Join the new world

Előző rész

Kommenteket írhattok.

-Nálunk-

Bementünk a laborba. Jobb-Bal oldalt volt 1-1 folyosó, de minekünk egyenesen kellett menünk, arra volt a gép vezérlő központja. A gép nem tudott már lőni, mert kifogyott. Beléptünk az ajtón. Felkapcsoltuk a lámpánkat, mert úgy tűnt ki van kapcsolva az áram. Aztán hangokat hallottunk a két folyosón. Zoli és Adrienn oda világított, és 1-1 oldalon volt egy robot.
- Mi a...? - nem tudta befejezni a mondatot Zoli mert forgócsövessel szétlőtték őt. Adriennt is eltalálta de ő még élt. Oda rohant hozzá Andris.
-Ssszeee-rreet---leek.- mondta utolsó szavával Adrienn. Andris egy nagy NEEEEE-vel válaszolt (A "neeee" szót nem azért mondta, mert nem akarta, hogy szeresse, hanem azért mert meghalt). Ideges lett Andris. Eközben a robotok elértek a folyosó végére. Mi elszaladtunk kivéve Andrist. Andris elővette a pisztolyát és a robotok fegyver kezelő rendszerébe lőtt. Már nem tudtak lőni. Erre a jobboldali egy jobb egyenessel beleütött Andrisba. Belecsapódott a falba. A másik egy rúgással akarta volna bevégezni, de Andris elbukfencezett. Rohant a robot felé és fejbe rúgta. Robot csak egy kicsit meglökődött. Andris viszont fájlalta a lábát. Beleütött Andrisba aki neki szállt volna a falnak, de a másik robot bele rúgott és így arra csapódott be amerre mi menekültünk. Viszont ekkora már én, Viktor, Nedda, Jakab, Gergő, Boldi, Bözsi, Natasa, Ricsi, Fanni már ott voltunk, hogy segítsünk Andrison. Bözsinek és Jakabnak ment neki Andris. Mind hárman elájultak. Mi pedig a pisztolyunkkal és gépfegyverünkkel szitává lőttük a robotokat.

-Többieknél-

Armand, Krisz, Dávid, Bence, Hegedűs, Szabina azok futottak tovább. Pár robottal találkoztak és így változtatták az irányukat. Végül eljutottak a számítógép bejáratához (de ők nem tudták, hogy hol vannak). A bejáratnál tele volt gépekkel. Ezért az üveg folyosóra mentek be. Magyarul a számítógép agyának a folyosójára. Erre bezárult mögöttük az ajtó. Be voltak zárva. Aztán valami hangot hallottak. Egyszer csak a egy lézer nyaláb jött a folyosó végéből nagyon gyorsan. Mindenki lebukott, kivéve Hegedűst, aki így elbúcsúzhatott a fejétől. Armand bepánikolt:
-Uram isten itt fogunk meghalni!- Aztán jött a következő lézer nyalábok. Most 3 nyaláb jött. Pont úgy lehetett kikerülni, hogy ha átbukfencezünk közöttük. Armand ezt megpróbálta kísérelni, de rosszul bukfencezett, mert kinyújtotta a lábát mikor fejjel lefelé volt és így az lelet vágva. Nagyokat ordított. Dávid az sikeresen átbukfencezett és utána nagy keményen ért a földre. Bence túl gyorsan bukfencezett így darabokban ért földet. Krisz és Szabina az ajtó bemélyedésében voltak és pont előttük állt meg, de Szabinának a kezét egy kicsit megsütötte és érezte, hogy ez neki jól esett. Erre kiszaladt boldogan középre. Jött a következő lézer nyaláb, ami követte az ember mozgását. Armandot azt ketté vágta a földön miközben hátrált. Dávid az felkapaszkodott a tetejére a plafonnak és azzal vízszintesen egyforma volt a fallal. A lézer nyaláb odáig nem bírt felmenni. Zoli bepánikolt és Kriszhez futott. Szabina az boldogan tartotta a kezét a lézernek, de az a hasáig lement és ketté vágta. Zolit ellökte magától Krisz és végül Zolinak a kezén keresztül ment a lézer ferdén. "Szerencséje" volt. Krisz előtt ez is megállt. Dávid látott előtte egy nem bekapcsolt lézereket. Amikor már a közepéig elment a kikapcsolt lézernyalábokhoz az előtte lévő bekapcsolt. Dávid gyorsan egy hátraszaltót csinált és megmentette a saját életét. Aztán még egyet hátraszaltót csinált, mert elkezdett felé menni a lézer nyalábok, és hasra érkezett le. Kikerülte az összes lézer nyalábot. Zoli pedig próbált valamit, hogy kikerülje, de nem ment neki. Egyenletlen darabok estek a földre. Dávid oda ért az ajtó nyitóhoz és ki akkarta nyitni. Erre éppen mögötte kockás lézerek jöttek, de Kriszt ezt se érte el. Nyitódott volna ki az ajtó a számítógép agyához. Pár másodpercig kellet erre várni. Miközben nyitódott Krisz Dávid felé sétált. Aztán hirtelen az összes lézernyaláb mögötte bekapcsolódott. Nem tudott mit tenni Krisz és átmentek rajta lézerek. Dávid az előre rohant egy kicsit aztán megállt. Amikor már majdnem előtte volt a lézernyalábok gyorsan megfordult és felszaladt a falon és mint az atlétások felette átugrott és lábra vissza esett. Eltűntek a lézernyalábok és kinyílt az ajtó. Ekkor érkeztünk meg mi, mert felkellet ébreszteni az elájultakat és a robotok szétlőni. Mi is átmentünk a számítógép agyába, és elborzongtunk a holtesteken. Ott voltunk mindannyian.

Következő rész