Join the new world

Tisztelt Olvasóim!

A tegnapi napon jelent meg az élemiszer-ipart boncolgató cikkem, így nem késlekedhettem az e-Világ hadiszerencséjét nagy mértékben meghatározó fegyveripar leírásával sem. Legyen szó kézifegyverről vagy 70 tonnás montsrumról, gyakorlatilag a piacon bármihez hozzájuthat az e-polgár, ha meg tudja fizetni az árát. Csempészés, feketegazdaság és mérhetetlen haszon jellemezte korábban a fegyverkereskedelmet. Lássuk, mit tartogat a mostani világ az ifjú fegyverneppereknek? Milyen cégeket érdemes alapítani, s azokkal milyen hasznot vághatnak zsebre? A Hozamvadász megmutatja, hol lőhetsz plüssmedvét a vásárban!



A cikk alapját egy a tegnapihoz hasonló táblázat adja, melyet excelben készítettem el. A táblázat a jelenlegi piaci és gazdasági adatokkal feltöltve a következő:



A táblázat egy részletes kimutatás arról, hogy a különböző WRM (weapon raw material, azaz fegyver nyersanyag, közkeletű nevén vas)-előállító cégek és az ebből fegyvert gyártó üzemek milyen hasznot hoznak, ha csak menedzseri munkát végzünk bennük, vagy ha kihasználjuk a maximális munkáslétszám adta lehetőségeket. A sajnálatos tény, hogy még menedzseri munkát sem éri meg végezni a cégek többségében, szemben az élelmiszer-ipari cégekkel, foglalkoztatni meg a jelenlegi bérszinten értlemetlen.

A következő képre megtisztítom a táblát a veszteséges részektől, így láthatóvá válik, hol van tulajdonképpen egyáltalán haszon a termelésen és nem veszteség.



A tisztított kép:


Nos, itt már jól látható, hogy a haszon nem túl rózsás, a brutális infláció iszonyú alacsony profitot jelez. Nos, tudok még rémesebbet mutatni!



A következő diagram a nyersanyag-termelő cégek egymáshoz viszonyított maximális napi hasznát mutatja:



Ez pedig a fegyvergyárak hasznát napi szinten:



Tanulságos összevetni a két iparág adatait. A napi haszon szempontjából csak a Q6 tankgyár versenyképes a nyersanyagcégekkel összehasonlításkor, 10 munkás biztos munkája és a körülmények változatlansága mellett! Nos, ezt hívhatjuk nyugodtan kockázatnak.



Még érdekesebb lesz a dolog, ha 10 befektetett aranyra vetítve szemléljük az egyes cégtípusok hasznát.

Íme, a nyersanyagcégek:



És a gyártócégek:



Jól látják a kedves olvasók a diagram Y tengelyét bal oldalt. A lépték egészen riasztó – 10 aranyból 1db Q6 tankgyár, ami relatíve jó üzlet a napi haszon szempontjából, összesen 0,41 HUF hasznot állít elő, míg ezzel szemben egy Q3 alumíniumbánya 9,06 HUF hasznot! Ez több, mint huszonkétszeres különbség!

Milyen következtetést lehet ebből levonni? Pontosan azért pang a vaspiac már három napja, mert a mostani gazdasági adatok alapján egyszerűen nem éri meg felhasználni a nyersanyagot és legyártani belőle a tankot piaci körülmények között. Nyilván a századcégek letermelik a tankot a századoknak, tehát hiány nem nagyon lesz – de ott ez önköltségi áron megy és nem a haszon a cél. Vagy a nyersanyag árának, vagy a béreknek kell csökkeniük, vagy a fegyver áraknak kell drasztikusan emelkednie ahhoz, hogy folyamatosan fogyjon a nyersanyag. Ez a korlátja a rengeteg nyersanyag-cég alapításának, hogy bizonytalan a felvevőpiac.

Azonban a nyersanyag árának csökkenésével párhuzamosan a termékek ára is lecsökken, mert a piac egy kezdeti lendület után beárazza. Így hiába adjuk el a nyersanyagot olcsóbban, az árak is követni fogják. Ha nincs egy sokkal nagyobb kereslet a termékek iránt, ami kivonja a piacról a termékeket, addig szerintem folyamatos inflációra lehet számítani továbbra is.



Végül, bár már igen hosszúra nyúlik a cikkem, következzen két érdekesség még.

Az első diagramon látható, hogy mennyi lenne a nyersanyagcégek 10 aranyra vetített haszna valutában, ha a 30%-os akció idején alapították őket. Ekkor 12,94 HUF-ra nő a Q3 termelő haszna, ami már egyből nem huszonkétszeres, hanem harmincegyszeres különbség a legjobb gyárral szemben. Hoppsz!



A másik érdekesség, hogy mi történik az alaptáblával, ha 0,01-el csökken a nyersanyagok ára, de minden más tényező állandó marad. Ekkor már megéri termelni a Q5 cégben saját munkával, valamint a Q6 és Q7 fegyvergyárak munkásokat tudnak felvenni és már vágják is zsebre a profitot. Ezzel párhuzamosan a nyersanyag cégek profitja természetesen csökken a kiinduló állapothoz képest. Mégis, ha a táblázat utolsó oszlopára pillantunk a piros felkiáltójelekre, ami a 10 aranyra vetített, valutában mérhető hasznot mutatja, akkor csak a mértéke változott a különbségnek, de a ténye nem: már csak alig háromszor nagyobb a 10 aranyhoz viszonyított haszna a Q3 nyersanyag cégnek, mint a Q6 és Q7 fegyvergyáraknak.



Köszönöm a megtisztelő figyelmet, ha tetszett a cikk, kérlek Home gomb és klikk a Vote-ra!

Ha szeretnél segíteni elérni az MM medált, légy előfizetőm! Gazdasági és politikai statisztikák, cikkek, elemzések a jövőben is várhatók, forgasd napi szinten a Hozamvadászt!

Tisztelettel
Alex Tailor 89
WSBA alapkezelő
WSPP pártalapító