[kultura] Igazságok vagy nem igazságok?
szekely ostor
.............................
Igazságok a románokról. Marius Diaconescu történész: Az első bárokról és hogyan cseleztük ki az adót még a középkorban.
1918-ban a románok nem csak a románokkal egyesültek, hanem egy csomó magyarral, orosszal és más etnikumokkal. A magyarok esetében, ők egy évezredes történelem után jöttek, melyben ők képezték a vezetői réteget. Hogy nézett ki az 1000 év a románok számára? Gyilkosságok, égbekiáltó igazságtalanságok, elnyomatottság és magyarosítás?
Vagy 2% -os adók, adók kicselezése, szabad mozgás, megértő birtokosok és mocskosul gazdag románok, hogyan mutatja azon perspektívát melyet kiemel Marius Diaconescu, a bukaresti történelmi kar történésze és tanára.
„ A románok általában az ötvenedik (50.) részét fizették a juhokból, 2%-ot, ami nagyon kevés. Hiszen mikor átmegyünk a szomszédos magyar faluba, a magyar tízedet fizetett a Katólikus Egyháznak és még egy tízedet a birtok úrának” – mondja Marius Diaconescu.
Leigáztak minket a magyarok ezer évig?
Igen, a nagy mitosz ami a románok állandó elnyomása a magyarok álltal. Kevésbé igaz talán a 18-19. századokra, de a középkorban, 13., 14., 15. században amikor már több dokumentumok vannak, téves. Első sorban, ezen pillanatig nem lett csináva egy világos elemzés: milyen kötelességeik voltak a román parasztoknak, milyen kötelességeik voltak a magyar parasztoknak.
A tavaj közétettem egy dokumentációs kötetet Szatmár földről. Van néhány nyilvánntartási napló 1569-1570 –ből, ahol le vannak jegyezve a román parasztok kötelességei falvakként, 1500 család. És mit állapítottam meg? A románok, legalább is 1560-ban, jobban vitték mint a magyarok. Miért? A románok kevesebb adót fizettek.
A román falvak a román jog után alapítodtak, ami az adórendszerre vonatkozik amit a birtok ura kapott. Attól függően, hogy a falut hogyan alapították, úgy hajtották bé az adót. Ez érvényes tulajdonképpen a középkorra. A 17. században már egyformázodik a rendszer.
A románok általában 50-nedet fizettek a juhokból. A fő foglalkozása a románoknak Erdélyben a juhtenyésztés. Ritkán találunk a dokumentációkban más foglalkozást.. Szóval ötvenedik részét, ami 2%, ami nagyon kevés.
Csak annyit? Rágondolok a mai adókra.
Nem, egy juhot az 50-ből. Mikor tavasszal kiszedték a juhokot az esztenából (juhkarám), megszámolták és egy juhot báránnyal az 50-ből oda adták az úrnak. Még adtak egy rész sajtot, burduf túrót, egy kantárt a lónak vagy egy nyerget. Ez volt a törvény. Ha disznókat neveltek, tizedet fizettek a disznokból, ha bort csináltak tízedet fizettek a borból.
De ha átmegyünk a szomszéd magyar faluba, mondjuk csak a Szamos völgyén, a magyar tízedet fizet a Katólikus Egyháznak és még egy tízedet a birtok úrának. A románok juhokat tartanak ötvened részet fizetnek, ha a magyarok tartanak juhokat tízedet fizetnek.
Tudod miért lázadtak fel a románok 1437-ben Bábolnán? Az első fellázadtak magyarok voltak. A magyar parasztoktól egyházi dézsmát szedtek be, amit a falu papja szedett be. Azon évben, Erdély püspöke azt kérte, hogy a dézsmát pénzbe fizessék s ne termékekben. A parasztok azt mondták nem fizetnek s fellázadtak.
Adó (fiskális) sztrájk?
Igen. Őket követték a románok is, csorda szellemiségből. A felkelők első vezetője egy magyar volt, Nagy Antal. Ha a nemes és a jobbágy közötti kapcsolatot figyeljük, akkor meg kell figyelnünk az úr szemszögéből is: ha a birtok lakatlan, nincs megdolgozva a föld és nincs honnan beszedjem a tízedet, ötvendet vagy más kötelezetségeket nem tudok teljesíteni.
