Join the new world

Sziasztok,

Most a Phoenix főhadiszállás nemrég kiadott cikkét fordítottam le nektek, melyben véleményt nyilvánítanak a 2 Szövetségről, bocsánatot kérnek Szerbiától, és kitartásra buzdítanak minden Phoenixes állampolgárt.

Kérlek Szavazzátok fel ezt a 2 cikket TOP 5-be.
Jaj a jótevőknek- avagy hogyan vált India Az Egyesült Államok ellenségévé
Thank you/ Köszönjük

Ha tetszett vote, sub, komment.

Most pedig következzen maga a cikk:

---

[PHOENIX] 1049. nap - Az a nap, amikor a dolog személyessé vált

A Szövetségünk történelmének egyik legsötétebb napja volt a tegnapi nap: A mi hőn szeretett Lion Kingünk Kína és az EDEN kezei közé került. Eltölthetném ezt az időt azzal is, hogy elmagyarázom, miért semmisült meg teljesen Szerbia Bankja (És nem sokkal később, az Egyesült Királyságé (UK) és Szlovéniáé is) a biztonsági problémák miatt, amit az adminok még mindig nem javítottak ki. Emellett kihasználhatnám ezt az időt, hogy meggyászoljam az adminok elutasítását, vagy tehetetlenségét a tamperdata hiba eltörlése kapcsán, ami megengedi azt, hogy illegális arany ezrei jussanak be rendszeresen a játékba. Természetesen ezek azok a problémák, amelyek nagy mértékben befolyásolják a Phoenix szövetséget, ezért ezeknek már a megemlítése is fájdalmas számomra:mindezek után, a játék ezen szintje nagyon felháborító, még beszélni is erről.

Ehelyett inkább a Phoenixről szeretnék egy kicsit beszélni, és hogy mennyiben különbözünk mi az EDEN-től.
Amikor az EDEN a feltörés (hack) alanya (kétségtelen, ez egy kicsit fura)

Feláldozná-e egy szövetséges a vérét is a másikért?
Megtenne-e bármit, hogy segítsen?
Segítene-e anélkül, hogy bárki kérte volna?
Eltöltenének-e órákat a koordinálással,a csapások szervezésével, sebzés bevitelével?
Érdekel-e valakit, hogy nem szereznek közvetlen előnyöket?

Ezek jelentik a barátságot a Phoenixben, bár néha hátrányos helyzetbe is kerülünk (de nem áldozzuk fel a tagjainkat:Ők mind a a barátaink, és a legkedvesebb szövetségeseink) , mint nemrég, de természetesen mindig is lesznek olyan csaták, ahol könnyen kellene győznünk, legalább is papíron, de nem mindig tesszük ezt.

Annak ellenére, hogy sokszor elveszíthetünk egy csatát, sosem veszítjük el a barátainkat. Elveszíthetünk egy régiót a pénzhiány, a koordináció hiánya és a kevés sebzés miatt, de sohasem veszítjük el egy kedves barátot.

A fő ok, amiért ma megírtam ezt a cikket, az volt, hogy elnézést szerettem volna kérni Szerbiától az egész Phoenix nevében.
A különböző rémhírek, botok, hibák és interferenciák ellenére, a Phoenix csak azért kapott ki mert az EDEN bevetette a Verd a fejed a falba, amíg el nem költötted az utolsó aranyadat stratégiát: és emiatt feltesszük a kezünket és elnézést kérünk. De ez nem azt jelenti, hogy legyőztek minket: mi soha nem adjuk fel.

Sajnáljuk, hogy becsületes módon játsszuk ezt a játékot, és nincs 20000 aranyunk, amit eldobálhatunk egy csatában.

Sajnáljuk, hogy emberek vagyunk, és emiatt nem tudunk mindig gépközelben lenni, amikor szükséges.

Sajnáljuk, hogy az IP-k blokkolva voltak, és nem tudtunk belépni a csatába (Kétség kívül fennállt a probléma mindkét oldalon).

Mindent megtettünk de sajnos mi emberek vagyunk valódi élettel különböző terhekkel/adósságokkal/kocsikkal/családdal, és mi nem tudunk győzelmet vásárolni: vagy egyszerűen lehetne 1500 felhasználónk a Titánium bányákban, akik támogatnák a hadsereget és a szövetséget olcsó fegyverekkel aranyért cserébe.

Ez nem jelenti a Phoenix végét: ez nem jelenti a csata végét; magára hagyva a háborút. Vissza fogunk térni, erősebben, készen állva a győzelemre. Kérlek ne foglalkozzatok a különböző EDEN propaganda cikkekkel, és ne hagyjátok, hogy a trollkodásik hatással legyen rátok. Megnyerték ezt a kört: de meg is fizették az árát, és az elkövetkezendő napokban, meg fognak fizetni az arroganciájuk miatt:tehát kérlek titeket, legyetek türelemmel, legyetek megértőek, de mindezek felett álljatok készen, mert a jövőben valami nagyon szuper fog történni.

Köszönjük,

Phoenix Fõtitkár- Clueless
Fõtitkár helyettes- Frerk
Fõparancsnoki Kar- Dermont, Tavo92, Teknik
Kincstárnok- Iain Keers