Új változtatások gazdasági hatásai
Day 1,108, 05:41
•
Published in Hungary 
•
by
•
by Xavinyo
Módosítások:
- 10 -es optimális létszám módosítása 1 - ország bónuszok(minuszok) a nyersanyagok termelésére
- megemelt productivity
A legelső változtatás már régebb óta bent van a játékban. Ennek elsődlegesen a hatása a kormányok adó bevételének fokozatos csökkenése várható a jövőben. Ugyanis lehetőség van 1 személyes gyárakat üzemeltetni, ahol az ember minimál béren saját magának dolgozik. Nem húzza le az állam nem húzza le egy céges. Csak egy gyárat kell vennie és aztán az aktuális árakon eladnia a termékeket, esetleg saját részre elhasználni. A rövid távú előnye ennek a változtatásnak az volt hogy az államok össz termelése a hatékonyság növekedés miatt nőtt, és ez adóbevételt is generált. Ha egy állam fel akar készülni a későbbiekben a munka adó kerülését választó polgárokra akkor az adókat fokozatosan a TERMÉK adók felé kell eltolni a munkaadók csökkentése mellett. A termékek csökkentet áron való kivétele kockázatos, és megfelelő arány mellett az állam bevételei nem fognak számottevően csökkenni.
A 2-es és hármas módosítás, szerintem legdurvább hatása hogy megszűnt az egyenlőség az eRepen. Ami eddig valóság volt hogy tök mindegy melyik országban hol termeltetett az ember az már a múlté. A kis országokat jellemzően teljesen ellehetetlenítették. Egy rakat tradicionális búza termelő ország befuccsolt, ill csak kisebb termelékenységgel -> drágábban tudja majd csak ugyanazt a nyersanyagot (jellemzően kaját) megtermelni. Ez hatalmas gazdasági előnyt jelent a nagy területű sok ország részből álló sokféle nyersanyaggal rendelkező országoknak. Az hogy melyik országnak miből mennyi van megnézhető ebben a táblázatban.
A megemelt productivity és a nyersanyagok termelésének ország bónuszoktól függő csökkentése egyéb komplex hatásokat is eredményez. Egyrészt a nyersanyagokat feldolgozó gyárakban a termelés nőtt. Másrészt a nyersanyagok kibányászása drasztikusan csökkent. A csökkentett termelés miatt a piacon vezető nyersanyag bányák munkabérei csökkentek, azonban ez valószínű átmeneti állapot mert a nyersanyag árak közben 40%-al emelkedtek kb. És a csökkent termeléssel további nyersanyag hiány és áremelkedés várható. A munkaerő átrendeződés szerencsére az 1-es pont miatt zökkenő mentesen megtörténhet (2-3 emberrel dolgozó feldolgozó üzemek). Viszont lehetséges hogy további bányák nyitása szükséges a csökkent nyersanyag termelés miatt.
A nyersanyag hiány tovább erősíti az Repen a “hiány” gazdaságot. Azaz kevesebb kolbász van mint nap. Az emberek nem tudnak folyamatosan 300 wellnesnyi kaját elütni naponta, nem tudnak mindig fegyverrel ütni stb. Emiatt jellemzően további áremelkedések várhatók. Az áremelkedések hátterében az a trend áll hogy a munka értéke felértékelődött a játékban. Jelemzően a nyersanyag termelő országok szerepe felértékelődik. A nyersanyag nélküli országokban bér csökkenés várható, ezért ezek az országok kitűnő szereplői lehetnek a kitelepült manufaktúráknak (a céges máshonnét vesz nyersanyagot donater scripttel, és aztán a megtermelt javakat külföldre exportálja).
Mivel van donater script kb lényegtelen hogy az adott ország kinek tud exportálni, ahol olcsó onnét venni fognak az emberek és be települnek a nyersanyag termelő cégesek. Ezért pl van értelme a magyar cégesnek is saját nyersanyag gyárat létrehozni akár ellenséges szövetségi országban is, ha itt jobb termelékenységgel olcsóbban külföldi rabszolgákkal tud termeltetni gabonát amit szépen átküldhet majd a saját kaja gyárába ami bárhol lehet.
