Join the new world

[HU]

„Vagy ne született volna, vagy ha született, örökké élne" – tartja egy lengyel mondás Báthori (Báthory) István erdélyi fejedelemről és lengyel királyról, a XVI. század egyik legnagyobb magyar államférfijáról, aki 425 éve, 1586. december 12-én halt meg. Az MTVA-Sajtóadatbank portréja:

Báthori István erdélyi vajda és Telegdi Katalin fia 1533. szeptember 27-én született. Apródéveit az esztergomi érsek, majd a bécsi császár udvarában töltötte, az egyetemet Padovában végezte. 23 éves korában a humanista műveltségű, jó politikai érzékkel és hatalmas vagyonnal megáldott Báthori fogadta az Erdélybe hazatérő Izabella királynét és annak fiát, János Zsigmondot. Erdélyi főkapitányként két ízben járt követként a császárnál, aki a második alkalommal két évre börtönbe vettette.



János Zsigmond 1571-ben utód nélkül halt meg, de még halála előtt sikerült a Habsburgokkal és a törökökkel is elismertetnie az erdélyi fejedelemség önállóságát. A fejedelmi trónért a Habsburgok által támogatott Bekes Gáspár és a Portához fűződő viszony fenntartásáért síkra szálló Báthori vetekedett. A rendek Báthorit választották fejedelemmé, aki nemcsak a töröknek tette le a hűségesküt, de Miksát is hűségéről biztosította. A Habsburg uralkodó mégis Bekest nevezte ki erdélyi vajdának, őt Báthori az 1575. július 8-i kerelőszentpáli csatában leverte, híveit pedig kivégeztette.

A következő évben a lengyel rendek a tehetséges és energikus erdélyi fejedelmet hívták meg a lengyel trónra Miksával szemben. Báthori azonnal Krakkóba ment és a koronázás érdekében még attól sem riadt vissza, hogy elvegye a csúnyácska, nála idősebb Annát, az utolsó Jagelló-házi lengyel király nővérét. (A legenda szerint a házasságot még vállalta, ám az már a harcedzett férfinak is sok volt, amikor a nászéjszaka előtt hálóingben is meglátta feleségét. Báthori sarkon fordult, s csak hosszas rábeszélésre tett eleget házastársi kötelességének.)

Báthori nem mondott le Erdély trónjáról, s a magyar-lengyel perszonálunió működőképesnek bizonyult. Előbb bátyja, Báthori Kristóf, majd egy kormányzótanács intézte az otthoni ügyeket, de a legfontosabb dolgokban a Krakkóban székelő erdélyi kancellária útján ő maga döntött. Lengyel királyként sikerült féken tartania a széthúzó ottani rendeket, az általa felállított hadsereg élén sikeres hadjáratokat vezetett Rettegett Iván orosz cár ellen. A vallási villongások korában feltűnő türelmességet tanúsított, s bár ő maga hívő katolikus volt, tiszteletben tartotta mások meggyőződését. Miként mondta: „Én nemzetségeknek vagyok királya, nem a lelkiismeretnek, melynek Isten az ura".

Báthori világosan látta a csapdahelyzetet, amelybe a török és a német közé szorult Magyarország került, s Martinuzzi György politikáját folytatva lavírozni igyekezett a két nagyhatalom között. Nagy álma volt Lengyelország, Magyarország és Erdély államszövetsége, amely egyaránt szolgálta volna a Habsburgok és a török visszaszorítását, de ezt már nem tudta megvalósítani.

Báthori István 1586. december 12-én halt meg a lengyelországi Grodnóban. Mivel fia nem született, a lengyel trónon feleségének unokaöccse, III. Zsigmond, az erdélyin Báthori Kristóf követte. A krakkói Wawel katedrális altemplomában temették el, a lengyelek egyik legnagyobb királyukat tisztelik benne.

FORRÁS INÉT


[PL]

Stefan Batory (węg. Báthory István, ur. 27 września 1533 w Szilágysomlyó, zm. 12 grudnia 1586 w Grodnie) zmarł 12 grudnia 1586, 425 lat temu.

Stefan Batory (1533-1586), książę siedmiogrodzki od 1571, król Polski od 1576. Ożeniony z królową Anną Jagiellonką. Po koronacji na króla Polski pozostał księciem Siedmiogrodu, oddając namiestnictwo swemu bratu Krzysztofowi.

Wkrótce po elekcji uzyskał aprobatę, niechętnych wcześniej jego kandydaturze, senatorów i Kościoła katolickiego. Wystąpienie Gdańska, który odmówił uznania Stefana Batorego, doprowadziło do konfliktu zbrojnego, zakończonego kompromisem w 1577 - Gdańszczanie uznali zależność od króla polskiego i zgodzili się na zapłacenie wysokiej kontrybucji, w zamian król zrezygnował z budowy floty kaperskiej i wycofał wydane w 1570 statuty Karnkowskiego, ściśle podporządkowujące Gdańsk Rzeczypospolitej.


Polish coin with likeness of Stephen Báthory


Stefan Batory dążył do skierowania polityki polskiej przeciwko wrogom Siedmiogrodu, tj. austriackim Habsburgom i Turcji. 1578-1582 prowadził wojny z Moskwą o Inflanty. Trzy kolejne wyprawy: połocka (1579), wielkołucka (1580) i pskowska (1581), zakończyły się pełnym sukcesem wojsk królewskich i zawarciem dziesięcioletniego rozejmu w Jamie Zapolskim (1582).

Za namową papieży Grzegorza XIII i Sykstusa V obiecujących rekompensatę finansową, Stefan Batory rozpoczął przygotowania do wojny z Turcją, przerwane z powodu jego śmierci. Przeprowadził reformy wojskowe, m.in. powołał piechotę wybraniecką (1 żołnierz utrzymywany przez 20 chłopów z dóbr królewskich), ustanowił rejestr kozacki obejmujący Kozaków zaporoskich, pobierających żołd od Rzeczypospolitej i zobowiązanych do walki w armii polskiej, ustalił podział jazdy na ciężkozbrojną husarię, chorągwie kozackie i jazdę lekką.

Dążąc do pozyskania szlachty król utworzył Trybunał Koronny (157😎 i Litewski (1581), przekazując im przysługujące dotąd władcy uprawnienia sądownicze. Starał się o wzrost znaczenia sejmików kosztem sejmu. Stosując się do zasad konfederacji warszawskiej (1573),

Stefan Batory prowadził tolerancyjną politykę w stosunku do innowierców, jednocześnie wspierał Kościół katolicki i zakon jezuitów. W 1579 założył Akademię Wileńską.
Stefan Batory zmarł w 1586 prawdopodobnie na mocznicę, co potwierdza sekcja zwłok. Został pochowany w Katedrze Wawelskiej w Krakowie. Po nim królem polskim został obrany Zygmunt III Waza (1587-1632).


Sarkofag Stefana Batorego na Wawelu
Báthory sírja a waweli székesegyház kriptájában
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~


Két deci pálinkát huzzálsza B, a HMSz-ba lépjélsze B, s a BORONÁBA az adományt kügyedsze B!!!

Me ha nem, kapsz a székely igazolványbó, hogy megemlegeted.



Neked még e maradt hátra, hogy …