IN MEMORIAM Murmi72
csapas
Született 1972-ben. Édesapját 5-éves korában elvesztette. Az általános iskola elvégzése után, géplakatosnak tanult szakközépiskolában. Szakmával együtt érettségit is kapott. Néhány évig ebben a szakmában dolgozott. Majd váltani kényszerült.
Vagyonőrként helyezkedett el. 30 éves körül volt Murmi, amikor az édesanyja is követte édesapját. Soha nem mutatta ki, hogy mennyire megviselte édesanyja halála. Vagyonőrként másfél évig egy cégnél és egy munkahelyen dolgoztunk. Mindig képes volt a hülyéskedésre és a nevetésre. KB másfél év után a cég nagy létszámleépítésre kényszerült. 30 főből 10 maradt meg a vezetőséggel együtt. Mindkettőnknek menni kellett.
Murmi egy műszaki boltban helyezkedett el eladó/raktáros/árubeszerző pozícióban. Szeretett ott dolgozni. Szerette, hogy változatos volt a munkája. Ebben az időszakban jött ide játszani az én javaslatomra és sajnos ebben az időszakban derült ki, hogy magas a vércukor és a koleszterin szintje. Az orvos gyógyszert írt ki neki, amit szedett is rendszeresen. Ugyancsak ebben az időszakban vett egy motort is. Egy olyan csapat tagja lett akik többször is vittek segélyeket a rászorulóknak, és Murmi is többször velük tartott.
A gazdasági válság a boltot sem kímélte, mint a legfiatalabb dolgozónak neki innen is mennie kellett. Ez után sajnos nem tudott állandó munkát találnia, pedig sok helyen próbálkozott. Mivel nem volt állandó munkája nem tudta a drága gyógyszereket megvásárolni. Alternatív gyógymódként elég sok fokhagymát evett. S azt mondta, hogy használ. Jobban érzi magát most, mint akkor amikor a gyógyszereket szedi.
Ezután újra vagyonőr lett egy helyi vállalkozónál. Vagy nem keresett annyit hogy tudja fizetni a gyógyszereket vagy az hogy jobban érezte magát a gyógyszerek nélkül, nem tudom mi volt az oka, de nem folytatta a gyógyszer szedést. Viszont egyre több kávét ivott. A munkájával együtt járt, hogy vigyáznia kellett valamilyen kazánokra, hogy ne aludjon ki a tűz. Hiába mondtuk neki, hogy igyon kevesebb kávét, mindig azt mondta, hogy amit iszik az csak gyenge utánzata a kávénak és csak azért issza, hogy ébren tudjon maradni. Csakhogy amikor dolgozott, kétóránként kellett a kazánokra nézni és minden alkalommal amikor tett egy kört megivott egy kávét.
Úgy egy éve szólt, hogy van egy tankos játék (WOT) amit érdemes volna kipróbálni, mert egy ideje ott is játszik és neki nagyon bejött. Én is elkezdtem játszani. Többször is szakaszoltunk együtt. De volt olyan is ha nem ment a játék, hogy külön-külön próbáltuk sebezni/kilőni az ellent.
🙂
És eljött április 29-e. Murmi nem jött fel a WOT-ra. Előfordult máskor is úgy hogy nem foglalkoztam különösebben a dologgal. Másnap reggel a munkahelyen (közmunka) egy ismerősöm kérdi tőlem, hogy hallottam-e, hogy mi történt Janival. Mondom nem. Mi történt? Tegnap rosszul lett a munkahelyén és meghalt!
Ledöbbentem! Hogy mí! Micsoda? De hát „most” beszéltem vele! Haza telefonáltam, de otthon sem tudtak még róla. Aztán minél több közös ismerőssel találkoztam annál biztosabb lett a halála, de a körülményei annál különfélébbek. A teljes bizonyosság a temetése napján lett meg. Akkor már visszavonhatatlanul igaz lett, hogy a barátunk nincs többé.
A nap sütött, egy-két gomolyfelhő volt az égen. Sok barátja jött a temetésre. A motorosok beindították motorjaikat amikor a sírhoz vitték és belehelyezték.
A megemlékező ütés időpontját bevéstem a naptárba és készültem rá. Amikor haza értem még volt vagy 4 óra az ütésig, úgyhogy a wottal játszottam és hiányzott Murmi. Kicsit belemélyedtem a mer lemaradtam az ütésről.
Azóta is gyötör a lelkiismeret.
Ezúton kérek bocsánatot Murmi72-től és azoktól akik részt vettek az emlékütésben. Még mindig úgy érzem ott kellett volna lennem.
Nagyon hiányzol MURMI!
Comments
elsozni buzis
nincs jelentosege
az szamit h az eleteben hogy viselkedtel vele
Nyugodj meg! A lényeg, hogy barátja voltál, amíg élt! Az, hogy ilyen barátja van valakinek, az nagyon sokat számít az életben és biztos lehetsz abban, nem is mindenkinek adatik meg ez az áldás. Miután meghalt, már nem számít neki, semmi. Kész, vége, villany leolt, roló lehúz... Hidd el, őt már pont nem érdekli, hogy mikor ütöttél vagy egyáltalán ütöttél-e. Ez a gesztus, mint ahogy a temetés, a gyászbeszéd, az ének, a többi külsőség is már csak a gyászolóknak szól, nem a halottnak...
Nem biztos lehet föntről,vagy bárhonnan figyelget minket.Ez is benne van mert semmi sem biztos 🙂
Ahogy mondod.
@cpt.Balu - valóban, ez az írás többet ér, mintha az "emlékütésen" részt vett volna, valaki, de megemlékezés nélkül.
R.I.P Murmi72! o7
Köszönjük neked ezt a cikket és köszönjük hogy jobban megismerhettük az írásod nyomán Murmi bajtársunkat! 🙁
o7
o7
Nyugodjék békében!
o7
Mindig rossz ilyet olvasni. Nyugodj békében Murmi72.
o7
o7
Less than 2 hours before Winner is announced!!
Prize is at 250cc!!
http://www.erepublik.com/en/article/lucky-one-nug-counter-3--2527269/1/20
o7
Nyugodjék békében.
Február óta eza 3. haláleset itt az erepublikon. Vigyázzatok jobban magatokra. Főleg a 40-es és afölötti korosztályok, látjátok, ilyen gyorsan megy ez, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy, á, én jól vagyok, nincs semmi bajom - közben meg ki tudja, érdemes néha elmenni egy vérnyomásmérésre, tudomisén, lemondani pár dologról, pl. kávé, cigi. Vigasztalást kívánok a gyászolóknak.
o7
Fogadd őszinte részvétünket !
Köszönöm
Ez a legkevesebb.
Részvétem. Szép megemlékezés-egy jó baráttól.
Köszönöm
o>
Az egész közös ütést tulajdon képen neked kell köszönnünk. Te tájékoztattál minket megbízható forrásból a szomorú eseményekről. Úgy, hogy köszönjük!
Pótolhatod is majd, mert a Murmi72 Alapítvány bevetést tervez június 4-ére 😉
Köszönöm mindenkinek!
o7
❤
Mindig nehéz a túlélőknek. Vigaszod legyen a tudat, hogy neki már könnyű.
R.I.P. 🙁
Emléke köztünk él.
Legyen könnyű neki a föld! S köszönjük, hogy írásoddal kicsit jobban is megismerhettük.
Emléke örökké élni fog szerettei,barátai szívében!