Ezért az érdekem, hogy jobbágyokat hozzak a birtokra és biztosítsak az alatvalóknak egy minimális szükségletet. Első sorban minden paraszt kap egy darab földet melyet megdolgoz és melynek terméséből adja a részt az úrnak.
Aztán meg ott van az úr nagy földje amit szintén a parasztok dolgoznak az év különböző szakaszaiban. Én mint földesúr, kötelességem biztosítsam a lelki szükségleteiket. Ha én magyar nemes vagyok és nem értek egyet azzal, hogy egy román esperes legyen azon román faluban, kockáztatok azzal, hogy a jobbágyok elmennek más birtokokra.
A jobbágyok nem voltak földhöz kötve azon időben?
Ez későn jelenik meg, 1514-ben. Addig a jobbágyok költözhettek egyik birtokról a másikra, miután kifizették kötelességeiket a régi úraiknak. Mikor egy új birtokra mész, kapsz egy házat, és következő évben fizeted az adókat. Viszont ha feltöröd a földet és házat építesz, 7 évig nem kell adót fizess, mert úgy vették, hogy befektettél azzal, hogy házat építettél.
Ha el akarsz menni, tudsz, oda ahol az úr jobb körülményeket biztosít. Egy versengés volt a nemesek között, hogy a birtokukra csalják a jobbágyokat. Nehogy azt gondolja, hogy a középkori falvak olyanyira voltak benépesítve mint manapság. Egy falu a középkorban átlagosan 15-20 családot foglalt magába. Rajozott a népesség, az emberek költözgettek, a jobbágyok jobb kondiciókat kerestek.
Ha a birtok ura megváltoztatta a törvényeket, akkor hajlamosak voltak elmenni. Dózsa féle felkelés után büntetésképpen a földhöz kötötték, de találtam olyan helyzeteket mikor folytatodtak a távozások.
Adok egy helyzetet Fogaras földjéről a 18. században. 1700 után az osztrákok uralkodnak. Német szellemben elkezdenek naplókba jegyezni minden lelket, fiskális kötelezettsegekkel. És mit tapasztalnak: a románoknak van egy rossz szokásuk.
Maradnak néhány évet Fogarasban, aztán átmennek a hegyen Oláhországba ahol új jövevényeknek nyilvánitják magukat és eképp adómentesek néhány évre. Viszont amikor a román vajda be akarja az adót gyüjteni visszatérnek Fogaras földjére, más faluba telepednek le és újonc jövevényeknek nyilvánitják magukat Oláhországból. A németek rájöttek erre.
Voltak gazdag románok? Tudtak fejlődni a románok? (gazdagság értelembe).
Hunyadi Jankó. Román származású, apja román, anyja magyar de ő románnak vallotta magát. 1438-ig a dokumentumokban Román János (Ioan Romanul) név alatt jelenik meg. Nem bujkált egyáltalán. Nem hogy titkolta volna mikor a hierachia tetejére jutott, annyira ismerte mindenki 1438 után, hogy nem volt szükséges a megkülönböztetés a Ioan Romanul név alatt, s eképp Hunyadi Jánosnak mondták.
Mennyire volt dúsgazdag Hunyadi János?
Az élete vége felé már leggazdagabb ember volt Magyarországon. Élete első felében lovag volt és katonai vezető pozíciót töltött be Szörénységben, de sokszor nem volt pénz kifizetni a zsoldosok zsoldját, pénz ami a királyi kincstárból kellet volna származzon.
Akkor ő pénzt használt fel saját zsebéből, a vajdahunyadi birtokáról, nem nagy összegeket, de ezért zálogot kapott, a király 5-6 falut zálogosított és 2-3 vásárt, aminek az összértéke nagyobb volt. De mikor jött a határnap mikor a királynak fizetnie kellet s ha a király nem fizette ki az adott összeget, kötelezve volt, hogy átutalja a tulajdonjogot azon falvakra meg vásárokra.
