Join the new world

A mai alkalommal bemutatom az Invitel nyújtotta internetet.

Sanyi bácsival szeretném kezdeni.


Sajnos nem szeretné, hogy az arca is szerepeljen, mondta is a múltkor, hogy ő nem érti ezeket a gépezeteket, de tudja ám, hogy mikre használjuk mi, és nem hagyja, hogy ellopjam a lelkét. Ezért csak ez a képem van róla, ahogy a többi invitelessel pózol.

Nos, Sanyi bácsi már nagyon a szívemhez nőtt, és szeretem is, csak egy kicsit büdös szegény. Ez nem azért van, mert nem fürdik rendesen - tudtommal minden hónapban egyszer lát vizet, és évente 2x a Balatonban is megmártózik, tehát a személyes higiénia nem hiányzik. A munkaköre viszont annál inkább csal fintort minden jóérzésű ember orrára.

Sanyi bácsi ugyan az invitel szolgálatában áll már évek óta, személyesen talicskázza hozzám a biteket, bájtokat, és megákat, csakhát korábban fostalcsilázásból élt, és azóta is bele van ivódva a járműbe a szag.

Szomorú nap lesz, amikor Sanyi bácsi visszavonul, de hát várja őt fiatalos felesége, és a sok gyerek.



Az teljesítőképessége sem a régi már, nem megy úgy az ipar, mint anno. Panaszkodik is a felesége rendesen, és máshol keres boldogságot, de nem erre gondoltam. Hanem a talicskázási sebessége csappant meg. A korábban 3m/s sebessége mára 0,14m/s-ra esett le, ami a mai követelményeknek nem igazán felel meg. Az invitel Sanyi bácsi nyugdíjba vonulásakor tervezi bevezetni az optikai internetkábeleket, addig azonban be kell érnem a talicskával. Bár van ennek is előnye, hiszen most is a taligában üldögélve írok, és még oly messze van a központ... Szegény Sándor is liheg, mint a jövőhét.


Ja, és amúgy Sanyi bácsi is MATASZos lenne, ha megtehetné. Szeretné kifejezni sajnálatát, amiért alig van jelen ember az osztásnál, és szívesen küldene hozzánk tagokat, ha nem utálná mindenki. (igen, még a családja is)
Úgyhogy hajrá, aki kemény, az a MATASZba jön!