2. Spekulánsok - A gazdaság motorjai vagy a gazdaság dögvésze - alapok

Day 2,217, 12:12 • Published in Hungary Hungary • by Galbeca

Tisztelt olvasók!

Ahogyan azt az előző cikkem végén említettem, ma a spekulánsok tevékenységével szeretnék
foglalkozni, valamint megpróbálom megvizsgálni azt, hogy miként hat a spekulánsok tevékenysége a vállalkozó szférára, valamint a a makrogazdaságra.

Elsőként célszerűnek találom azt tisztázni, hogy mik azok a spekulánsok,
mivel foglalkoznak, és miért teszik ezt. A spekulánsok, ahogyan a nevükben is megfigyelhető, spekulálnak, azaz a gazdaság változásait figyelve befektetik a tőkéjüket annak reményében, hogy rövid, illetve hosszabb távon nyereségre tegyenek szert.
A gazdaság változásai - mivel szerintem eléggé le van már butítva a dolog - a cégakciókban, a challengekben és az árakban láthatóak leginkább. Legfrissebb példaként én a hét elején tapasztalt wrm - fegyveralapanyag - árcsökkenés vázolható, amikor a 30%-os diszkont cégvásárlással sokan egyből be is fektettek - én is szert tettem 3 új alapanyag cégre - és így valószínűleg megnövekedett a kínálat egy csapásra, és ez okozhatta a hullámvölgyet az árban. Feltételezve a későbbi árnövekedést a spekulánsok olcsón megvették az anyagot, és ma már 0.05-ért komfortosan lehetett értékesíteni azt.

A spekulálás, ahogyan azt említettem, lehet rövid, illetve hosszú távú is, valamint
érintheti a fizetőeszközöket, a termékeket és ahogy a múltkori cikkemben felmerült, érintheti a cégeket is.
A rövid távú spekuláció a dominánsabb szerintem - legalábbis ebben van inkább tapasztalatom -, mivel itt kis idő alatt egy változást, anomáliát az eVilág gazdaságában pillanatok alatt ki lehet használni, és kis odafigyeléssel sok játékpénzt lehet velük keresni.


A pénzzel való spekuláláshoz értek a legkevésbé, ennek a szakértője inkább Szenti. Itt régebben a nemzeti valuták árfolyammozgásával lehetett játszani, de a közös valuta óta mindössze a kínálat adottságait lehet vizsgálni, példának okáért a reggel 9-kor 217-ért megvásárolt goldot délután 220-ért eladni. Mindezzel az a baj, hogy a magánszemélyeknél a 10 goldos limit érvényes, így nagy tételben orgokkal lehetséges kevergetni. Orgok azonban már nem mindenkinek elérhetők, nekem sincs egy sem.

A cégekkel való spekulációról az előző cikkemben írtam, így nem pazarolnám a szót ismét vele, jövedelemmel való újraértékesítést jelent.

A termékekkel való spekulálásnak két módja van, az egyik egy rövidebb intervallumra vonatkozik, az országok eladási árfolyamai közötti differenciák kihasználását jelenti, míg a másik az anyaországban való árfolyam-ingadozások meglovagolását jelenti. Az utóbbi nyilvánvalóan egy hosszabb távú folyamat, ugyanis nem jellemző, hogy gyakran az adót meghaladóan ugrálnának az árfolyamok, mindössze némelyik weekly challenge, vagy valamilyen akció szokott szignifikáns árfolyam-elmozdulást eredményezni.
Tegyük fel, hogy valaki megvesz nagy tételben olcsó fegyvereket, ugyanis azt feltételezi, hogy valami majd áremelkedést fog okozni, egy esetleges verseny, vagy különleges akció. Ekkor vagy bejön, és adót meghaladó árfolyam-emelkedés esetén nyereséggel lehet viszontértékesíteni, vagy nem jön be, és az áru - a veszteséget nem felvállalva - a raktárakban marad. A rövid távon tehát ellehetetlenül a profit megszerzése, így a spekuláns várakozik, akár hetekig is.

Egy másik lehetőség az, hogy az illető külföldre utazik, a külföldi árut megveszi,
és - a magyar állampolgárságával - a magyar piacon értékesíti drágábban. Határt természetesen csak az adó szab ismét, valamint az, hogy az olcsó termékek elfogynak külföldön, a differencia nem haladja meg az adót, és ismét a spekuláns preferenciáján múlik a sztori vége.

Hogy ne legyen túl hosszú a cikk, kettészakítom a témát és a gazdaságra való hatásokkal a következő cikkemben foglalkozok majd. Remélem, hogy nem volt túl száraz a cikk, természetesen mindenféle - szalonképes és érett - kritikát szívesen fogadok, hogy az igények felé - és itt nem a csöcsök megjelenésére gondolok - mozdulhasson az újságírás.