Így halmozott fel több falut és vásárt még fiatal korában. Miután Magyarország gubernátora lett, 1446 után, abszolút minden lehetséges kiváltságokhoz folyamodott, minden elönyt felhasznált amit a tisztesség nyújtott, és eképp mindenre kezet tett. 1450-ben a leggazdagabb ember volt Magyarországon. Ezen gazdasági hatalom tulajdonképpen képezte a gazdasági és társadalmi alapját annak, hogy fia, Hunyadi Mátyás trónra került.
Vannak még olyan esetek, amit csak a történészek ismernek, mármint nagyon gazdag románokról?
Hunyadi János elött úgy vagy 50 évvel ott vannak Balc és Drag fivérek ( olvasd Bálk és Drág), Drágos unokai, aki Moldva alapítója. 1365-ben, mikor Bogdánnak sikerült száműznie Drágos utodjait, ők eljöttek Magyarországra Lajos király udvarába. 1390-es években nekik több mint 100 falvuk volt Máramarosban és 5 tisztesség. Ők az első román bárok. 15. század közepén ott van a Dolha család Máramarosban. Ambrus Dolha fia biró volt a királyi udvarban. Hátszegen ott van a More család, és még más 4-5 család.
A helyzet fenntartódott?
A 16. században egységesítik az adórendszert és valóban kijelenthetjük, hogy nehezebb az élet. Nő a népesség, a földmennyiség ugyanannyi, nő az urak száma. Automatikusan az életszinvonal csökken. Végütést a parasztok akkor kapták meg mikor megjelent a barokk-kor , ami eleganciasságot, pompát, luxusságot hozott a nemesség javára, ami szinte a parasztok teljes hanyatlásához vezetett..
17. és 18. században beszélhetünk parasztelnyomásokról, a 16. században még jól élnek. Találtam egy olyan helyzetet a 16. században amikor a jobbágy ad kölcsönt az úrának.
Etnikai feszültségeket találunk-e a középkorban?
A 14-15. századokban nem. Ritkán adódott hogy egy román közösség veszekedett egy magyar közösséggel vaegy vásárban. Tulajdonképpen szolidarizálásról van szó. De, odébb menve a 17-18 századokban, a szolidarizálások elérték a nemzeti tudat szintjét.
A 18. században ez a román-magyar binom egyértelmű. De tudja miért? Vigyáztak arra az osztrákok. Az osztrákok kihasználták ezt a magyar-román antipátiát, hogy kontrolálni tudják a magyarokat.
Ebben a középkori és elő-modren (premodern) időszakban létezett egy szisztematikus karakter ami a magyar elnyomást illeti ?
Itt egy téves nyelvezetet használunk és lehorgonyozva vagyunk klisékbe. A politikai vita a románok körül 1790 után jelenik meg, egybe a Supplex Libellus Valachorum mozgalommal, melyben a románok, lemásolva más modelleket Európából, a király elé terjesztettek egy beadványt mellyel kérelmezték, hogy legyenek elismerve mint politikai nemzet. Nem beszélhetünk egy szisztematikus elnyomásról. Ez egy téves koncepció.
Következtetésképpen: 1000 év 1000 év magyar elnyomást jelentett?
Leigázva voltunk politikailag, nem gazdaságilag. Hogy urak voltak 1000 évig Erdélyben az egy, vagyis, hogy politikai urak voltak. De ez nem azt jelenti, hogy románellenes politikát vittek. Másik példa: Józsika István kancellár poziciót töltött be Magyarország Erdélyében 1595-ben, egyfajta miniszterelnöki pozició ma. Mi extrapolálunk egyéni helyzeteket a 17-18. századókból az 1000 éves történelemhez.
..................................................................
Mi is nemsokára 1000 évesek leszünk itt. S még mindig a Hadügyi Közlöny szerint ütünk . Me úgy kell, s úgy a helyes. Éljen Románia, a kifli !!!
Comments
Ezt a filmet pont tegnap láttam, témába vág, szerintem érdemes megnézni másoknak is, többtízezren látták az elmúlt hetekben.
