Join the new world

Volt egy felhivas a kozlonyben, miszerint irjunk olyan cikkeket, amik a nokrol szolnak (talan: A no, mint a vilag kozepe?).
Azota sem latom igazan porogni az ujabbnal ujabb cikkeket, es talan az en hozzaallasomat is jol jellemzi az a teny, hogy arra sem vettem a faradtsagot, hogy a nevezett cikket belinkeljem.
Persze nehez nem letezo dolgokrol, szemelyekrol irni ugy, hogy nem a fantaziara bizzuk a megalkotasukat. Marpedig itt, a jatekban mar nemigen kepviselteti magat a gyengebbik(nek mondott) nem. Pedig nelkuluk nehez.
Van egy mondas, miszerint a nok szamos olyan problemara jelentenek megoldast, ami problemak nelkuluk nem is leteznenek. Ezt persze sokfelekepp lehet ertelmezni, de teny, hogy mas egy beszelgetes menete, mas az elet egy jatekban, ha holgytarsasag is van jelen. Reszben moderaciot jelentenek, reszben kedvet csinalnak a beszelgeteshez, mas lesz a hangulat, szivesebben van ilyen tarsasagban az ember. Valoszinuleg forditva is igy lehet, de online jatekokban megiscsak a nok hianya a jellemzobb, legalabbis sok jatektipusban.
Sokszor gondolok nosztalgiaval az itt toltott kezdeti idokre. Sokminden nem volt meg. Talan akkor _meg_ nem voltak orgok, nem voltak kormanypoziciok, szamos dolgot ugy kellett fantaziaval megalkotni es mukodtetni, megis sikerult. A jatek akkor sem volt kozel sem tokeletes, megis, belepeskor egy rakas informacio fogadott, atmeneti munkahely, tanacsok, tamogatas, iranymutatas. Pedig az eorszag akkor igencsak bajban volt. Aztan jott az a hires SGP csata, amikor sikerul elverni a romanokat - eloszor igazan. Persze segitseggel, persze sokba kerult, de megis.
Akkor persze mas volt a jatek, volt monetary piac, penznyomtatas, volt tobbe-kevesbe igazi gazdasag. Volt ertelmezheto munkaero, el lehetett es kellett utazni nyersanyagtermelo helyekre, ahol cserebe lehetett keresni - es nem lehetett igazan fejlodni. Sokat banyasztam Iranban vasat, es megtobben ultek Indoneziaban.
Mundenesetre voltak nok, lanyok, asszonyok, ahogy tetszik. Amikor kezdtem, akkor epp az elnokunk is no volt. Persze nem a legerosebb idegekkel, es akiknek az ilyesmi elvezetet nyujt, erre hiena modjara le is csaptak, es sikerult szep lassan kikesziteni. A hienak persze maradtak. De voltak masok is, irtam mar roluk, es jo volt beszelgetni. Egyaltalan volt beszelgetes, voltak IRL talalkozok, ahova volt ertelme elmenni. Az elso talalkozot, ami a helyszint illeti, szinten egy holgynek koszonhettuk, akkor meg valamifele kapcsolatban volt a hely tulajdonosaval, ha nem tevedek.
Mostanra persze a jatek a vegletekig leepult. Ami persze maradt, az a napi szamtalan bizonyitasi kenyszer, hogy igen, ember vagyok, nem egy script. Utaltam akkor is, utalom most is, keves dolog gyilkolja jobban a jatekkedvet. Mikozben tudom, hogy a karakterek nagy resze mogott nem az igazi tulajdonos ul, mert par karaktert mar kibannoltak alola. Tudom, hogy a masik resz csak sokadik karakter masok kezeben. Tudom, hogy a mukodo es sikeres cegekben szinte kivetel nelkul sokadlagos karakterek dolgoznak, sokszor scriptbol. Nem veletlen, hogy a sajat termelesu fegyverek ara alacsony, a kizarolag masokkal termelheto repulos fegyverek ara pedig az egekben. Valoszinuleg az egesz jatek mogott legfeljebb 5 ember van mostanra, kozuluk is legfeljebb egy fejleszto es egy rendszergazda, es az egyetlen cel, hogy a meglevo allomanybol meg kisajtoljak azt a penzt, amit a masoknal gyorsabb - egyebkent teljesen ertelmetlen - fejlodesre szannak.
Mostanra a legnagyobb szorakozas a masik gyulolete utan/mellett olyanokra szukult, minthogy nehanyan felporgessenek egy osregi cikket ertelmetlen hozzaszolasok tomegevel. Regen elfoglaltuk magunkat. Megtoltottuk elettel a jatekot. Mostanra ez nagyreszt elmult.
Szoval: Igen, talan a no a vilag kozepe. De ez itteni vilag kozepe meglehetosen ures. Pedig szivesen festenek ennel vidamabb kepet, szivesebben jatszanek nagyobb kedvvel.

Harcinyul.