[Gazdaság] A hazai búzacégek helyzete

Day 1,161, 07:56 Published in Hungary Hungary by Wisitenkraf



Üdvözlök mindenkit!

Egy éves játékom alatt legalább háromszor szerettem volna komolyan céget alapítani. A legkevesebb tőkebefektetéssel pedig nyersanyag cégeket lehet alapítani. Akárhányszor elszántam volna magam erre, valaki lebeszélt, hogy most nem éri meg. A tegnapi nap folyamán pedig nekiálltam egy kis számolgatásnak. Vajon tényleg nem éri meg? A következőkben a hazai búzacégek helyzetét elemzem. Remélem hiba nélkül végeztem a számításaimat, ha mégsem, akkor kommentben jelezzétek!

És akkor következzenek a grain cégek, a számok tükrében. Elsőként a hazai és a világban megtalálható ilyen cégek arányát nézzük meg! Mint említettem, tegnapi adatokkal számoltam, azóta minimális változás történhetett.



Mint láthatjuk a világ búzacégeinek 5,9 százaléka itthon található. Míg az összes búzacég közül 53% működik, itthon csupán 47% ez az arányszám. Azt is érdemes megfigyelni, hogy itthon átlagosan 2,8 fő dolgozik egy cégben. Ami viszont érdekes lehet számunkra, az 1 főt foglalkoztató cégek helyzete. Ezek a cégek a teljes cégek 11,7 százalékát teszik ki. Ez bizonyára annak a változtatásnak a hatása, mely szerint a cégvezető minden cégében dolgozhat egy nap egyszer.
Ezután nézzük meg a búzacégek számát a foglalkoztatottak szerinti bontásban:



Érdekes módon a 10 fős cégek számát meghaladják az 1 főt foglalkoztatóak. Ez is érdekesen egybecseng a maguknak termelők számával, melyet fentebb említettem. Meg persze a munkaerőhiánnyal. Illetve több cég üzemel 5, vagy annál kevesebb fővel. Itt ismét megjegyezném, hogy ezek a számok szintén változhattak a tegnapi nap óta.



Eddig tartott volna a búzacégek gyors áttekintése pár fontosabb jellemző által. Itt felmerülhet a kérdés, hogy ok, de ebből mit tudhatunk meg? Bizonyára sokan és sokszor hallottuk azt, hogy a piac egyensúlyba hozza magát. A kereslet és kínálat egyensúlyba kerül. És én a továbbiakban ezt nézem meg. Nem emlékszem olyan cikkre, mely utánaszámolt volna ennek, épp ezért is gondoltam, hogy hasznos lehet az írás. Így megnéztem a búzacégek alapanyag termelését és összevetettem a hazai kenyérgyárak alapanyag szükségletével. Természetesen ezt is számokba öntve. Itt felhívnám a figyelmet, hogy csak ezt a dimenziót vettem figyelembe, hiszen direkt módon ez határozza meg a búzacégek helyzetét. Most lássuk a hazai kenyérgyárak főbb jellemzőit pár mondatban.



A cégek 40,7 százaléka működik jelenleg és ezek átlagosan 4,5 főt alkalmaznak.



A kenyérgyárak esetében is jóval meghaladják az 5, vagy annál kevesebb főt alkalmazó cégek száma, az ennél több főt foglalkoztatóakét. A 10 fős cégek száma is bőven alulmarad a csupán 1 fős cégek számával szemben.



És akkor következzen a lényeg. A termeléseket mindkét cégtípus esetében 9-es skillre számoltam, 100 w-s egészségszinten. Lehet vitatkozni, hogy ez a gyakorlatban nem így működik. Én azt gondolom, hogy bármely cég, bármely dolgozója pont akkora valószínűséggel tér el ettől, mint egy tetszőleges cég, tetszőleges dolgozója. Így nincs okom további változókkal dolgozni. Ezért is hangsúlyozom, ez elméleti „modell”. De kiindulási pontként megfelelőnek gondolom.

Búzacégek:



Kenyérgyárak:



A két táblázat összevetése után láthatjuk, hogy a hazai búzacégek 705085 nyersanyagot termelnek meg egy nap. A hazai kenyérgyáraknak pedig ugyanebben az időintervallumban 856710 nyersanyagra van szükségük. Az eltérés pedig 151625 nyersanyag. Ennyivel termelnek kevesebbet a búzacégek, a kenyérgyárak szükségleténél. Elméletben. Így mondhatjuk, hogy nincs túlkínálat búzából. Tehát az elméleti modell alapján búzacéget még érdemes nyitni, de kenyérgyárat nem.

Köszönöm, hogy elolvastad, bármi megjegyzést szívesen várok kommentben. Vote, ha tetszett és sub, ha érdekelnek a további cikkeim.

Wisitenkraf

Ps: köszönöm a korrigálásokat!