Join the new world

Köszöntöm a kedves olvasót!

Manapság május 1-e az emberekben kellemes emlékeket kelt (majális, napsütés, pihenés), mint a munka ünnepe.
Tudjuk-e, hogy a munka ünnepének eredete véres eseményekhez, politikai küzdelmekhez nyúlik vissza?

A munka ünnepének eredete:

Tegyünk egy kis történelmi kitekintőt, hogy miért is ünnepeljük a munkát.
Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel.
A XIX. sz. elején a munkások napi 11-14 órát dolgoztak, s csak az 1830-as években vetődött fel először az a gondolat, hogy a munkaidőt csökkenteni kellene. A gondolat a reformok hazájában, Angliában fogant meg, s az értelmiség és a middle class tagjai mellett a gyártulajdonos Robert Owen is támogatta ezt a javaslatot.
Maga Owen bizonyította is, hogy 10-10,5 órás munkaidő mellett is nyereségesen képes működni egy üzem. Egyébként az is a munkaidő csökkentését siettette, hogy egyre bonyolultabb gépezeteket állítottak munkába, s ezekkel dolgozni, ezekre koncentrálni napi 12-14 órában egyre nehézkesebbé vált. Mindezek ellenére Angliában is csak 1847-ben látott napvilágot az a törvény, mely a 10 órás munkanap bevezetéséről intézkedett. Ez volt az első alkalom, hogy az állam beavatkozott a gazdaságba. Angliában azonban csak az 1870-es évekre vált általánossá a 10 órás munkaidő.

Kivételes események történtek Ausztráliában 1856. április 21-én: ezen a napon léptek sztrájkba Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, hogy a Melbourne-i Egyetemtől az ausztrál Parlamentig menetelve követeljék a 8 órás munkaidő bevezetését a kontinensen. Akciójuk sikerrel zárult, még csak a fizetésük sem lett kevesebb a rövidebb munkaidő ellenére, így egyben a világon első alkalommal sikerült egy szervezett munkáscsoportnak (későbbi nevén szakszervezetnek) bármiféle sikert is elérni retorziók nélkül. Ez a siker is nagyban inspirálta a munka ünnepének ötletét, illetve a majálisok megszületését.

1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A negyedik napon, azaz május 4-én a tüntető munkások közé vegyült szocialista anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Lássuk be, már akkor is nagy bajkeverők voltak a szocik, szemben a mérsékeltebb szocdemekkel. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba. A történelembe Haymarketi zavargás néven bevonult esemény során összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét, a későbbi perek során pedig nyolc szocialista-anarchistát állítottak bíróság elé Mathias J. Degan rendőr meggyilkolásának vádjával.



1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé (1889–1916 között működött, a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése volt), melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért. A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították. (Szintén ez az internacionálé deklarálta 1910-ben a VIII. kongresszusán a nők választójogának elérése céljából, szolidaritásból március 8-át nemzetközi nőnappá).

1904-ben az amszterdami kongresszuson ismét egy felhívást adtak ki, miszerint „Minden ország összes szociáldemokrata pártja, és hasonló kötődésű bármilyen szervezete nagy erőkkel demonstráljon május elsején a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, a proletariátus osztályszükségleteiért és az egyetemes békéért” Mivel a legkézenfekvőbbnek erre a sztrájk ígérkezett, elfogadtak és kihirdettek egy felszólítást is, melyben kijelentették, hogy „a Föld összes országában kötelező minden munkás-proletár szervezetnek május elsején felfüggeszteni a munkát mindenhol, ahol az a munkások testi épségének veszélyeztetése nélkül csak lehetséges.”

Nemzeti-nemzetközi ünneppé válása:

A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, mely során a hagyományos munkásünnep a 20. század folyamán lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Először a Szovjetunióban, majd a II. világháború után kialakult szocialista-kommunista keleti blokk országaiban, illetve a világ más pontjain később született azonos ideológiájú államokban, ahol (épp az ideológiából kifolyólag) az egyik legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát.
Ezzel párhuzamosan az eredetileg a munkások ünnepének hívott napot a munka ünnepévé változtatták a szocialista blokkban, mivel ez jobban megfelelt az uralkodó rezsimeknek. Az elnevezés a diktatúrák bukása után is megmaradt a volt szocialista országokban.

Minden tiszteletem a munkásmozgalomé és a szakszervezeteké, valamint azok tagjaié, akik áldozatos munkájukkal kivívták a munkások megbecsülését a társadalomban.
Ugye nem esne jól napi 12-14 órákat dolgozni folyamatos jelleggel, még szombati napokon is?

Hagyományok- májusfa állítás

Május első napja nem csak a munka ünnepe, de a májusfa állítás napja is egyben. Egyházi vonatkozással is rendelkezik május első napja: Munkás Szent József, a munkások védőszentjének ünnepe is.

Május elseje jeles nap a néphagyományban. A májusfa (májfa, hajnalfa, jakabfa vagy megint más néven jakabág) állításának ünnepe.
E nap virradójára az ifjak a hajadonok ablaka előtt, lehetőleg észrevétlenül, zöld fát állítottak fel. A májusfák kivágása, szállítása, hajnali feldíszítése a legénybanda közös, bizalmas feladata volt – igazi csapatmunka.
A reggelre díszelgő májusfa állítása kinyilvánítása volt annak, hogy ki-kinek udvarol. Az udvarlási szándék komolyságát jelezhette a fa fajtája, nagysága. Többnyire szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással díszítették fel.
Egyes vidékeken a nagylányság elismerését jelentette, ha a lány májusfát kapott. Ezután már elmehettek a bálba, a táncmulatságokra a leányzók."

Hazánkban főként nyírfát és más, vékony, hajlékony fát használnak, a britek azonban galagonyából készítik. Házaikra galagonyát tesznek, hogy megvédje a rossz szellemektől. Érdekesség, hogy Május 1. előestéje volt a 'boszorkányszombat'.
A boszorkányszombatról bővebben itt olvashatsz.



Személy szerint a magyar hagyományokat figyelembe véve kívánok ünnepelni: éljenek a szép lányok, a szerelem és a szeretet virágozzék irántuk!
A megújulás, az élet és a viruló természet, a termékenység napja a mai nap!

Mindenki a hite szerint ünnepeljen: legyen csak magyar, ateista, vallásos, fanatikus munkamániás vagy fanatikus munkakerülő!
Ja, és ma van az Illuminátusok születésnapja, minő véletlen!

Ha teheted, üss a hadügyi közlöny szerint: http://www.erepublik.com/en/newspaper/hadugyi-kozlony-177586/1