[FRISSÍTVE] Minden, amit megeszünk - az élelmiszer iparág
AT89
Tisztelt olvasóim!
Több cikkem alatt is hiányolta a Tisztelt publikum az összehasonlítást a különböző cégek típusai között, azok hasznáról, megtérüléséről. Mivel a média mogul medál még igen messze van tőlem, ezért természetes, hogy a Hozamvadász lapjain a közönség számára releváns cikkeket próbálok közzétenni. Íme, lássunk tisztán a kaszától a traktorig, hogyan lesz a búzából kenyér, s miért van tele a hasa a gazdáknak? Rántsuk le a leplet az élelmiszeriparról!
A cikk alapját egy összetett táblázat adja, melyet excelben készítettem el. A táblázat a jelenlegi piaci és gazdasági adatokkal feltöltve a következő:
A táblázatban piros betűszínnel azok az adatok szerepelnek, melyeket rendszeresen szükséges frissíteni, a piac és a bónuszok változásainak függvényében. Az adatokat az elmúlt 1-2 órában töltöttem le, elnézést, ha a szerkesztés közben változtak. A W oszlop az ételből nyerhető wellnesst mutatja, mellette kimutatható a 10 wellnessre jutó ára az egyes ételeknek. A menedzseri munkához szükséges wellnessköltség miatt ezek átlagát számítottam, s azért nem a minimumot, mert így láttam jónak. Természetesen az átlag mezőbe kézzel is beírható az általunk használni kívánt étel költsége, így fillérre pontos adatokat is kaphatunk, ha akarunk.
A jobb oldali tábla a tulajdonképpeni kimutatás. Balról jobbra az oszlopok: a cégek neve, alapításuk költsége valutában illetve aranyban, aktuális bónusz szerinti termelésük, termeléshez szükséges FRM (food raw material, azaz étel nyersanyag) mennyisége.
A következő három oszlop a csak menedzseri munkára vonatkozó hasznot mutatja valutában, aranyban és 10 aranyra vetítve. A haszon kiszámításakor a nyersanyagcégeknél képlet:
(FRM piaci ár*T)-cégadó-átlagW
A feldolgozó cégeknél:
(kaja piaci ár*T)/(1+áfa)-(FRM igény*FRM piaci ár)-cégadó-átlagW
Aranyra átszámításkor a valutaprofitot osztom el az aranyárfolyammal, míg 10 aranyra vetítésnél az aranyban mért hasznot osztom el a cég alapításának költsége/10 arannyal.
A kell-e dolgozó oszlop egy technikai oszlop, ha 1-es beírásakor nem mínuszos a haszon a dolgozón, akkor maradhat, ha viszont mínuszos, akkor nullára kell átírni, hiszen veszteséggel miért is foglalkoztatnánk. Az első képhez képest a második képen a mínuszos sorokba 0-t írtam. Innen folytatjuk.
A tisztított kép:
A haszon dolgozók oszlopban a következő képlet szerint kerülnek értékek nyersanyag termelő cégeknél:
(FRM piaci ár*T-bér)*dolgozók cégben lehetséges maximum létszáma
Az ételgyáraknál:
[(kaja piaci ár*T)/(1+áfa)-(FRM igény*FRM piaci ár)-bérköltség]*dolgozók cégben lehetséges maximum létszáma
Az összes haszon oszlopban a menedzseri munka és a foglalkoztatás haszna összeadásra került valutában, majd árfolyam szerint aranyra számolom át.
Zárásként aranyban és valutában is megmutatom a teljes, minden költséget levonva realizálható hasznot 10 aranyra vetítve.
Nos, a táblázat ugyan magáért beszél, de néhány a leolvasható információk közül:
1) q1,q2 nyersicégben technikailag sem lehet foglalkoztatni munkásokat, q3,q4 szintű cégben veszteséges, q5 cégben megéri.
2) q1,q2,q3 feldolgozó cégekben nem éri meg munkást foglalkoztatni, q4-től már van rajta haszon.
3) A q6 szintű ételgyár kimagasló hasznot mutat - kérdés, hogy a termékek kereslete valós-e, vagy még beárazás alatt áll a termék. Ha mindenki tudatosan vásárolna ételt, akkor a q6 és q7 szóba sem kerülne, mivel mindkettő nagyon drága, ez a tábla bal oldaláról kiderül.
