[ICS] A TWO utáni időkről I.

Day 2,250, 14:47 • Published in Hungary Slovakia • by Istencsaszar

Üdvözlöm a kedves olvasókat!

Először kezdeném a valószínűleg már sokaknak ismerős hírrel: a TWO jobblétre szenderült és gyakorlatilag feloszlott. Erről egyébként sokkal részletesebben olvashattok Scat cikkében, ami azóta meghódította a top5-t is.

Én most nem magáról a folyamatról és a miértekről írnék (habár az is megérne egy külön lexikont), hanem szeretném megosztani veletek, hogy mit gondolok én a jövő szövetségeiről és a lehetséges utakról, amelyek Magyarország előtt állhatnak.

Bár az egész átalakulás végig kiszámíthatatlan volt, nem lehet tudni soha, hogya ki kivel tárgyalt titokban, ki kinek mit ígért, ki ki ellen szövetkezett, mégis vannak bizonyos törvényszerűségek, amik mentén nagy vonalakban meg tudjuk tippelni, hogy mi vár ránk. Bár ezeken persze sokat változtathatnak azok a titkos megbeszélések, amiket mostanság minden fontosabb ország kormányai folytatnak a csetszobáik mélyén.

A cikk nagyon hosszú lenne, ha minden egyes országnál végignéznénk a szituációt, így maradjunk csak Magyarországnál!

Az első törvényszerűség, amit megállapíthatunk, hogy az ukránokkal külön oldalon leszünk. A mi részünkről ez puszta stratégiai megfontolás, míg a részükről valószínűleg érzelmi, hiszen nyilvánvalóan fűti őket a revansvágy a lassan másfél éve húzódó megszállás miatt. A mi motivációnk nem lehet kérdéses. Az ukrán területekből 3 bónuszt tudunk szerezni, ráadásul ez az egyetlen reális kijáratunk bármiféle hadjárat, vagy további bónuszok felé. Ezt nem nehéz belátni, hiszen nyugatra és északra a lengyelek, délre a szerbek, keletre meg a románok állnak az utunkba. Mindegyik ellen hátrányban lennénk egy háború során, ráadásul a megszállásuk sem reális. A megtartásuk meg főleg nem. Szlovákiáról és Ausztriáról azért nem beszélek, mert a két ország teljes meghódításával maximum 2 bónuszt tudnánk szerezni, ráadásul olyanokat, amiket az ukránok felé is simán elérhetünk. A búza konkrétan van Ukrajnában is, míg a szarvas több határos régióban, illetve az oroszoknál is megtalálható. De azt akár még bérelhetjük is tovább a szlovákoktól.

Szóval az ukránokkal külön oldalon leszünk. A második törvényszerűség, hogy vagy a lengyelekkel, vagy a szerbekkel szembe kell fordulni. Nem nagy titok, hogy az új világrend valószínűleg a spoland (de főleg Spanyolország) és Szerbia ellentéte által létrehozott törésvonal mentén fog kialakulni. Természetszerűleg ez azt jelenti, hogy valamelyik mellett le kell tennünk a voksunkat.

A hintapolitikát nem javaslom, mert arra több ország ráfázott már az e-történelem során. Elég, ha Ukrajnára pillantunk, de Spanyolország sem örvend túl nagy népszerűségnek. A harmadik utas ötleteket meg jobb elfelejteni, mert az ilyen különutas szövetségek általában kettő sors közül választhatnak:
1. Betagozódnak egy másik tömb mellé és de facto egy szövetségként funkcionálnak két külön névvel. Pl.: CoTWO, EDEN-TERRA, stb.
2. Más országok nyersanyaglelőhelyei lesznek és örülnek, ha fél évente egyszer van kongresszusuk. Pl.: Asgard.

A semlegesség még felmerülhet néhányakban, mint opció, de az csak a szerencsés geopolitikai helyzetű országoknak adatik meg, ahol nincsenek erős és agresszív szomszédok és biztosítható a környező gyenge államocskáktól a közel maximum, vagy a teljes bónusz-szett. Lásd Kína és Törökország példáját.

Ezek után nézzük meg, hogy milyen lehetőségeink vannak a két út esetén!

Először nézzük a lengyel szövetséget! Ez azt jelenti, hogy minimum kettő agresszív ellenséges állam lesz a határunkon: Ukrajna és Románia. Egy valamiben ne legyen kétsége senkinek: ha a lengyel oldalt választjuk, ezer százalék, hogy lesz román háború. Jelen pillanatban egy nagyon hatékony, lassan egy éve funkcionáló NAP működik, ami gyakorlatilag megszeghetetlen. Ezt úgy hívják, hogy közös MPP-k. Akárki támad, halálra van ítélve mind diplomáciailag, mind katonailag hosszútávon. Ez a status quo fenntartó rendszer egy hosszú hosszú folyamat és rengeteg diplomáciai erőfeszítés eredménye volt tavaly márciusban.

