Join the new world

[150]/[5664]

Előző cikkemben, amivel kis híján letaroltam az erepes toplistákat, arra kértelek, nyájas olvasó, hogy oszd meg velem a satoshi eladással-vásárlással kapcsolatos preferenciáidat. Összesen 32-en adtak választ a kérdőívre. Köszönet nekik.

Azok kedvéért, akik nem emlékeznek erre a nagyot szóló télvégi akcióra, egy rövid emlékeztető. A heti küldetési csíkon való előrehaladással satoshi zsetonokat kaptunk, amiket ki lehetett utalni a játékból egy bitcoin tárcába. Egy aktív játékos kb. napi 500 satoshit tudott szerezni, aminek a valós pénzben mért értéke 40-50 forint, vagyis a kéthetes akció alatt max. 1000 forintot lehetett keresni. Úgy is dönthettél, hogy a satoshi zsetonokat eladod a feketepiacon játékpénzért cserébe. 500 satoshi 10-20 ezer játékpénzért cserélt általában gazdát. Összehasonlításként: a hivatalos erep árfolyamon nagyjából 20 játékpénz kapható 1 forintért, míg a feketepiaci árfolyamnál inkább 1:350 az arány, így a 40-50 forintot érő satoshi 800-16.000 játékpénzt érhet.

Miért voltam kíváncsi ezekre az adatokra? Mindennapi döntéseinkben tipikusnak mondható anomáliák figyelhetők meg, olyan helyzetek, amikor nem azt a választ adjuk, amit a racionalitást feltételező (Neumann-Morgenstern-féle) alapmodell előrejelez. Ezeket az anomáliákat az egyre terebélyesedő (Kahneman-Tversky-féle) kilátáselmélet igyekszik magyarázni. A kilátáselmélet egy lényeges kiterjesztése a (Thaler-féle) birtoklási hatás, ami kimondja, hogy egy jószág értékesebb lesz számunkra abban a pillanatban, hogy a birtokunkba kerül. A birtoklási hatás magyarázni tudja azt a furcsa jelenséget, hogy ugyanaz a dolog (a kísérletekben pl. bögre vagy golyóstoll) sokkal többet ér az eladók, mint a vevők szemében. Az eladók által kért ár átlaga általában 2-6-szor magasabb, mint a vevők által még elfogadható ár.

Volt tehát 32 válaszom; megfigyelhető ezek alapján az erepen a birtoklási hatás? Röviden: igen.

Hosszabban. A 32 válaszadó közül 30 esetben fordult elő, hogy a kért ár nagyobb vagy egyenlő, mint az elfogadható ár. Két válaszadót olyan motívumok vezérelhetnek, amiket semmilyen bevett döntési modell nem tud leírni, ezért az ő válaszaikat kihagytam az elemzésből. A többieknél az jött ki, hogy a kért ár átlagosan 4,6-szor magasabb, mint az elfogadható ár. Ez tehát erős birtoklási hatást jelez.

Ez azért meglepő, mert a satoshi zseton egy olyan jószág, aminél a hivatalos modell szerint nem kéne erős birtoklási hatás érvényesüljön. Mivel a zseton valós pénzre váltható át, az elvárt és kért árak ehhez az átváltási árfolyamhoz közel kellene alakuljanak.

Vajon miért nem ez történt az erepen? Négy lehetséges válaszom van.

1. Szar volt a felmérésem. Arra kényszerítettem a válaszadókat, hogy vevői, ill. eladói szerepet vegyenek fel, márpedig azt a hülye is tudja, hogy olcsón kell venni, és drágán eladni. Ez az örök bölcsesség befolyásolhatta a válaszaikat valamelyest.

2. Magas a satoshi zseton átváltásának tranzakciós költsége. Ahhoz, hogy hozzájuss a 40-50 forintodhoz, előbb a játékban kell gürcölnöd, aztán regisztrálnod kell egy bitcoin tárcát, majd onnan valami emberi helyre kell utalnod a lóvét, aminek vélhetően magas váltási és átutalási költsége van.

3. Mentális nyilvántartás: a játékpénz és a valós pénz a játékosok szemében különböző kategóriát képvisel, ezért a játékbeli eladási-vásárlási döntéseiknél nem irányadó, hogy a satoshi zseton mennyi valós pénzre váltható át.

4. Piaci infók: sokan tudhatták, hogy van néhány játékos, aki egész sokat hajlandó fizetni a zsetonokért, ezért az elvárt árat ehhez igazították.

Érdekesség: a válaszadók közel ötöde adott olyan választ, ami egybeesik a racionális döntéshozatal modelljének jóslatával. Van olyan, aki 1000-et adna és kérne 500 satoshiért (ez nagyjából egybeesik a 1:20-as árfolyam szerinti értékkel), és van olyan, aki 10.000-10.000-et, ill. 15.000-15.000-et, ami meg a feketepiaci váltás árfolyamához áll közel.

Mindenki képzeljen ide egy racionális döntéshozót tangában a cikk végére.