[VOTE]Szent István Hitvallása
Sturmwehr
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap:
Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.
Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté.
A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette.
1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét.
Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.)
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.
Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását.
A két világháború között az ünneplés kiegészült az össz-nemzeti célkitűzésre, a Szent István-i Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.
Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)
A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította azt meg.
Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték.
1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet.
Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.
Szent István Király Hitvallása
"Magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi fogalom. Úgy, amint Szent István akarta - és miért akarnók, hogyan mernők másképp értelmezni? - még senkit sem tesz magyarrá az, hogy magyarul beszél. Ez még nagyon kevés. Senkit sem tesz magyarrá még az sem, hogy a vére magyar, sőt még az sem, hogy magyarnak vallja magát: a magyarságot erkölcsi küzdelemmel, Isten-sürgette cselekvéssel úgy kell kiküzdeni. Magyarnak lenni: erkölcsi lendület. Magyarnak lenni: hit. Hit a magyarság hivatásában. Hit abban, hogy az Isten akar velünk valamit, és hogy a magyarság képes megvalósítani ezt az isteni feladatot. Magyarnak lenni: szeretet, együttérzés, átfogása, átölelése mindannak, ami magyar; a magyar földnek, utolsó talpalatnyi rögének, a magyar történelemnek, minden mozzanatával, a magyar embernek, valamennyinek, a hárommillió koldusnak és a másik hárommillió, emberhez nem méltó életet élőnek is. És cselekvés; levonni a konzekvenciáját ennek a hitnek és ennek a szeretetnek: tenni, tunyaság, kényelem, önérdek ellenére is, amit erkölcs, amit lelkiismeret, amit Isten, amit Szent István megkíván, ezt jelenti magyarnak lenni Szent István szerint."
[img]http://www.festomuvesz.hu/simonmv/2009_04_27/Szent%20Istvan%20kiraly.JPG[/img]
"Légy hű Fia jó Apádnak !"
http://www.youtube.com/watch?v=qBC61XzH_TQ
Comments
Vote!
Ez érdekes összefoglaló. Még akkor is ha nem erep.
Vote
Köszönjük Istvánnak, hogy hivatalosan beiktatta az emberiség egyik legnagyobb bűnjei között felsorolható vallást, hogy törekedett az összes ősmagyar tekercs megsemmisítésére, ősi tradíciók eltörlésére, megnyitotta a kapuit a sötét keresztény középkornak, inkvizíciónak, boszorkányégetésnek, a táltosok eltűnésének. Habár erről fogalma sem lehetett. Saját vélemény, másokét tiszteletben tartva nem vitatémaként szánom.
Emellett sosem tudjuk meg, lehet miatta élte túl a nemzet a millenniumot, megcsonkítva, megalázva, szétszakítva, de a mai napig él. S miénk a világ egyik legszebb nyelve 🙂
Vote
Az ilyen munkákért érdemes az erep cikkeket olvasni. Megvote-olom az orgjaimról is!!!
Voted.
Hajrá magyarok! Erepen is és RL-ben is.
Boldog augusztus 20.-át magunknak!
nagy vote, remek cikk
Ruthabhor, amennyiben nem váltunk volna keresztény nemzetté, akkor eltűntünk volna Európa térképéről. Ahogy rengeteg más nemzet is tette. Géza fejedelem sem jókedvében döntött úgy, hogy eldobja addigi vallását, és megcélozza egy keresztény állam felépítését. Ő maga élete végéig gyakorolta a pogány szokásokat, de fiát már arra készítette fel, hogy az uralkodása idején át kell állnia a magyaroknak az Európában elterjedt, elfogadott keresztény rítusokra.
Egyébként hatalmas VOTE-SUB!
nagy istike? ki is volt o?
Most, hogy ezt a cikket olvastam, tényleg azt éreztem, hogy jó magyarnak lenni!
Hatalmas VOTE!
Szép írás!
Kellenek az ilyenek a mai elkorcsosult világunkban. Le merem fogadni, hogy nem egy ember most olvasott ezekről a dolgokról életében először és ez az oktatási rendszer hibája nem az egyéneké.
Ruthabhornak van némi igaza. Ettől függetlenül remek cikk,sok ehez hasonlót a népnek.VOTE
@szuki: A kérdés jogos. Ki az a "nagy istike"?
Óriási cikk.
Vote!
A legjobb cikk, amit valaha eRepen olvastam! Gratulálok! 🙂
Természetesen Vote és Subscribe! 🙂
Tényleg remek cikk, Vote, Sub meg már Isten tudja, mióta... 🙂
vote