[MM] Vallomás

Day 2,201, 11:07 • Published in Hungary Hungary • by M.Mateo

Kedves Olvasó!

Előre szeretném elmondani nektek, hogy ennek a cikknek a megírása nem kis bátorságot igényelt tőlem. Komoly dolgokról szól, mind eRepublik mind IRL szemszögből. Ezért kérlek, ha úgy gondolod, hogy nem tudsz helyén kezeli egy nagyobb kaliberű dolgot, ami valójában fontosabb mint egy halom játékpénz, akkor az esetben kérlek ne olvasd tovább a cikket. : )

ePályafutásom alatt sok mindent láttam, átéltem, megalkottam. Amit a való életben nem tehettem meg, írhattam le, mondhattam ki azt itt nyugodt szívvel megtehettem, mert mint sokatoknak számomra ez is egy titkosabb második élet, ahol az ember kiélheti magát mindezt jó környezetben.

IRL mindig is a liberális nézeteket éreztem magaménak oly annyira, hogy itt az eRepublikon is két hasonló szellemiségű párt vezéralakja voltam. Aktívan részt vettem a politikai életben, párt tisztségeken felül sokszor kormánymunkát is vállaltam. Nem volt egyszerű. Kaptam hideget – meleget, de a sok szitkozódás ellenére szinte perverz módon élveztem a helyzetet , oly annyira hogy mikor egy átlagember már-már feladni kényszerül, én akkor kaptam meg viharvert kabátom és kerestem föl az egyik párt helyi irodáját, ahol rövid tájékoztatás után hétköznapiasan szólva pártkatona lettem. Onnantól 180°-os fordulatot vett az életem.

Jó volt látni, hogy sok hozzám hasonló szellemiségű ember gyarapítja kicsi hazánkat. Mindenki barátságos, tettre kész és nem utolsó sorban önzetlen. Ahogy egyre jobban belemerültem a kispolitikai életbe, úgy egyre jobban hanyagoltam az eRepublikot. Kollégáimmal ha az iskolai órarendem engedte jártuk az országot. Sokszor támogattunk civil kezdeményezéseket, osztottunk meleg ételt hajléktalanoknak, ha kellet aláírást is gyűjtöttünk, SŐT volt hogy gárdistákkal homokzsákokat gyömöszköltünk!

Szerencsére, nem csak „politikai” életem telt kalandosan, hanem magánéletemben is egy kisebb csoda következett be. Két hónapja volt alkalmam egy hetes rendezvénysorozaton, önkéntesként dolgozom egy sátorban Budapesten. Itt sikerült az egyik alkoholgőzös este folyamán egymásra találnunk jelenlegi párommal. Ismertük egymást már fél éve, első találkozásunk óta vonzódott hozzám, de akkoriban túlságosan is vak voltam, ahhoz hogy észrevegyem, hogy van egy ember aki majd megőrül értem és ráadásul társaságában kifejezetten jól érzem magam. Talán azért mert olyan gyorsan történtek a dolgok körülöttem, hogy magamra nem szakítottam elég időt. Talán azért mert egyszerűen bamba vagyok, vagy csupán csak azért mert sose gondoltam volna, hogy meleg vagyok.

Mindezidáig erről a tényről nem tudott senki. Önmagammal való vívódások közepette a fene se akart még a tulajdon környezettemmel szemben is helytállni, csak egy kis időt akartam magamnak. Az elmúlt két hónapban volt mit átgondolnom és rájöttem, hogy boldog vagyok békéljen meg vele a világ, ha nekem sikerült.

Mindezt köszönöm nektek, mert ha nem találok rá erre a közösségre, talán sose veszem fel azt a bizonyos kabátot és hátralévő életemet színesnek hitt szürkeségben éltem volna le.

Bármennyire is legyen furcsa leírni, de elmondani se tudom, hogy mennyire hálás vagyok azért, hogy volt egy játék, amiben olyan emberekkel voltam körülvéve, akik tudtukon kívül, sorsom kovácsai lettek. Ezeknek az embereknek ezúton is szeretném megköszönni minden közösen eltöltött percünket és hasonló /nem feltétlen ugyan ilyeneket : ) / jókat kívánok nekik!

Figyelmeteket köszönöm

M.Mateo (a.k.a. gondosbocs)