Join the new world

12. szám 2010 december 1. 1107.nap

Sokan elemezték az új nyersanyagrendszert, lehet gondolkozni rajta, hogy a háborúk milyen evolúción esnek majd keresztül, milyen értékes régiók váltak értéktelenné, miket emelt fel az admini szeretet, igazságos-e, ki nyert rajta. Nem érdekel...

Engem az foglalkoztat, hogy az általam gondozott fegyvergyárban mit kell majd vennem, az mennyibe fog kerülni, megéri-e megnyitni. Az adminok elmondták, hogy a kétkattosoknak maradjanak droidok, a cégesek majd belejönnek, a politikusok meg kitalálják merre fog menni az erep szekere. Hát köszi.😁

Annyit tudunk, hogy minden a kenyérről, és a fegyverről fog szólni. Mindkét ágazathoz rendeltek ötféle nyersanyagot. Az, hogy pont ennyit szerintem nem lehet véletlen. Elméletem szerint úgy fog zajlani a termelés, hogy a gyár fejlettségi szintjétől függően kell majd különféle nyersanyagokat megvenni alapanyagként a cégbe.

q1 cégnél - 1 féle RAW
q2 cégnél - 2 féle RAW
q3 cégnél - 3 féle RAW
q4 cégnél - 4 féle RAW
q5 cégnél - 5 féle RAW

Mondjuk egy q1 kenyércégbe elég lenne a piacon megtalálható legolcsóbb nyersit belevenni (pl csak a gyümölcs is megtenné), míg egy q5 cégbe, az Isten háta'megül is elő kellene szedni az el nem érhető nyersanyagot is.

Ha így lenne, akkor az érdekes szituációt teremtene. Bele lehetne menni most ennek a következményeibe is, de mivel ez csak az én agyszüleményem, kár lenne belefolyni nagyon. Aki gondolatkísérletet akarna folytatni, az agyalhat rajta. Nekem tetszene ez a rendszer, érdekes módon árazódnának be a nyersanyag árak, a magas q-jú termékek, s megannyi kérdés felvetül bennem. 😃

Adóreform tervezet

Átmeneti időket él meg az erep gazdasági modulja. Olyan nyersanyagokat termelünk, amik nincsenek is igazából a térképen, van négyféle fegyverünk amik igazából nem is különböznek egymástól csak árukban. Nem tudni, mikor szedik ráncba ezt a kupit az adminok, de ezekre a furcsa torzulásokra az adórendszer megváltoztatásával lehetne reagálni, hogy kiegyenlítődés felé tudjanak mozdulni a piaci folyamatok, és egyik iparág se legyen túlvédett vagy éppen ellehetetlenített. Ha a négy fegyvernem jól ki van egyensúlyozva, akkor a háborús helyzetben sem olyan mértékben szállnak el a fegyverárak, mivel több áru versenyez a piacon, nem csak mondjuk két szektor képviselteti magát. Szerintem a jelenlegi állapotában az adórendszer nem minden szempontból működik normálisan, ezért megpróbálom egészében áttekinteni és elemezni, és egy átfogó megoldási javaslatot tenni a megjobbítására. Mivel egy képviselőnek csupán két módosítási javaslata van (ráadásul nem vagyok képviselő sem), egy átfogó reform végigvitelét a kongresszusi tagok együttműködésével lehet keresztülvinni. Ezt viszont társadalmi és szakmai vita kell megelőzze, amit szeretnék ezzel a cikkemmel megnyitni.


Amiről most nem fog szó esni, az kivonás alatt álló jegy- (bár az a 35%-os importadó elég brutál, de mindegy), ház-, kórház- és védelmi rendszer ipar, továbbá a kenyéripar, ami jelenlegi formájában (egységes 10%-os jövedelemadó, 9% import adó, és 7%-os Áfa) teljesen elfogadható számomra.