- 10 -es optimális létszám módosítása 1 - ország bónuszok(minuszok) a nyersanyagok termelésére
- megemelt productivity
A legelső változtatás már régebb óta bent van a játékban. Ennek elsődlegesen a hatása a kormányok adó bevételének fokozatos csökkenése várható a jövőben. Ugyanis lehetőség van 1 személyes gyárakat üzemeltetni, ahol az ember minimál béren saját magának dolgozik. Nem húzza le az állam nem húzza le egy céges. Csak egy gyárat kell vennie és aztán az aktuális árakon eladnia a termékeket, esetleg saját részre elhasználni. A rövid távú előnye ennek a változtatásnak az volt hogy az államok össz termelése a hatékonyság növekedés miatt nőtt, és ez adóbevételt is generált. Ha egy állam fel akar készülni a későbbiekben a munka adó kerülését választó polgárokra akkor az adókat fokozatosan a TERMÉK adók felé kell eltolni a munkaadók csökkentése mellett. A termékek csökkentet áron való kivétele kockázatos, és megfelelő arány mellett az állam bevételei nem fognak számottevően csökkenni.
A 2-es és hármas módosítás, szerintem legdurvább hatása hogy megszűnt az egyenlőség az eRepen. Ami eddig valóság volt hogy tök mindegy melyik országban hol termeltetett az ember az már a múlté. A kis országokat jellemzően teljesen ellehetetlenítették. Egy rakat tradicionális búza termelő ország befuccsolt, ill csak kisebb termelékenységgel -> drágábban tudja majd csak ugyanazt a nyersanyagot (jellemzően kaját) megtermelni. Ez hatalmas gazdasági előnyt jelent a nagy területű sok ország részből álló sokféle nyersanyaggal rendelkező országoknak. Az hogy melyik országnak miből mennyi van megnézhető ebben a táblázatban.
A megemelt productivity és a nyersanyagok termelésének ország bónuszoktól függő csökkentése egyéb komplex hatásokat is eredményez. Egyrészt a nyersanyagokat feldolgozó gyárakban a termelés nőtt. Másrészt a nyersanyagok kibányászása drasztikusan csökkent. A csökkentett termelés miatt a piacon vezető nyersanyag bányák munkabérei csökkentek, azonban ez valószínű átmeneti állapot mert a nyersanyag árak közben 40%-al emelkedtek kb. És a csökkent termeléssel további nyersanyag hiány és áremelkedés várható. A munkaerő átrendeződés szerencsére az 1-es pont miatt zökkenő mentesen megtörténhet (2-3 emberrel dolgozó feldolgozó üzemek). Viszont lehetséges hogy további bányák nyitása szükséges a csökkent nyersanyag termelés miatt.
A nyersanyag hiány tovább erősíti az Repen a “hiány” gazdaságot. Azaz kevesebb kolbász van mint nap. Az emberek nem tudnak folyamatosan 300 wellnesnyi kaját elütni naponta, nem tudnak mindig fegyverrel ütni stb. Emiatt jellemzően további áremelkedések várhatók. Az áremelkedések hátterében az a trend áll hogy a munka értéke felértékelődött a játékban. Jelemzően a nyersanyag termelő országok szerepe felértékelődik. A nyersanyag nélküli országokban bér csökkenés várható, ezért ezek az országok kitűnő szereplői lehetnek a kitelepült manufaktúráknak (a céges máshonnét vesz nyersanyagot donater scripttel, és aztán a megtermelt javakat külföldre exportálja).
Mivel van donater script kb lényegtelen hogy az adott ország kinek tud exportálni, ahol olcsó onnét venni fognak az emberek és be települnek a nyersanyag termelő cégesek. Ezért pl van értelme a magyar cégesnek is saját nyersanyag gyárat létrehozni akár ellenséges szövetségi országban is, ha itt jobb termelékenységgel olcsóbban külföldi rabszolgákkal tud termeltetni gabonát amit szépen átküldhet majd a saját kaja gyárába ami bárhol lehet.
Facebook
Twitter
Discord
Comments