Medálgyűjtők és a kettős mérce [258]

Day 5,631, 12:42 Published in Hungary Hungary by hokn87
A kedvenc témám a magyar offline és online társadalomban fel-feltűnő, alapvetően "rejtett" dilemma: a KETTŐS MÉRCE.

Lényegében azt szeretném bemutatni, hogy CSAK addig lehet valakinek saját véleménye, tehet amit szeretne, ameddig az másokat nem sért, kivéve, HA számunkra is kedvező a végkifejlet.

A játék oda-vissza működik, mert
-amikor valakinek jó, akkor a másik fog rinyálni,
-HA felcseréljük a szerepeket, akkor CSAK annyi változás lesz, hogy más fog örülni és más hisztizni,
-közben meg a helyzet változatlanul ugyanaz (egyszer elítéljük, egyszer élvezzük),
-mert bármikor előfordulhat, hogy amit "szabadon" csinálunk/mondunk valakinek nem fog tetszeni.

HOL VAN AZ IGAZSÁG?


KETTŐS MÉRCE

A kettős mérce különféle alapelvekből levezetett szabályok alkalmazását jelenti olyan esetekre, melyek lényegében megegyeznek egymással.[1] A fogalmat gyakran olyan előnyökre alkalmazzák, melyet az egyik fél a másikkal szemben élvez.[2] Kettős mércéről akkor beszélünk, ha két vagy több embert, helyzetet vagy eseményt másképp értékelünk, bár ugyanolyan értékelést érdemelnének.[3] Margaret Eichler, a The Double Standar😛 A Feminist Critique of Feminist Social Science, így írja le a kettős mércét: „két, egymással megegyező dolgot más szabvány alapján mérünk.”[4]
Forrás: Kettős mérce (wikipedia.org)

Amikor elkezdtem írni a cikket még CSAK 2 bites ([0],[1]) megközelítésben gondolkoztam. Aztán bele akartam szőni a genderelméletet is (enélkül is kusza lesz), végül itt kötöttem ki, mert jobban leírja a problémát, mint az elsőre gondoltam.

+ személyes sérelmem a "valóvilágban" is a kettős mérce létezése. A legtöbb családi perpatvar is azért robban ki nálunk, mert máshogy vonatkoznak egyes családtagokra ugyanazon szabályok, hallatlanul azonos helyzetekben.

Medálgyűjtés, ahogy én látom

Tiszta sz*pás medált gyűjteni légiben és IV-ben. Szinte lehetetlen többet összeszedni, HA:
-nincs elég erőd
-nincs elég energiád
-nincs elég csokid
-nem vagy hajlandó fizetni a játékért (ezt mindenki maga dönti el)
-nincs Stinger-ed
-nincs végtelen nagy bombád
-esemény van és mindenki túltápolt
-stb.

Szerencsés vagyok

Van 1-2 csata ahova betévedek napközbe és eltolom az energiám. Aztán látom, hogy szintet léptem és azt is beletolom. HA van csoki vagy valami buffoló, akkor azt is felhasználom. Ebből szokott esni 1-2 medál, jobb esetben.

"Esemény utáni tabletta"

Aranyért szoktam csomagot venni (erre gyűjtök):
-legutóbb 1000+ aranyból
-azelőtt 2000+ aranyból
Mindkét esemény alatt kitermelték a befektetést.

A nagy bombával hajnalban heti egyszer levadászom a lejáró csatákat IV-es szinten. Átlagban 10-20 bomba között már nyerő szokott lenni egy-egy csata, elvétve 1-3 is elég, DE amikor sok bombám volt, akkor 30+-os csatákba is bepofátlankodtam. Ezeket egészítik ki a Stinger-es légi csaták (HA nem nyomom őket bele egy menetbe, ahol farmolom a fejlődést és a Top Aviatorságot)

Eredményesség

-átlagos héten 1-2 medál jön össze saját erőből (kivétel, HA valahonnan lesz buff)
-esemény utáni hetekben 30+ medál is kijön, ha van elég nagy bombám és Stinger-em
-az utolsó esemény alatt csoda volt, hogy összejött a 20db, amire szükség volt (mindenki cápázott és tele is volt, mint a délibusz)

A logika halála és CSAK ÉN nyerhetek

Sokáig szerettem volna azt hinni, hogy a logika minden felett áll, DE ezzel saját magamat is becsaptam (szerintem sokan éreznek hasonlóan). Hiába hozná a legoptimálisabb eredményeket a józan paraszti ész használata mindig meg lehet találni azt az utat, amivel a lehető legtöbb ember lábára rá lehet taposni.

Az ember alapvetően csoportos lénynek hazudja magát, ameddig a csoport érdekei megegyeznek a sajátjával. Amikor a két érdek már nem egyezik, akkor a sajátját helyezi előtérbe pl.
-nem kell 120 guriga WC papír, mégis megvettük
-nem kell új telefon, mégis megvesszük
-nem kell több kaja, mégis 3x fordulunk a svédasztalnál
-stb.