Jelenleg ez a helyzet adóügyben a tárgyalt területeken



Problémák és javaslatok a korrigálásra
Magyarországon a világpiaci árakhoz képest jelentősen magasabb a nyersanyagok ára, annak ellenére, hogy a két legfontosabb nyersanyag, a búza és a vas elérhető országunkban. A kiélezett háborús helyzet miatt az itthon is elérhető, olcsóbb nyersanyag lenne szükséges ahhoz, hogy az árak emelkedését megállítsuk. Mivel a múltban vasból behozatalra szorultunk, rengeteg olyan magyar tulajdonú vasbánya van, akit a magas (33%-os) adóval kizárunk a magyar piacról. Amióta elérhető VandelHosMan magyar cégadatbázisa, védővámok nélkül vagy alacsony vámok mellett is biztosan tudunk magyar tulajdonú cégtől import vasat is vásárolni. Itt elérhetitek a s c r i p tet. A búza ára is az egekben, jelenleg csak egy pár ország előz meg minket az egész világon drágaságban. Feltételezem, hogy ha a jelenlegi 70%-os importadót ha leszállítanánk 20%-ra, akkor nem változna a hazai búzaár, mivel durván a világpiaci ár +20% a mostani magyar gabonaár. Egy 15%-os importvám egy századdal, 10%-os vám két századdal tudná csökkenteni a gabona árát. (0,14 HUF-ról 0,13 ill 0,12 HUF-ra)

Jelenleg a titán a legdrágább nyersanyag, mivel sehol a világon nem kapja meg a +25%-os kitermelési bónuszt. Mivel szegény nem is létezik... A világpiaci ára a vashoz viszonyítva jóval magasabb, és durván a különbség is 25%-os. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a termék árának durván a kétharmada a nyersanyagköltség, ez az előállítási költségben 15%-os különbséget okoz a késztermékekben, ezzel halálra ítélve mindenféle versenyt a fegyverpiacon egy tank vs heli viszonylatban. A termék végső árát azonban a VAT(áfa) is meghatározza, így a vas és titán alapú termékek áfájának a különbségében lehet kismértékben csökkenteni az egyébként egyenrangú félként működő iparágak közötti különbséget. Az eddig 7%-os VAT a vas alapú termékeknél 8%-ra módosulna, a helik és a lövegek esetében 5%-ra lennének leszállítva. Így a végső árban 12%-ra karcsúsodna a különbség közöttük. Ez az árkülönbség nálam az előállítási költségek áfával megterhelt különbségét jelenti. Ezen az arányon még egy kis mértékben javítana, ha a vason maradna egy kis importteher. Kvázi a vas alapú fegyverek előállítási költségét közelíteném a titános fegyverekhez. A jelenlegi 33%-os kizáró vám helyett 10%-os kulcsot javaslok. Sajnos ennél nagyobb mértékben nem csökkenthető a különbség kettejük kötött, illetve csak nagyon durva beavatkozások árán, ami nem lehet cél, mert később okozna torzulásokat.
Ha így szépen elméletben kibalanszíroztuk a fegyverkategóriák árait, az importvámokat is egységesíthetjük. 10%.
A kő hasonló cipőben jár mint a titán, viszont a kereslet rá nem lehet túlságos nagy, hisz az ára nem szaladt el annyira. A jelenlegi nyomott ár mellett az 5%-os adó egy kis bevételt is jelent az államnak, tehát ezt hagynám ezen a szinten. Ha levennénk a vámot, csak adóbevételtől esnénk el. Habár nincs se kövünk (másnak sincs) se kőiparunk, maradjon 5%.

Reméljük hamar gatyába rázzák az adminok a gazdaságot, és csak a nyersanyagok elérhetőségére, a hosszútávon kiegyenlítődő kereslet-kínálat finomhangolására kellene belőni az adórendszert, és nem a termelési képlet gnómságainak az ellensúlyozására.

Az általam javasolt változások az adókulcsokban



Tisztelettel:
Gregus Hedvik