Számomra igen sok tanulsággal bírt.
http://film.indavideo.hu/video/f_szomszedaink_a_magyarok_romania
a magyar televizió oldalán fentvan több ilyen: nemcsak a románokról hanem szlovákokról és szerbekről is. 🙂
es egy roman musor is a 2 oldalrol:
http://adevarul.ro/news/eveniment/documentar-adevarul-despre-romani-unguri-8_529bc2cfc7b855ff56615307/index.html
csak ennek honnan szerezzünk magyar felíratot? 😁
hat nemtudom 🙂
a 39:50-ik perctol lehet erteni mert angolul beszel a gyerek 🙂 s amugy a legfontosabb uzenet, es emlekezes nekem az utolso perc... ha erre a pillanatra mindket fel emlekezne, lehetne ra epiteni.
Nagyon érdekes és tanulságos videó 🙂
Megnézem a másik két részt is, érdekes sorozat.
egyik nap 3 órán keresztül néztem a videókat, egymás után 😁))
Jó sorozat, már 2x megnéztem mind a 3 részt. Érdemes nekiállnod... 🙂
Románkifli, én így szeretlek.
amúgy akinek kell az eredeti link: http://www.ziare.com/cultura/documentar/adevaruri-despre-romani-marius-diaconescu-istoric-despre-primii-baroni-si-cum-fentam-darile-la-stat-inca-din-evul-mediu-interviu-1270422
Tájékozott fiatal emberek ...
http://www.erepublik.com/en/article/2348142/1/20
Kifli volt, zsömle lett, morzsa lesz belőle.
vote
hm
A román hazudik, lop és csal, ha pedig gyengébb vagy, kevesebben vagytok hátba szúr.
Éljen Románia, a kifli !!! +1
Az mindenkinek - vélhetően a román értelmiség számára is - egyértelmű, hogy a történelem megváltoztatása két okból fontos a románoknak:
1. Erdély birtoklásához való jog megszerzése, a legitimáció elnyerése.
2. Saját nemzeti identitásuk megteremtése, mivel más formában, úton nem sikerül
Az hogy a román és szerb kultúra és identitás egyáltalán megmaradt a török hódoltságuk után az a magyarok nagylelkűségnek és befogadó lelkületének köszönhető, hiszen pl. az első könyvnyomtatásuk is Budán történt. Az pedig hogy a magyar jobbágyoknak nehezebb helyzetük volt az nyilvánvaló, még ha nem is köztudott. Később a sok "jócselekedetünkért" jóval fizettek?!
Ne haragudj, de ha ezeket egy román történész kell feltárja, akkor baj van. Mi a lófaszt foglalkoznak a magyar történészek minden szarral , sőt még azzal is, hogy Ádám s Éva magyar volt-e vagy sem? Ki a fenét érdekel??? Vannak kényes problémák ami Árpádék érkezésétől napjainkig vannak. Hány magyar történész fésülte át a moldáv, oláhföldi, török, bolgár dokumentumokat??? Mindenki bögfög össze vissza, rengeteg pszeudó-történész van. Múltkor elbasztam 4 órát, hogy youtubos történelem órát hallgassak a magyarok krónikájáról, s az a bitang Szántai Lajos meg sem érintette azt ami érdekesebb lett volna. Csak magayaráznak magyaráznak össze vissza mindent. Most is mindenki a Boszniai piramisokkal foglalkozik, vagy hogy finnugiorok vagy mik vagyunk. Kell az is, de kárpátmedencei történelmünket sem ismerjük rendesen, hát akkor a többit ???
Én a vatikáni levéltárban lévő anyagokra lennék kíváncsi...
classfighter ha ennek a román ajkú történésznek megnézed az adatlapját, rájössz, hogy egyetemet Kolozsváron végezte a Babes-Bolyai történelmi karán, aztán Budapesten az “Eötvös Loránd” egyetemen tanult, ott doktorált. Budapest, bécsi és vatikáni dokumentumokat tanulmányozott.