A medálok gyűjtése is pont egy ilyen dilemma.
-HA minket védenek az íratlan szabályok, akkor nagy a mosoly.
-HA ellenünk vannak, akkor a szabály a hülye és amúgy meg le sincs írva + sírás-rívás.

Medálgyűjtők és a kettős mérce

Ez a cikk ihletett meg:Tolvajok rendszerezése fajták szerint. Olvasgattam a kommenteket is és arra jutottam, hogy én is írok valamit.

A csoportosítás során az tűnt fel, hogy hiába lett több csoport lényegében kettős osztásról beszélhetünk:
1) megnyertem a medált = örülök + beszólok, annak akitől elvettem
2) nem nyertem meg a medált = nem örülök, leszarom, sírok, megsértődtem, rinyálok is + beszólok annak, aki elvette tőlem

Itt lép képbe a kettős mérce, mert a történelmet mindig a győztesek/erősebbek írják. "ElégNagyKutyaVagy" ezért mindenki tudni fogja, HA
-medált nyertél (elvetted valakitől "jogosan", CSAK te mentél rá stb.)
-medált buktál (elvette valaki tőled "jogtalanul", NEM CSAK te mentél rá stb.)
Lényegében minden felületen kihirdeted a sikereid/sérelmeid, DE CSAK a bukott medálok érdekelnek igazán és megpróbálod minden fronot a földbe döngölni azt, aki elkövette ellened ezt a szentségtörést (amit egyébként te is megteszel másokkal, DE azt nem így tálalod vagy senki sem tud róla).

Egyszerű a képlet: minél hangosabban üvölteni és veszekedést szítani, mert nem is a medál a lényeg, hanem a figyelem.

Ugyanezt megcsinálhatod akkor is, HA "NemVagyElégNagyKutya", viszont ebben az esetben kevesen fognak tudni róla, még kevesebben fognak támogatni, ha te vagy szenvedő fél. HA lenne médiavisszhangja, akkor sem okozna érdemi változást, sőt még téged aláznának meg, hogy miért mész oda önszántadból a pofonért.

A dilemmám a következő: lehet egyáltalán medált lopni?

1)A rendszer szerint a medált az kapja, aki a legtöbbet üti, ezért sose történik lopás.
2) Az íratlan szabályok és a norma szerint vannak olyan esetek, amikor nem szabad többet ütni, mint aki medálra hajt és már feliratkozott a lista elejére.

Az első pont egyértelmű, mert minden játékos tisztában van a matekkal, legalább annyira, hogy tudja azt, mikor nagyobb egy szám a másiknál. A kettes pont esetén honnan tudhatjuk mik az íratlan szabályok és mit diktál a norma?
-Az első ütő jogosult a medálra?
-Mekkorát kell minimum ütni?
-Létezik az 1 órás szabály?
-Más nemzetek csatája esetén kinek a normái szerint kell eljárni?
-Ha nem működik jól egy nemzet, akkor is hagyatkozzunk az íratlan szabályokra és a normákra?
-stb.

Gyakorlatilag nincs olyan szabály, ami azt eredményezné, hogy medált lehet lopni. A normák és íratlan szabályok meg megbízhatatlanok. Ez a kettő együtt a legkedveltebb magyar szokást erősíti: panaszkodjunk és szidjuk azt, aki jobban tudja érvényesíteni az akaratát, DE érdemben semmit ne tegyünk, hogy ez változzon (nehogymá' dolgozni kelljen, illetve HA lesz átlátható rendszer, akkor ez engem is szabályozni fog, mert pont ugyanezt teszem).

A felmerült még egy-két kérdés

-Biztos, hogy szükség van arra, hogy ezen menjen a harc? IGEN? NEM?
-Biztos, hogy sose vettél még el másoktól indokolatlanul medált? NEEEMMM, DE.
-Biztos, hogy neked van mindig igazad? IGEN. NEM. TALÁN.
-Szeretsz panaszkodni BÁRMIN IS? IGEN. (tuti magyar vagy)
-Mennyit ér egy medál? Kevesebbet, mint amit acsarkodással együtt rászánsz.
-HA már szemét voltál mással, akkor miért tetézed? MERT CSAK. MIÉRT NE?
-HA nem szándékos volt, akkor érdemes kárpótlást adni? NEM KÖTELEZŐ, DE szép gesztus.
-HA szándékos volt, akkor érdemes kárpótlást adni? MINEK? MÁR ÚGYIS FELK*RTAD.
-stb.

Szumma

1) Mindenki IS csinálja és SENKI SEM.
2) Az erősebb kutya b*szik.
3) Szükség lenne az íratlan szabályok egységesítésre, DE azzal megszűnne a feketézés lehetősége. (a szabályok nem fognak változni az biztos)
4) Sokan szeretnének változást, DE tenni érte nem szeretnének (én se, mert CSAK megélhetési medálgyűjtő vagyok).
5) Mindenki azt szereti, ha neki van igaza, neki kedveznek és azt csinál, amit akar.

Cicik