Miért K.A.R.D.? - Múltidéző

Day 4,262, 22:45 • Published in Hungary Hungary • by KARD alapitvany

Sziasztok!

Gondoltuk feltúrjuk az archívumot és nosztalgiázunk egy kicsit. Az alábbi cikk az eVilág 488. napján (2009 körül) jelent meg és már ez is repost volt. Remélhetőleg megvilágítja honnan is indult ez a párt és hátha a jövőbe is mutat egy kis utat. Fogadjátok szeretettel:

Itt az ideje némi kifejtésnek abban, hogy hogyan is értettük, illetve személy szerint én hogyan is értettem ezt a szokatlan szókombinációt (Konzervatív, Anarchista, Reform Diplomácia), ami olyan alaposan felborogatta sokak lelki békéjét. Hiszen a kard, ez az ember által alkotott egyik legtökéletesebb, legkifinomultabb tárgy már maga is inspirál a tökéletességre, arra, hogy amit vállalok, amit csinálok, amit tervezek abban soha ne elégedjek meg kevesebbel, mint a tökéletességgel. Van helye a kompromisszumoknak, de azokat is beleszámítva, én magamtól mindig a legtöbbet követelem, és csak a lehető legjobbal elégszek meg.

Nem vagyok türelmes a hibákkal szemben, a magaméival szemben sem. Vannak, igen, tudom, az élet sem tökéletes, de az a minimum, hogy törekedjünk rá mindenben, amihez nyúlunk, amivel foglalkozunk, amit elvállalunk. A hibák egyvalamire nagyon jók viszont - tanulni lehet, tanulni kell belőlük. Becsülöm azt, aki mint én is, észben tartja a hibáit, és nem követi el őket újra – jobban, mint a látványos önkritika mellett tovább esetlenkedőket. A reformok akkor kellenek, ha egy eszme jó, ha egy idea nemes és tiszta – de vannak hibák benne, amelyek kijavíthatóak.

A konzervativizmus számomra pontosan ebben rejlik. Hiszen a múlt hibáit tanulmányozni kell, és ehhez a múlt értékeit pont ezért megőrizni; ami jó, azt ne rontsuk el, ami hibás, azt javítsuk ki, ami rossz, azt dobjuk ki. Nagyon is értékelem, hogy magyarok vagyunk, hogy itt, ebben a kis eMagyarorszgában élünk, hogy magyar a nyelvünk és a kultúránk, és hogy bárhova is vet minket a sors ebben a világban, a haza mindig visszahúz, a szívünkben velünk él. Konzervatív vagyok, mert alapból szeretem a nyugodt, békés, csendes életet – de anarchistaként sosem húzódok gyáván vissza ha ezeken változtatni kell, vagy az élet hozza máshogyan.

Ezért aztán anarchistaként habozás nélkül vetem a tűzre azt, ami rossznak bizonyul, legyen az visszatetsző politikai kavarás vagy mások pökhendi lebecsülése, becsmérlése. Én úgy érzem, hogy a magyar kultúra eléggé teljes, szép és értékes ahhoz, hogy ne szoruljon rá másokénak a becsmérlésére, ócsárlására. A nacionalizmusnak ezeket a szélsőséges megnyilvánulásait én soha nem fogom szeretni, és a magam részéről nem is kérek belőlük. Kevésnek tartom azt az embert, aki magát csak úgy érzi nagynak, ha másokat a földbe tapos, leszól, gúnyol és sérteget. Az igazi értékek maguktól látszanak és önmagukban is értékek maradnak.

A diplomácia művészet. Művészet és eszköz egyben; annak a művészete, hogy hogyan lehetséges vadul eltérő álláspontokat közelíteni, kiegyenlíteni, súlyozni és egyezségre hozni. A diplomáciát lehet magas szinten, kifinomultan, akár őszintén is művelni – és lehet visszaélni vele, csalni, hazudni is. Az én számomra a diplomácia egy olyan fajta őszinteség, amivel nagyobb eredményeket lehet elérni mint a bizalmatlansággal, a csalással, a csalafintasággal. Tudom, naivitásnak hangzik ez… és az is. Bátran merek naiv lenni, mert a naivitás csak butasággal párosulva káros – az meg nem vagyok. Ismerem az értékeimet és a tulajdonságaimat, és használom őket, melyiket mire kell.

Ha te is így érzed, ha te is hasonlóan gondolkodsz, ha szeretnél ezen szellemben politizálni, a közéletben részt venni – akkor várlak, társaimmal együtt várunk a KARD-ban.

Hogy hassunk, alkossunk és gyarapítsunk – és ha kell hát harcoljunk is mindezért


Szavazz a KARD-ra, szavazz a KARD jelöltjeire, szavazz ránk!


Quicksilver, Feherlofia Koppány, Locassen, Zoli, Old Shatterhand, ddg2, Gasparus Magnus, Dionor, Zsolt Patakhy, Picket, William Wallace, Pinter Peter, Zol, csaradics, Vajk Thor, Petrik L, All in Attila, Lupus2001, Nesthor, xmuslim, Serbina


Szóval valahonnan innen indult pártunk. A cikk eredeti szerzője szerintem Quicksilver lehetett, de ez ma már a múlt ködébe vész.
Ha felkeltettük az érdeklődéseteket, akkor csatlakozzatok hozzánk!

Üdv,

Thorongil