Tessék a CV-je: http://www.mariusdiaconescu.ro/curriculum%20vitae.htm
Másrészt neked is adok még egy videot : http://www.youtube.com/watch?v=iV1nt4hu_B4
Van magyar felírat.
szekely ostor nagy figyelemmel néztem meg az ajánlott http://www.youtube.com/watch?v=iV1nt4hu_B4 videót. Nagyon érdekesnek találtam és az én véleményemmel is szinte teljesen egybevág. A középkorban nem az volt a lényeg hogy milyen nemzetiségű volt valaki, hanem hogy kinek a hűbérese volt. A nacionalizmus 19-20. századi találmány. Ez egy rádióadás volt, ha jól gondolom. Mekkora visszhangja volt? Odafigyeltek rá R.-ban? Nem hazaárulózták le? Sajnos pl. Szlovákiában is a fiatalságot átnevelték, a magyar királyokról, a közös történésekről hallgatnak, mintha nem is lenne. De a világban is ez van. Egy francia művelt ismerősöm megkérdezte volt-e a középkorban Mo.? Németo.-ban azt tanítják hogy elárultuk Európát a törököknek. Szlovákiában letagadják a közös történelmünket és humorosnak gondolják ha valaki ezt felveti. Tehát történetírásunk csalók és hátsó gondolatoktól vezérelt sarlatánok kezén volt és van. Nagy baj van...
Hogyne hazaárulóznák le ? Boia Lucian -t is hazaárulozzák.Neki úgy tudom nemrég jelent meg magyar nyelven is műve. Egy új trend van Romániában, aki ilyeneket állít azt a Soros alapítvány fizet, hogy ilyeneket írjanak.
Viszont a nacionalisták is megoszlanak: van aki külön dák népnek tarja a románok őseit, van aki latinnak az az rómainak. Átlagában dák-római elméletet tanítanak iskolákban. Van egy szervezet aki a simma dák elméletet erősíti Hamburgba vagy hol paleontológiai tudományokat is végeztettek, hogy ők dákok. De ami érdekes, hogy kevés a történész közüllük 😁
Mint a videóban is elhangzik Erdély Magyarország szerves része volt. Nós az iskolákban nem igy tanitják. 3 román országot tanítanak, és nem azt állítják, hogy Erdély Magyarország szerves része volt Mohácsig.
Sőt azt nem tanítják, hogy volt magyar parasztság. Unio trium nationum -ba úgy tanitják, hogy az alkotó nemzetek : magyarok, székelyek és szászok. Ami ugye nem igaz mert a magyar NEMESSÉG volt , akik közé tartoztak a román eredetű nemesek is kik magyarosították nevüket s felvették a katólikus hitet, székelyek és szászok. Két nemzet maradt kivül : a román parasztság és a magyar parasztság.
Mihály vaidát első egyesítőnek tartják, pedig katonai érdekekből egyik Báthory volt az. Másrészt azt hiszik, hogy 1600-ban létezet nemzeti érzelem, pedig nem létezett ilyen. Hősöknek tartják Horea, Kloska és Krisánt és Avram Iancut. Hiába mondod nekik, hogy magyarokat gyilkoltak, gyerekeket, öregeket, ők mindig a második világhábórus magyar által végzett gyilkosságokat dobják fel: Ördögkútról meg Ipp-ről. Nem ismerik el hogn partizánkodtak. Csak a magyarok által végzett gyilkosságokat.
Viszont van alakúlóban egy olyan réteg amely Erdély autonóiáját, mások függetlenségét szeretné, de legtöbbje magyarok nélkül. Félnek Mo-tól, mert önálosodni inkább mint valaki alatt lenni. Köztük van aki jogokat adna magyaroknak, szászoknak szabadnyelv használatot például.
Bizonyos szempontból (német szempontból) még igaz is lehet, hogy elárultuk Európát a törököknek. Merthogy beszorultunk a két birodalom közé és nem volt más lehetőség, mint ide-oda lavirozni közöttük.
Néhány momentum: 1541 - Buda elfoglalása. Az osztrákok azzal a szándékkal érkeztek Buda alá, hogy megostromolják. Ekkor kért a töröktől segítséget Török Bálint. Jöttek is a törökök és besétáltak a várba.
