[VELEMENY]Ország optimalizálás II: adók, cégezés szerepe.

Day 1,080, 03:30 Published in Hungary Hungary by Xavinyo

A V1-ben túltermelés volt, ezért mindenki igyekezett mindent minél olcsóbban előállítani és azután exportálni. Per pillanat pont a fordítottja van, amit megtermelünk az mind el fogy, sőt jó lenne ha több is lenne. Azonban nincs ingyen kaja, nem ehetünk többet mint amennyit megtermelünk. Ez csak akkor működne ha mi drágán el tudnánk adni a termékeinket másnak, és a pénzért olcsóbban vennénk máshonnét. Viszont ilyen hosszútávon sosincs, mert a kinálat/kereslet mindig módosítja az árakat, vagy közvetlenül vagy közvetve (valuta árfolyam).

Az eRep gazdaságban mint ahogy a valós életben is a pénz egy köztes váltó eszköz hogy szétoszthassuk a termelésünk eredményét az állam, céges és a munkás között. A torta nagyságát az össz termelésünk szabja meg. Az adókkal viszont az állam közvetve vagy közvetetten szabályozhatja azt hogy hogyan osszuk szét a tortát.

Magyarországon 99%-ban magyarok laknak (munkások), az országban működő cégek ennél kisebb része van csak magyar kézben. Az a külföldi céges akinek a gyára itt van magyar országon a profitját saját céljaira fogja elhasználni, ha román akkor román oldalon fog ütni belőle, ha orosz akkor orosz oldalon stb. A munkások zöme viszont mivel magyar és itt él ezért magyar oldalon fog ütni a megtakarított pénzéből. Az állam szintén. Emiatt én úgy gondolom hogy elsősorban a munkásokat és az államot kell előtérbe helyezni (bocs cégesek).

Ha összevonva nézzük az összes adónemet (munka adó, VAT, import adó) az állam ezzel hosszú távon “szabályozhatja” az országban a munka erőt és a befektető kedvet.

Magas adók esetén az államnak több jut a tortából, a lakosoknak és a cégeseknek kevesebb. A cégesek bér csökkentéssel vagy ár emeléssel picit alakíthatják maguk javára a helyzetet, a munkások igazából nem nagyon tudnak beleszólni a dologba, maximum elmennek más országba dolgozni, de nem túl drasztikus adó emelések esetén ez nagyobb tömegben nem várható (emberi tényezők: hazafiasság, lustaság, tudatlanság stb).

Alacsony adók esetén az államnak kevesebb jut, a céges több profitot tehet zsebre, esetleg a lakosságnak is több juthat. A magasabb bérek esetlegesen más országokból embereket hozhatnak a gazdaságunkba, de alacsony adók esetén semmi sem garantálja azt hogy a cégesek engednek a profitjukból a munkások javára (kapzsiság). Persze hosszú távon a nagyobb haszon több befektetőt vonz, és a verseny miatt kénytelenek lesznek profitjukon csökkenteni.

Az adó nemekkel viszont lehet variálni. Élénkíteni lehet a versenyt ami által a cégesek profit éhségét kontrollálni tudjuk. Ha a 100%-os tortából a cégesek kevesebbet vesznek el (önként dalolva) akkor a munkásoknak több jut, az államnak több jut. Ha jó itt a munkásoknak akkor esély van arra is hogy kisebb “szegény országokból” a külföldi munkaerő megragadjon tartósan nálunk, ami által a torta nagyobb lehet, ez az államnak extra bevételt hozhat.

A cél valahol az lenne hogy össz adó terhekben ne legyünk a legmagasabbak de a legalacsonyabbak sem. Így megoldható az hogy tőlünk olcsóbb országokból importálhassunk olcsón cuccokat, ill esetleg eladhassunk tőlünk drágább országoknak, mivel nincs túltermelés az nem gond ha nincs nagy exportunk.

A cégesek profitjának a lefaragását a verseny növelésével lehet elérni. Az import adót csökkentve és az income adót ennek megfelelően kompenzálva az állam nem esik el adó bevételtől, viszont a cégeseknek nem csak a hazai hanem a külföldi cégesekkel is kell versenyezniük. További haszon hogy fontos csatákban nem lesz kaja, fegyver hiány vagy durván elszált kaja árak, lesz egy megfelelő buffer a semleges országok importjából.

A V1-hez képest nem kell rettegni az ország “versenyképessé” tételén nyomott bérezéssel hogy túladjunk a túltermeléses árukon más országok kárára. Sőt ország sebzés szintjén jó ha van elég kaja mindig a piacon.

Azt azért figyelembe kell venni hogy 1-2% ide oda nem fog világ rengető változásokat hozni. Nem lesz hirtelen több pénzünk, több termelésünk stb. Az össz gazdasági és ezáltal harcra fordítható kapacitásunkat az emberek száma fogja meghatározni. Dupla annyi ember dupla adóbevétel, több sebzés, több termelés stb, ergo az adó számokkal való bűvészkedés sosem fog kiváltani egy valódi bébi bummot. Vagy azt hogy a magyar ember igenis cégezzen, külföldön is.

Egy céges profitja napi 0.5-1 arany már egy sima búza kaszálón is. Fontos lenne hogy a magyar játékosoknál az 1:10-es céges-munkás aránynál jobb legyen a helyzet, hogy kiszorítsuk az ellenfeleinket akár saját országukból is a cégezésből. Az az extra haszon is ami nem nekik megy hanem nekünk jön az duplán számít. Globális szinten nézve az lenne a cél hogy fektessünk be a jövőbe, ne adogassuk el, bontsuk le a gyárainkat abból fedezve a jelenlegi csatározásainkat hanem minél több sikeres céget irányítsunk.