[Bosko Balaban pályázat] Interjú Juccerrel, aki már kinőtte a kétfarkú kutyákat

Day 1,035, 15:50 • Published in Hungary Hungary • by csuzliszem



A mai számban egy interjút olvashattok Juccerrel. Mindenki érdeklődjön.




Csuzliszem: Szia Juccer.
Juccer: Alásszolgája.


Cs: Kezdjük mindjárt a legtöbb embert érdeklő kérdéssel. Mi a helyzet a magánéletedben? Van jelenleg tartós kapcsolatod?
J: Mostanában én sem tudom. Papíron Antonius Arrabona a férjuram. De már nagyon régen nem találkoztam vele. Szóval van is meg nincsen.





Cs: Esetleg nyitott vagy egy újabb kapcsolatra?
J: Eddig is az voltam. Patikamérlegen sem mérhető a vérem.


Cs: Akkor talán mondd el nekünk milyen típusú férfiak vagy nők jönnek be leginkább.
J: A leszbikus korszakom szerencsére lezárult. Nehéz engem vékony ujjacskákkal boldoggá tenni. Nagyon szeretem a nyúlánk gyíkarcú fiukat. Szóval te nem jössz be nekem. Fontos az erős kisugárzás. Eddig csak Csernobil környékére szállító kamionsofőrökkel randiztam. Illetve volt még egy valamilyen Cár bombát összerakó faszim is. Mindenképp legyen szőrtelenítve mind a három alsó végtagja. A legfontosabb pedig hogy legyen rendszerető takaros ember aki után nem kell takarítanom és a büdös zoknijait se kelljen a tűzhelyről összeszedni. Ha semmi sem teljesül akkor legyen hatalmas pöcse.





Cs: Na én tényleg kiestem. Nagy zenerajongó hírében állsz. Mesélj egy kicsit erről.
J: Valóban így van csuzli. A zene iránti szeretetemnek két gyökere van. A pia és a fű. Rendszeresen fogyasztom ezeket a szereket. Olyankor pedig muszáj valami muzsikát hallgatnom hogy be ne forduljak. Legtöbbször a sarki krimóban szoktunk a csajokkal összeülni és karajokizni. Mindegyikük egy totális csődtömeg és állandóan nyafognak a szerencsétlenségük miatt. Ekkor szoktam vércsehangon elénekelni Bob Marley-tól a „Women no cry” című nótát. Ez a kedvenc számom.


Cs: Ezt a számot én is nagyon szerettem. Fiatalkoromban a refrént nem értettem teljesen. Ezért úgy énekeltem hogy „ó hottentották”.
J: Rendben.


Cs: Szerintem ez érdekes volt.
J: Jól van.


Cs: Sokat nevettünk ezen a történeten.
J: Örülök.


Cs: Állítólag valami különleges sportot űzöl egész komoly szinten. Mi is ez az új szenvedély?
J: A világ legcsodálatosabb időtöltése. Ez több mint sport. Ez egy életérzés. Nem olyan mit egy szánalmas teremlabdarúgó mérkőzés. Régen a lapos fenekű nők irigykedve figyelték a hatalnas extrémseggűeket. Mert mindenki velük akart játszózni. Különböző módszereket kipróbálva növesztették a farukat a kisseggű picsák. Mindhiába. Egyszer viszont egy indiai cseléd a virágnövesztős módszert vetette be. Ez nem a manapság használt katis permetezés hanem a régi éneklős módszer. Vagyis a virágodnak szépen énekelsz ami boldog lesz és megnő. Mi ugyanezt csináljuk. Szembefordulunk önmagunk farpofáival és csodás dalokat énekelünk. Annyira sikeres vagyok hogy a 32-es buszra csoportos jegyet kellett vennem legutóbb. Méltán hívnak engem a seggtitánnak.





Cs: Köszönöm ezt a derék interjút.
J: Puszcsi cukikám!


csuzliszem
Juccer Balaban