Merre tovább e-Magyarország? Vitaindító

Day 4,356, 09:36 • Published in Hungary Slovakia • by goobee

Kedves e-magyar polgárok!

A tegnapi nap győzelemmel felérő vereséget szenvedtünk.

A máramarosi csatatéren elbuktunk ugyan, de a közösségi szinten nyertünk. Mert újra össze tudtunk fogni, megmutattuk, hogy mennyire erősek vagyunk. Együtt.

Összefogtunk, közösen, egységben léptünk fel, egy napig nem számított, hogy ki tank, vagy repülős, céges vagy kétkattos, aki online volt, mindenki beleadott apait-anyait, égtek a csokik és goldok, nem volt spórolás és egymásra mutogatás.

Manapság már ritkán vannak olyan célok, amiért az egész közösség összefog.
Ezt a játékot ma már sokkal inkább az egyéni és nem a közösségi célokért játszzák az emberek, de ilyenkor azért még látszik, hogy mire vagyunk képesek, ha összetartunk.

Ilyenkor mindig felébred bennem a remény, hogy ezt a (rövid időre) megvalósult összefogást hosszú távon is meg kellene próbálni fenntartani.

Ha az egyéni célokat össze tudnánk hangolni, egy kicsit mindenki visszavenne a maximális igényéből, együtt többre juthatnánk, mint széthúzva.

Anno a Repülősök Pártját azért hoztuk létre, mert úgy láttuk, hogy a két tábor annyira messze került egymástól, hogy nem volt középút, az embereknek pedig elege volt az állandó belviszályból. Továbbra is azt látjuk, hogy a centrumban van a megoldás, a széthúzással nem lépünk előre, előbb-utóbb seggre esünk.

Három hónappal a párt megalapítása után megnyertük az első választást és még aznap jött a puccs, a korábbi elit kétségbeesett reakciója a politikai hatalom megtartására.

A puccskísérlet során a demokratikus oldalon páratlan összefogás valósult meg, ám a kezdeti hurráoptimizmust hamar csalódottság váltotta fel, egyrészt a gyors kiegyezés, másrészt a tankok stílusának és hozzáállásának a változatlansága, az elvárt önkritika elmaradása miatt.

Sokan azt várták, hogy a puccsban résztvevőket teljesen partvonalon kívülre lehet tenni.
Aztán mikor realizálódott, hogy a hadügyekben továbbra is megkerülhetetlen tényezők, ugyanakkor a rehabilitációhoz elvárt bocsánatkérés nem valósul meg, és így az együttműködés nem vállalható fel, akkor ez feloldhatatlan ellentétet és újabb feszültséget okozott.

wwenigma a második ciklusában felvállalta a tankokkal való együttműködést, de ő viszont átesett a ló túlsó oldalára.
Amikor már odáig jutott, hogy a demokratikus oldalt kezdte el hibáztatni az ellenségeskedés szításáért, az megint betette a kaput sokaknak.

Sok hónap eltelt már a puccs óta, de a megbékélés még mindig várat magára. A megbékéléshez megfelelő alkalom,mindkét oldal elhatározása és párbeszéd szükséges.
Az alkalom szerintem most megvan, ne hagyjuk veszni, és próbáljuk meg!

Hogy mi kell a megbékéléshez?

Tegyük félre egy kicsit az eddigi sérelmeket. Vegyük észre, hogy egymásra vagyunk utalva.

Ismerjük el, hogy sokfélék vagyunk, eltérő célokkal és igényekkel. Mindenkinek, minden érdekcsoportnak joga van megfogalmazni a saját igényét, céljait, és el kell fogadni azt, hogy nem csak a saját igényeink és céljaink léteznek.

Az eltérő célokat próbáljuk meg összeegyeztetni úgy, hogy minél több játékos találja meg az egyéni motivációját, minél több játékos érje el azt sikerélményt, ami a játékban tartja.

Hogy létrejöjjön egy új, valódi kiegyezés, el kell fogadnunk egymásnak néhány alapvető dolgot.

Ne legyen többé kérdés, hogy a sok TW jó –e, (IGEN, JÓ) , viszont azt is ismerjük el, hogy elsősorban a tankok gyűjtik be a TW-goldokat. De ezt ne irigyeljük tőlük, valódi pénzt áldoztak a játékra, megdolgoztak érte, megérdemlik.
Teremtsük meg a lehetőséget a tankjainknak, hogy fejlődjenek, farmoljanak, amíg az nem sért más érdekeket.
A tankoknak viszont a sok TW-ért cserébe el kell fogadniuk azt, hogy néha nekik is át kell menni a másik oldalra ütni, hogy rendben menjenek a gyakorló csaták.

Ha éles csatánk van, akkor senki se támasszon feltételt ahhoz, hogy üssön, hanem tegye oda magát mindenki. Az éles csatákat csak a tankok tudják megnyerni. Ne azt nézzétek, hogy ki mennyit üt és a másik miért csak annyit, miért nem többet.
Ha az egyéni érdeked nézed, akkor az a célod, hogy fejlődj. Ha Te ütsz, te fejlődsz, aki nem üt, az viszont nem halad előre. Ha annak ellenére nem nyerünk, hogy Te ütsz, akkor nem lehetsz te a bűnbak.

Az elit pakkos/tankos réteg mögött ott a viszonylag széles középosztály, akik között sok a cégező, politikával foglalkozó játékos. Ha úgy tetszik – saját korábbi hasonlatommal élve – ez a mi homokozónk.
Hagyjátok, hogy úgy alakítsuk ezt a homokozót, ahogy nekünk tetszik, had próbáljuk meg bónuszokat növelni, hogy termelhessünk és támogassatok bennünket ebben, ha harcolni kell a bónuszokért.

Szintén sok repülős van az aktív középrétegben, hiszen egy jó ideje már nem érdemes földi erő és rangfejlesztésbe fogni. Aki később érkezett a játékba, annak már csak a légi harc maradt, légi harcban ráadásul pakk nélkül is viszonylag gyorsan lehet fejlődni. Ezért magától értetődő, hogy a fejlesztési programok (háztámogatási, légfejlesztési program) forrásai is főként ezt a csoportot támogatják.

A végére hagytam azt, amit szerintem a leginkább vitatni fogtok: Ha létrejön egy új, valódi kiegyezés, akkor a puccsista jelzőnek ki kell kopnia a közbeszédből.
És be kell vonni a kormányzatba a tankokat, elsősorban a hadügy és a külügy területére.
A tapasztalatukra, kapcsolatrendszerükre, taktikai tapasztalatukra szükség van, ezt kívánja az ország érdeke. Illetve szoros koordinációt és információcserét kell kialakítani annak érdekében, hogy mindenki készen álljon, ha egy hadművelet indul.

Kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Üdv mindenkinek

goobee