A későbbiekben a kuruc mozgalmat is a törökök pénzelték. Nem véletlen, hogy Rákoczi Törökországba menekült. A törökök elleni utolsó nagy csatában - Zentán, Szavolyai Jenő seregei döntő győzelmet arattak a törökök, no meg Thököly kurucai felett.
A németek és osztrákok meg gondolom azt felejtették el leírni, hogy amikor IV Béla a tatárok elől menekült, akkor az osztrák császár foglyul ejtette és megzsarolta őt.
Ez mind szép és jó, de azért elég könnyen elsiklottunk afelett, hogy a szerző gazdag románnak Vajk fia, Hunyadi János példáját hozza. Akinek azért valljuk be, származása vitatott. Szívesen megnézném azokat az eredeti iratokat, amelyek Román Jánosnak nevezik, mert még egyet sem láttam. Az én (talán szörnyen hiányos és rossz) információim szerint mind ő, mind fia, Mátyás világéletében magyarnak vallotta magát.
hát nemtom...fater német,muter horvát...én pedig magyar vagyok....akinek nem tetszik az kapja bé...a gázcsövet...
Hiánypótló
Kedves székely ostor nemzettársam, utánanéztem Lucian Boia 1999-ben írt ama könyvének. Az ismertetője az int-en itt található: http://www.tti.hu/szemlemenu/947-konyvismertetes-boia.html.
A másik oldal vélekedését mindig érdemes ismerni, és ezek a sorok támpontot adhatnak ehhez. A dákoromán kontinuitás mese, hiszen mi akkor sokkal jogosabban használhatnánk a hunmagyar nevet az ő örököseikként, de hát nem ezt tesszük. Arról is beszélhetünk hogy a Mo. háromra szakadása miért következett be, de a kényszer hatása nyilvánvaló. Nem egyezkedés "eredménye", hanem a hadi helyzet következménye volt. Az viszont hogy a Keresztény Velence hajói pénzért szállították a török hadakat a Földközi tengeren hogy keresztények ellen tudjanak harcolni az nem kényszer volt, hanem jó üzlet. Tehát a pofátlan nyugati történetírás (a környékbelit szinte természetesnek veszem) sem reális. Végezetül 400Kv barátom mindenki olyan nemzetiségű, amilyennek vallja magát. Ez a lényeg és nem az hogy milyen ősei voltak, hiszen a népek országútja volt századok óta a Kárpát-medence. Hajrá Magyarok!
Ejrópában mindenki hunnak tart minket.
Magunkat kivéve.
Az 1800-as évek második fele óta.
Ez azért egy rossz vicc.
Hun?
Ázsiában is hunnak tartanak minket. Közép-Ázsiától Mongóliáig...
Hát, átrágtam magam ezen a borzalmon. Mert ez az. Ilyen korlátolt semmi mondanivaló ilyen rossz helyesírással, ehhhh. ettől még az én firkálmányaim is jobbak, és még én kapok fp-t, nahát, mélységesen fel vagyok háborodva. Alap dolog az anyanyelvünket helyesen beszélni, már ha itten lehet erről szó. És mondanék valamit, hogy mit gondolnak rólunk, a mihez tartás végett. Budapest - Bucarest: ugyanaz. Ezt a franciák gondolják rólunk. 🙂
Gondolom bejelentettél, mint az óvodában, LOL. Hát váljék egészségedre, de attól a cikked sem nem jó, sem nem értelmes. Az ilyenektől, mint pölö te, lett ez a játék ennyire korlátolt semmi.Mert ha lenne értelmes agyad, akkor pontosan neked kéne rájönnöd arra, hogy mekkora hülyeségeket írkálsz és pontosan a te cikkedet kéne törölni. Én veled ellentétben előre nézek, nem hátra. Szóval érezd jól magad Mucikám. Sok sikert ez erepes netes világban. Na pá.
nekem kifli volt a jelem az oviban, de szívesen felajánlom szomszédéknak.
A jetiknél aljassabb nép nincsen. Ez újra és újra bizonyítást nyer.