[Fordítás] Végtelen háború

Day 1,687, 02:38 • Published in Hungary Hungary • by Sky Warp

Az eredeti cikk írója Kravenn, aki volt angol elnök, többszörös angol MoD, kormánytanácsadó, jelenleg a ONE-nál valami fejes (Deputy Director of something or other), azaz érthet a dolgokhoz. Mindazonáltal a cikkben nem kevés elfogultságot, ill. franciák elleni előítéletet véltem felfedezni, így azt javasolt egy csipet sóval olvasni.

Az eredeti cikk: http://www.erepublik.com/en/article/uk-vs-france-the-endless-war-uk-vs-france-la-guerre-sans-fin-2073281/1/20

SkyWarp


Hát, nem fogom titkolni, hogy elégé hányingerem van a jelenlegi szituációtól – és sajnos úgy döntöttem, hogy megírom ezt a cikket, hogy kimutassam az utálatomat a francia kormány iránt.

Ahogyan azt mindenki tudja a békeszerződés Lengyelország - UK és Franciao. között kútba esett. Itt, Angliában nehéz elfogadni, hogy egy ország, aki semmit sem kért, kénytelen elveszíteni egy régiót, ami fontos lenne a gazdaságnak. És nem, nem Lengyelország csinálta rosszul. Még így is alá lehetett volna írni a szerződést, de azt hiszem ennek már vége (nem az angol oldalon, hanem az ellenkező térfélen, és nem a lakosság, inkább a kormány miatt)

A NAP nem lett volna rossz ötlet, elég sok feszültség volt az elmúlt hetekben, és ez legalább megoldott volna néhány problémát anélkül, hogy bezárta volna a kaput a déli szomszédaink előtt, ha azok kopogtatni akarnának.Az ellenségeskedés megszűnésével, és egy közleménnyel az álláspontokról – hát, egy éve még lehetetlennek látszott az ír háború bezárása is, és mégis képesek voltunk rá, bezártuk a háborút, mindenki nyert rajta (egyenlő számú régiót cseréltünk és mindketten nyertünk bónuszokat a gazdaságnak anélkül, hogy veszítettünk volna), és a feszültségek az országaink között elkezdtek fellazulni. Mára már a kapcsolataink Írországgal jónak mondhatóak (különösen ha azt vesszük, hogy ellenséges szövetségekben vagyunk). Tudjuk mind, hogy nem lehet mindent elfelejteni 2 másodperc alatt és nem is akarjuk ezt. De egy háborúnak nem kell örökké tartani ha MI mindannyian (elnök, kongresszus, lakosság) képesek vagyunk engedményeket tenni.

Volt egy megegyezés Anglia és Franciaország között, hogy bezárjuk a háborút, de sajnos, noha mi, angol részről jónak is tartottuk ezt, láthatóan ez nem így volt a másik oldalon. Úgy volt a dolog időzítve, hogy jamesw (az angol elnök) a franciáknak jó időpontban támadta be Brittany-t, és a szövetségeseiket, és ezzel megszerzi a kezdeményezést. Ezután ők kellett volna, hogy támadjanak SW of England-ban, napváltás körül (majdnem korrekt, nem is kérek senkit, hogy pontosan akkor itt legyen). Ezt követően Franciao. le kellett volna, hogy vegye a NE-t Angliáról, és mi ugyanezt tettük volna velük. Mindezek után békét kötöttünk volna. Mindkét oldal el kellett volna, hogy veszítse a kezdeményezést amíg a béke meg nem köttetik (Anglia nem foglal el francia régiókat, és ugyanezt teszik a franciák is).

Anglia megtette amit ígért, de Franciaország nem. Sem a ONE, sem a TEDEN nem támogat hódító háborút, csak védi a régiókat, ha azok támadnak. Anglia nem tette ki a Britanny csatát a főlapra. Jelenleg nem ez a helyzet Franciaországban. Nincs javaslat a NE elmozdítására Angliáról, ugyanakkor a franciák erőteljesen támadják SW of England-ot (vajon csak rossz billentyűzet, vagy true patriot medálért…?) Végül, de nem utolsósorban a csata nincs rejtve a francia oldalon, és COD Németországban.

Még ha határozottan kevés bizalom is van a két ország között, én azt gondoltam, hogy a franciák képesek lesznek a jobb arcukat mutatni – de sajnos nem ez a helyzet. Szomorú ezt látni, hogy egy ország nem tudja vagy akarja követni a megegyezés pontjait és még szomorúbb hogy egy elnök nem is akar beszélni senki külföldivel, akinek nem az a rangja mint neki.

Nincsenek illúzióim ezzel az országgal szemben. Biztos vagyok abban, hogy Anglia nincs a francia NAP ellen, legalább is képes a problémákat ’mélyhűteni’, és talán, idővel javítani a kapcsolatokon. Mégis, megint csak azt kellett, hogy lássam, hogy az ország elárulta az adott szavát.

Hogy befejezzem ezt a cikket, még akkor is, ha a lakosság az utolsó egyezség ellen is volt, a kormányuk és a kongresszusuk szerette azt. Az összesen 12 kongresszusi tagtól 5 igen és 3 nem szavazat jött, még egy bizonyíték, hogy készek voltak elárulni a holland barátaikat. Van még bizonyítékom, de azt nem publikálom itt. Aki kíváncsi kérheti.