4) A nyersanyag-iparban a q5 cégre esik a legnagyobb haszon, azonban ehhez már munkásokat is foglalkoztatni kell, míg a q3 cég haszna ezt a szintet úgy éri el majdnem, hogy nem kell a bérekkel vacakolni.
5) A legutolsó két oszlop adja meg azt a választ, hogy milyen cégbe érdemes fektetni a pénzünket, ha csak a relatív hasznot szemléljük. Ez alapján gyakorlatilag a feldolgozó cégek 10 aranyra jutó haszna alacsonyabb, mint a q3 vagy q5 nyersanyag termelő cégnek.
A saját maga számára fontos következtetéseket mindenki le tudja vonni - egy kérésem azonban van. Ha bárki talál hibát ebben a táblában, kérem azonnal jelezze. Átnéztem valamennyi képletet, de elvi tévedés mindig lehetséges, több szem többet lát. Hálás köszönet a cikkért mindazoknak, akik az utóbbi napokban különböző cikkek alatti komment, shout vagy üzenet útján kérdeztek rá erre a témára, s adtak ihletet az elemzés elkészítéséhez. Külön köszönet Kisboroknak, aki a délelőtt folyamán egy elvi kérdésemre adott gyors választ.
Amennyiben a táblázatban közösen sem találunk hibát, úgy rendszeresen megjelentetném a friss adatokkal feltöltve.
[FRISSÍTÉS]
A haszon kiemelése céljából a kissé bonyolult forrástáblából készítettem néhány származtatott táblát. Első két táblán a tiszta, teljes haszon látható az egyes cégekre nézve, menedzseri és bérmunkából, valutában és aranyban is kimutatva.
Mivel van két kiugró érték, ezért a valutában kimutatott hasznok szerint két kategóriába soroltam a cégeket, figyeljétek a léptéket a diagram Y tengelyén (bal oldal).
Jól látható, milyen óriási különbség van az egyes cégek között, ha nem számolunk azzal, mennyi aranyat fektettünk be összesen a cégbe. Ennek alapján a Q6 és Q7 ételgyárak messze a legmagasabb napi szintű profitot hozzák. Ám ez a kép árnyaltabb:
A harmadik és negyedik táblán a 10 aranyra vetített haszon látszik az egyes cégeknél, azaz 10 arany befektetéséből mekkora napi profit érhető el valutában, illetve ugyanez aranyban. A könnyebb átlátás végett diagramon is megmutatom, hogy milyen eltérés van a cégek között.
Végkövetkeztetésem, hogy a jelenlegi körülmények között a legjövedelmezőbb élelmiszer-ipari vállalkozás a halastó és a vadászles. Hiába hoz jóval magasabb napi szintű bevételt a Q6 és Q7 ételgyár, ha a befektetett tőkéhez képest elenyésző a nyeresége. Fontos momentum, hogy itt csak a pénzügyi megfontolást követtem - tehát, aki spórolni kíván a wellnessével, aranya pedig több van, mint egészséges, annak a magasabb szintű gyárak talán még jobbak is, mint ha vásárolna 68db nyersanyag céget. Ha mégsem így gondolja, fektessen a Wekerle Alapba! Fontos információ: mivel az óriási érdeklődésből kifolyólag jelenleg 35 napnyi előjegyzés van a Wekerle Alapra, így a befektetések előjegyzése év elejéig szünetel!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet,
Tisztelettel
Alex Tailor 89
WSBA alapkezelő
WSPP pártalapító
Comments
a q5 frm miért hoz több hasznot , mint a q3? (work tax miatt ?)
mit jelent a profit1 , profit2, összes haszon?
Profit1 valutában a haszon, Profit2 ugyanez aranyra átszámolva. Összes haszon a menedzseri munka és a teljes, a cégben maximálisan alkalmazható bérmunkás termeléséből származó haszon. Az összes haszontól jobbra szintén aranyra átszámítva.