Az azonban kétségtelen, hogy ennek hiányában vagy nálunk, vagy náluk előbb-utóbb eljön egy elnök, vagy egy konga, aki fogja és beadja a másikra az NE-t. Márpedig ha egyszer beindul a spirál, akkor nagyon nehéz lesz belőle kikeveredni újra. Elindul az értelmetlen háború, ami igazából senkinek sem jó, de egyik fél sem meri majd megállítani, mert a lakosság egy része mindkét oldalon mindenáron fenn akarja majd tartani a hiábavaló küzdelmet. És akkor nem beszéltünk ugye az ukránokról, akik szintén ellenünk lesznek, így kétfrontos háborúra készülhetünk majd.

A románokat egyedül Bulgária foglalhatja le, de rájuk meg három ellenséges ország jut, aki át tudja venni a román megszállást adott esetben: Szerbia, Görögország és Törökország. Mindegyik erősebb egy az egyben a bolgároknál, hárman együtt meg esélytelenné tesznek bármilyen bolgár hadmozdulatot a románok ellen. Szerbia valószínűleg nem fog minket megtámadni, bár nem kizárt, hogy a serhun felbomlása miatti csalódottságuk akkora lenne, hogy mégis bekövetkezne ez.

Ki segítene nekünk azon az oldalon megállítani a kétfrontos háborút és győzelemre vinni akármelyiket is? Bónuszaink így sem lennének, de legalább eltörölve nem lennénk. Gondoljátok végig, hogy melyik országok voltak ott velünk minden egyes bajban, melyik országok álltak ki mellettünk végig, még akkor is, ha esetleg a saját sorsuk rovására ment? Lengyelország? Nem hiszem. Spanyolország? Kizárt. Persze, ütnének MPP-s csatában, de csak ha náluk minden bónusz megvan és az RW-k legalább 70%-on. Ezen ne csodálkozzunk nagyon, mert mi sem jeleskedtünk a szövetségesek segítésében az utóbbi egy-két hónapban. Ezzel szemben a szerb-szlovén páros minden esetben ott volt, amikor kellett. A szerbek konkrétan még a saját kongresszusukat is feláldozták egy ízben azért, hogy a miénket meg tudjuk védeni. Nem akarok rosszat mondani a lengyelekre sem, mert szimpatikus egy nép RL is, meg itt is vannak jó pillanataik, de ők viszont egy helyben állva szépen végignézték, hogy 2012-ben kicsaptak minket Franciaországból, majd miután eltűntünk onnan, a hűlt helyünkre bemasírozva kisöpörték onnan az USÁ-t és a franciákat, majd rátették a kezüket a gumira. Magyarul azért hagytak minket elveszni onnan, hogy nekik ne csak 9/10 legyen, hanem 10/10.

A szerb szövetségben valószínűleg de facto, vagy de jure ott lennének a románok is. Ez egy tény, kár tagadni. A TWO időben is lényegében egy szövetség tagjai voltunk de facto, hiszen a közös MPP-k magukkal hozták azt, hogy sok esetben közösek voltak az érdekeink és közös frontokon harcoltunk. Ugyanez lenne a szerb szövetségben is.

Geopolitikai helyzetünk jelentősen jobb lenne. Ellenséges ország egyedül Ukrajna lenne, akinek területéből a bónuszokat simán biztosítani tudnánk. A másik szövetség tagjai valószínűleg nem nagyon segítenének minket és ez hatványozottan igaz az ukránokra. Őket gyakorlatilag telibeszarná az az oldal (is). Főleg ha még mondjuk a törökökkel sikerülne zöld ágra vergődni.

A lengyelek, akikkel szomszédosak lennénk, biztos, hogy nem támadnának meg minket. Az túl komoly háború lenne és veszélyeztetné a bónuszaikat. Ráadásul az ukránokért fölösleges megtenni egy ilyen lépést. Szerintem egy írásos, vagy hallgatólagos NAP akár egész végig érvényben lehetne a két ország között. Van annyira erős a két nép szimpátiája, hogy ezt kibírja.

Felmerülhet sokakban a kérdés, hogy nem lehetne-e eltávolítani a románokat a szerb szövetségből? Ez ugye a legkedvezőbb helyzetet adná nekünk sokak szerint. Nos, ennek lehetőségeiről és következményeiről a következő cikkemben fogok írni, mert ha ezt is most vetném képernyőre, akkor a szokásosnál is százszor unalmasabb lenne a cikkem. 🙂

Lényegében most aközött választunk, ha minden így marad, hogy:

folyamatos eltörlés veszélye és biztos bónusztalanság de legalább a románok ellen vagy a románokkal egy oldalon, de biztos bónuszok és minimális veszélyek

Maradok tisztelettel:
ICS

ui.: nyilvánvalóan észrevehető a szövegből, hogy melyik utat tartom jobbnak. Termsézetesen én a SerHun fenntartására szavazok, hiszen Ernst szavaival élve: nekünk egyetlen szövetségesünk van, az pedig Szerbia.