68 éve történt...

Day 1,149, 01:28 • Published in Hungary Hungary • by kumisz2

68 éve kezdődött az urivi kitörés, ami a 2. magyar hadsereg vesztét okozta. A történetet senkinek sem kell ismertetnem, az orosz csapatok - néhol igen súlyos veszteségekkel - áttörték a 2. magyar hadsereg IV. hadtestének frontját, a III. hadtestet pedig körülzárták. A magára maradt egység parancsnoka, Stomm Marcel vezérőrnagy szokatlan lépést tett: feloszlatta a hadtestet, mivel az kifogyott mindennemű ellátmányból.

Stomm Marcel híres búcsúparancsa alább olvasható:



STOMM MARCEL "BÚCSÚPARANCSA"
1943. február 1.

M. kir. III. hadtestparancsnokság
Hadtestparancsnoksági parancs
Krasznoje Olim, 1943. február 1-jén


A m. kir. III. honvéd hadtest 1943. január 12-tõl kezdõdõleg a Don állások kézbentartásáért súlyos, veszteségteljes harcot vívott. Az urivi áttörés következményeképpen a 2. hadseregtõl elválasztva a Korpsgruppe Siebert alárendeltségébe került. Ebben az alárendeltségben több mint 12 napon át biztosította a német 2. hadsereg tervszerû visszavonulásához szükséges idõt. A harcokban a magyar csapatok emberfeletti hõsiességrõl tettek bizonyságot.

A mindinkább fellépõ lõszer- és élelemhiány, párosulva a szokatlan nagy hideggel, megtörte a védõk ellenálló erejét. E perctõl kezdve a német hadvezetés számára csak tehertételt jelentettünk. Elöljáró parancsnokomnak ismételten bejelentettem csapataim helyzetét, kérve azok kivonását, egy hátsóbb helyen való pihentetését és újból való szervezését. Sajnos, ez nem történt meg, hanem lõszer, élelem és fedél nélkül a puszta havon szenvedtétek az orosz tél borzalmas éjszakáit. Láttam rajtatok, hogy napról napra sorvad testi és lelki erõtök, és hogy valamennyien a biztos pusztulás elé tekintünk. A német hadvezetés súlyos helyzetében még az élelmet sem tudta biztosítani. A mai nappal Siebert tábornok úrtól azt a parancsot kaptam, hogy vezesselek benneteket az Olim pataktól nyugatra esõ területre, ahol keresztül tudjuk magunkat törni nyugat felé azon az orosz hadseregen keresztül, amelyet a német hadsereg teljesen felszerelt, teljes harcértékû hadosztályai sem voltak képesek áttörni. E parancsot én nem tudom nektek továbbadni, mert nincsen értelme, hogy az agyonfagyott, kiéhezett magyarok ezrei tíz tölténnyel puskánként, üres gyomorral tehetetlenül pusztuljanak el.

A német hadvezetés már a múltban kiadta a parancsot, hogy a harcolni és a német hadseregnek szolgálatot teljesíteni akaró honvédeket átveszi és úgy bánik velük, mint a szolgálatában álló többi nép fiaival.

A magyar nép történetében többször elõfordult hasonló helyzetben, hogy egyes merész parancsnokok vezetése alatt még hihetetlen távolságokra is áttörtek.

Ezek után kénytelen vagyok mindenkinek saját belátására bízni jövendõjét, mivel élelmet, lõszert és végrehajtható feladatot adni nem tudok.

A Magyar Haza mindenkor hálás szeretettel fog visszaemlékezni a hõs fiaira, akikhez hasonló sors csak keveseket ért a magyar nemzetben.
Isten Veletek, Magyar Honvédek!

Gróf Stomm vezérõrnagy
hadtestparancsnok


Béke poraikra! o7

kumisz