A q5 nyersicégben a cikk írásakor érvényes bérek és piaci árak alapján megéri felvenni munkást - ebből adódik, hogy picit magasabb lett a haszna. Ha nem lehet benne dolgoztatni, mert emelkednek a bérek vagy csökken a nyersi ára, akkor a q3 viszi a pálmát.
ez jó vóte
Thx🙂
ÁÁÁ csak nem értem én ezt🙁
Inkább maradok a Wekerle befektetési alapnál🙂
Volt vote is
Köszi😁 Nem bonyi annyira, csak kicit tömény. Kérdezz és elmondom🙂
Alex,mióta tanulsz te cinaiul?😃
Amióta occó globál termékek forgalmazását űzöm fű alatt😛 😃
DC utan ujra olcso alapanyag fejlesztes... aztan lehet fejet vakarni, ha leesik egy szazadot a FRM ara
Lehet újraszámolni majd ugyanezt🙂 Úgyis rendszeres újrakiadását terveztem az adatoknak!
arra utal, hogy nagyon változó a nyersi ára, hiszen 20-25%-kal megvágja a bevételt, ha 0,01 cc-t változik az ára...
Szóval érdemes lehet nem csak egy féle nyersicéget venni, esetleg gyárat alapítani a kockázatcsökkentés érdekében 🙂
Az utolsó két grafikon talán a legérdekesebb, ahogy a befektetett 10 goldra jutó hasznot láthatjuk.
Ugyebár az első 3 helyen a Q5 nyersi, a Q3 nyersi valamint a Q6 kajacég van.
Aki kizárólag a profitra megy és nem sajnálja az energiát, az a két nyersicég valamelyikét veszi.
Aki kevesebb energia elhasználására törekszik, annak pedig a Q6 kajagyár lehet a ideális, mivel kisebb az energiaigénye.
Pontosan. A nagyok közül, akiknek van ugyan forrása a Q6 gyárra, viszont Murlockij érvelése szerint már csak a lvl100 mielőbbi elérésére törekszenek, azok nyersit fognak venni. Aki lusta a munkásokkal bíbelődni, hasznot számolni napi szinten, az szintén nem fog beruházni - hiszen a Q6 haszna maximális munkáslétszám mellett ennyi! Szóval mint minden statisztikánál, úgyis oda lyukadunk ki -az lesz a döntés, amit az adott szituációban saját maga számára a legjobbnak tart a delikvens. Ezért is mutattam ki a maximális hasznot és a relatív hasznot is, hogy mindenki tudjon válogatni🙂
Egy-két dolgot másképp látok, de a számokkal nagyjából egyetértek 🙂
Azt az esetet is meg kéne vizsgálnod, mikor saját termelésből jön az alapanyag, mert akkor már Q2 élelmiszercégben is megéri munkásokkal termeltetni. Feltéve, hogy fedezni tudod a nyersanyagszükségletet.
Mert ha nem is "biztatod" a népet 68 db Q3 nyersanyagcégbe történő befektetésre, de azt is fel kellene szerintem vázolni, hogy milyen kombinációban lehet még nagyobb az elért haszon. 🙂 Gondolok itt a fent említett nyersanyagigény teljes, saját termelésű lefedésére a gyártócégekben. És nem kell hozzá Q6 gyártócég, amelyek profitja a mostani árakkal már kb. lefeleződött. 😉
Nem éri meg Q2 kaját termelni, mert amit felhasználsz nyersanyagot, ha azt Q3 vagy Q5 cégben termelted, akkor jobban megérte volna eladni a piacon magát a nyersanyagot, mint kaját készíteni belőle. Hiába termeled meg magad a nyersit, s akkor 0-nak veszed a termeléshez szükséges anyagköltséget, az valójában ott van, mert eladhattad volna a piacon!
Bocs, elírás. 🙂 Megkövetlek 🙂 A Q3 van jelenleg a határon. És nem számolok 0 nyersanyagköltséggel soha 🙂
Ha Q3 kajacégben most 3 melóst foglalkoztatsz, akkor 1800 nyersanyag kell nekik. Ha menedzserivel termeled 0,0034 HUF/db jelenleg az ára. Ezt eladva (1800*(0,05-0,0034))= 83,88 HUF. Ha kevés a hely a raktárban és 0,04 HUF/db-ért adod el, akkor a haszon már csak 65,88 HUF. Ha a melósok ezt feldolgozzák, akkor 600 Q3 kaját termelnek. 600*0,21 HUF/db (vagy esetleg 0,22 HUF/db) áfa nélkül a bevételed, ami 126 HUF (132 HUF) mínusz a munkás bére (3*20 HUF), azaz 66 HUF (0,22-vel számolva 72 HUF). Ebből természetesen még lejön a nyersanyag ára, ami 6,12 HUF a három melósnak.
Jelenleg látható, hogy nagyon számít 0,01 HUF változás is az árakban, hogy saját nyersanyagtermeléssel éppen megéri-e vagy sem a termelés a gyárakban.
