in memoriam...

Day 661, 00:58 • Published in Hungary Hungary • by Harcinyul

Szeretnek valakirol megemlekezni. Nem, az illeto nem hagyta meg abba a jatekot.

Regen, amikor meg azert jartam be az #erep-re, hogy halljam a Nagyokat, akik persze a legritkabb esetben vettek eszre, vagy hallottak meg, meglepve tapasztaltam, milyen eros szemelyik kultusza alakult ki nehany embernek. Persze minel inkabb tiszteltek valakit, minel tobben rajongtak erte, annal hevesebben gyuloltek masok.
Volt, akit azert kedveltek vagy utaltak, amit elnokkent tett. Volt, akit azert, mert szembeszallt a kormannyal, a politikaval, mindennel, es onallo akciokba kezdett mas orszag megszerzesevel.
Es volt, akit hivei gazdasagi zsenikent emlegettek. Talan az eMNB elnoke lehetett akkoriban, esetleg epp akkor kerult ki ebbol a poziciobol.
Kesobb el is feledkeztem a dologrol, de a nev elokerult megint, hivei mutattak nekem, mekkora cegbirodalma van az illetonek. Talan epp ekkor jelenhetett meg egy cikk is, szamos ceget eladasra kinalva ebbol. Abban az idoben ez hatalmas vagyonnak szamitott. Mondtak is, neki kene a gazdasagot felviragoztatni.
Kesobb az illeto cegeket csinalt, maganhadsereget szervezett, olyan fizeteseket kinalva, ami utanaszamolva akkori ismereteim szerint csak teljes adokikerulessel lehetett jovedelmezo. Volt bennem ketely, de nem erdekelt kulonosebben a dolog. Voltak kesobb org banolasok is, es nem tudom, lehetett-e osszefugges, vagy az okok egeszen masok voltak.
(Update: A banok a penzhamisitasokkal fuggtek ossze, es vetlen reszvetelrol volt szo - thnx Zabalint)
Ez az ember persze elnok is lett. Es igen, voltak egeszen jo gondolatai. Tudtommal a NAT otlete is tole szarmazik. Persze az elnoksege felszinre hozta a kovetoi es ellenfelei erzeseit, es a vita a ket tabor kozott durvan elmergesedett. Akkoriban masokkal egyutt en is beszeltem vele. Probaltam ravenni, ne a vitakkal foglalkozzon, ne ez vegye el az idejet, elnokkent fontosabb teendoi vannak. A kezdeti biztato jelek ellenere megis a vitak tuntek fontosabbnak. Az elnoksege diktatorikus jeleket mutatott, es ugy tunt, a kormany tagjaival szemben is bizalmatlan volt. Persze a ciklus letelt, az elnok mas lett, o pedig hatalmas energiakat fektetett a visszavagasba, a biralatokba. De nepszerusege hivei koreben toretlen volt.
Kesobb nezetkulonbsegek miatt kilepett a vezeto partbol, alapitott egy sajatot. A nev, a hangzatos jelszavak, a kovetok sokasaga, illetve az emberek tenni akarasa es a masokkal szembeni elegedetlenseg gyorsan szamottevo politikai erove tette a partot, mig vegul a kongresszusi valasztasokra sikerult azt betaktikazni a top5-be. Voltak ebben mersekelten piszkos huzasok, amivel persze gondosan masokat vadoltak, kulonfele trukkok, de ez a valasztasi ciklus senkinel sem volt tisztanak nevezheto.
Aztan tortent valami. Gyerekeknel - es kozuluk sem soknal - latni neha olyat, hogy ha belelepnek a homokvarukba, eszuket vesztve tombolni, rombolni kezdenek, tonkreteve mindenki mas munkajat. Ekkor altalaban a szenvedo felek semmi rosszat nem tettek az illeto ellen.
Ennek a bizonyos esemenynek persze voltak ellenzoi, nem kevesen. De ok is ertettek - meg ha nem is fogadtak el, nem ertettek vele egyet - mi tortenik es miert. Ok nem kezdtek eszeveszett tombolasba, sot, sokuk azota a kozos celok kialakitasan, a megbekelesen faradozik.
En pedig nezem annak az embernek az amokfutasat, akit sokan tiszteltek, sokan kovettek vakon, tartottak zseninek, aki elnok volt, aki resze volt politikai atalakulasoknak. Es csak remelni merem, valoban amokfutasrol, es nem ellenseges csoportok zsoldjaban elkovetett tudatos aknamunkarol van szo.
Sajnalom, hogy igy alakult.

Harcinyul.