Összefoglalva: élelmiszerré feldolgozva a nyersanyagot valamelyest kisebb a haszon, de a piac gyorsabban forog, az ára nincs annyira bebetonozva, mint a nyersanyagnak. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy képes-e raktározni a jelenlegi 0,05-ös eladási árig (84 HUF haszon) a nyersanyagot, vagy eladja-e olcsóbban (0,04 HUF/db -> 65 HUF haszon), de biztosan pénzéhez jut. A második esetben már érdemes elgondolkodni a feldolgozáson, amennyiben a Q3 kaja ára áfa nélkül 0,22 HUF/db (66 HUF) vagy afeletti (0,23 HUF/db -> 72 HUF). 🙂
Szóval a képlet nem egyszerű 😃
Persze minden számításom akkor igaz, ha rendelkezésedre áll az infrastruktúra 🙂
Hm...a táblámban még a mostani árak mellett is mínuszt jelez a Q3 kajagyár foglalkoztatásnál.
600q3 kaja termelése 1800 FRM 0,05-ös áron
90 anyagköltség, 60 bér (bár inkább 63 most, de legyen 60). A piaci ára 0,23, tehát a nettó ára durván 0,219.
600kajára nettó bevétel: 600*0,219=131,4
ezt csökkenti 150 költség, tehát mínusz.
A menedzseri munkával megtermelt 1db FRM költségét hogyan számoltad ki?
Oké, veszem a 0,51-es cégesadót, 0,43 átlagos 10w költséget ez 0,94 HUF cégenként. 1800db FRM termeléséhez az alábbiak szerint kell gyár:
pl 25,7db q1 gyár, ami 25,7*költség=24,1 összköltség.
70 25,7 24,1
140 12,8 12,0
250 7,2 6,7
350 5,1 4,8
500 3,6 3,3
Maradjunk a Q3 nyersinél, mert én azt forszírozom, akkor ezek szerint 7,2db gyár termeléséből előállítottam 6,7 HUF költséggel az 1800db FRM-et. Ha így nézzük, akkor valóban
600kajára nettó bevétel: 600*0,219=131,4
ezt csökkenti 60bér+6,7anyagköltség, tehát lesz 64,7 haszon.
Namost a 7,2db Q3 nyersigyár haszna 250*0,05*7,2=90 HUF.
Nem éri meg szerintem.
Ok, látom, hogy végülis nem azt mondtad, hogy jobban megéri, hanem mivel a q2 kaja piaci jobban pörög, ezért ha nagyon nem viszik a nyersit, akkor már le kell gondolkozni a feldolgozásán és kajaként eladásán. Igazad van, ez már egyéni mérlegelés, plusz valóban, feltételezi, hogy megvan a szükséges infrastruktúra is hozzá, valamint a munkások is egyből jönnek és dolgoznak is. Szóval bonyolult, no, de jó a felvetésed, köszi!
[removed]
Te magad mondtad el a megoldást, csak kicsit felnagyítva az FRM cégek jelentőségét 🙂
"600kajára nettó bevétel: 600*0,219=131,4
ezt csökkenti 60bér+6,7anyagköltség, tehát lesz 64,7 haszon.
Namost a 7,2db Q3 nyersigyár haszna 250*0,05*7,2=90 HUF."
A kajatermelésnél számoltál FRM költséget, az FRM termelésnél meg ez már nem jelent meg 🙂 0,037 HUF/db a Te adataiddal számolva.
Így ott vagyunk már 83,3 HUF-nál, amit kb. én is írtam. Ha ezt 0,04-es áron tudod eladni, akkor már csak 65,34 HUF.
Ezért írtam én is, hogy nem versenyképes a Q3 élelmiszer, de ha megvan az infrastruktúra, akkor mérlegelendő, éppen melyikkel gyárts 🙂 Ez gyakran nüanszokon múlik! És ne felejtsük el, hogy a Q3 kaja pár hete még 0,38-0,4 körül volt, míg a 0,07-es FRM akkor nem volt pariban vele 🙂
De valóban az utolsó kommentedben összefoglaltad, amire gondoltam 😉
29 oldalnyi 0,05 HUF-os FRM van kitéve a piacon 🙂 Szóval reális, amit feszegetünk 🙂 Míg Q3 élelmiszerből 1 oldal nem telik be azonos árral.
[removed]