Pengeél
karaj22
Mostani cikkemben szeretnék arról írni, hogy én miért a jelenlegi pártomban képzelem el politikai hozzátartozásomat. Teljesen szubjektív a cikk, nem is célom, hogy ezzel győzzek meg egyeseket, de kicsit talán más is kedvet kaphat, hogy csatlakozzon.
Először is érdekelt, hogy miért pont Kardnak hívják ezt a pártot? Mivel szeretek RL is a dolgoknak magam utánajárni, így kicsit kutakodtam a történelemben. Mivel ahogy az ember egyre régebbi cikkeket olvas, úgy távolodik el az eredeti céljától: ez most is így történt. Viszont találtam kapcsolatot RL-el, mivel egy hasonló nevű szervezet ott is létezik ugyanezzel a logóval. Ez meglepett, de így újabb motivációt kaptam az erepes keresgélésre.
A név egy mozaikszó, csak maga a mozaik is értelmes és szimbolikus jelentéssel bír. Nem árulom el a feloldást, mivel nemsokára kvízt fogunk szervezni év végére, ahol ez is feladat lesz és lelőném itt a megoldást. Maradjunk abban, hogy annak idején ellenzéki pártként lett definiálva, ahol a kard büszkeségével és élességével vágott oda az aktuális kormánynak, ha éppen nem tetszett nekik valami. Anarchistaként deklarálták magukat, én mondjuk jobban hiszek a finom vonalú gondokodással elért alternatívákban. Igaz, hogy nem ez volt az eredeti neve, több átalakuláson is átesett.
Másodszor végignéztem, hogy milyen történelmű párttal állok szembe. A párt ideológiájának alapelvét egy trió összhangzása hozta létre: egy akciópártét, melynek egyetlen célja, hogy bárhol és bárhogyan, ellenzékként vagy kormányon, hivatalosan vagy kerülőutakon azon dolgozzon, hogy Magyarország jobb legyen, nagy és büszke lehessen. Mit értünk ideológia alatt? Azt, hogy az erepen az erepes szabályok szerint kell politizálni, kihasználva az itteni közeg speciális lehetőségeit és korlátait. Elvetni az IRL megszokásokat és beidegződéseket, és élvezni a játékot. Pont emiatt sokszor volt és van súrlódás a magukat nemzetinek valló pártok tagjaival, ugyanis az esetek többségében a haza elleni aknamunkának értékelik a párt munkáját. Holott itt csak arról van szó, hogy néha merünk két lépéssel mindenki előtt járni és nem csak a triviálisnak látszó megoldást választjuk, ha a kissé csavaros logika sokkal több haszonnal kecsegtet.
Sokan emiatt technokrataként is szeretik ,,becézni'' a pártot, ami abból a szempontból igaz, hogy sokallta inkább a játék keretein belül és a játék adta lehetőségekkel kívánunk élni, semhogy emocionális lépések révén jussunk egyről a kettőre. Én se szeretek a pillanatnyi illúzió mámora miatt tök ellentmondásos lépéseket megvívni csak azért, hogy egy zöld pacát keressek kicsit keletre, amit ha látok akkor elégedetten nyomhatok rá a kijelentkezés gombra. Nem, én úgy szeretném a zöld pacát ott, hogy ne csak addig maradjon ott amíg kijelentkezek, hanem a legközelebbi belépéskor is legyen ott. Ehhez sokszor áldozatot kell hozni, amit csak érzelmek alapján nem lehet mindig véghezvinni.
Végül mint minden pártot, a Kardot is a közössége tartja fent a politikai vizeken lebegni. Ha már a hajóhasonlattal élek, akkor fontos megemlíteni, hogy kik állnak a kormánykerék mögött, akik előrefele viszik az alkotmányt. A pártalapítók nevei az idő megszépítette, büszkén emlékezünk rájuk, mert tudjuk hogy az ő munkájuk elengedhetetlen volt az ország korabeli sikereihez. Az öregek közül mindenki emlékezik Quicksilver szenvedélyességére, Fehérló laza kampányaira vagy éppen sanya18 romániai magyaroknak címzett buzdító üzeneteire, mellyel mindig mutatta a viharlámpát az arra rászorulóknak.
Ez manapság is így van. Pártvezetőink mindig szem előtt tartották azt, hogy igyekezzenek a pártot az inaktivitás mocsarától messze távol tartani, mivel csak ez volt az egyetlen esélyünk a túlélésre. Láttunk sok pártot már a sírba süllyedni, mi az ország egyik legöregebb pártjaként még mindig a felszínen vagyunk és szinte minden második ciklusban kerül ki közülünk kormánytag. Nem véletlen, hogy a hadsereg és az elit körében oly népszerű a párt, hiszen a pragmatikus és minimális ideológia és az akciókészség közel áll a katonai mentalitáshoz. Katonás mentalitásra is jellemző a frakciófegyelmünk, melyről állíthatom hogy az ország legjobbjai közé tartozik. Minden kongresszusi képviselő időben és kimerítő információk birtokában értesül az éppen aktuális szavazásokról, ahol többségében a Kard mutatkozik a legaktívabbnak.
Említettem a kormánytagságot. Ha keresnem kellene egy szót, amivel a párt eddig kormányban szerepet vállaló tagjait kéne jellemeznem, akkor a ,,szürke eminenciás'' és a ,,katona'' párossal tenném ezt. Mindig is igyekeztünk külpolitikában jártasak lenni, mivel az ideológiánk ez megkövetelte. Hiába foglalkozunk magunkkal, ha nem figyeljük lépéseink visszhangját külföldön. Tesszük ezt azért is, mert néha sokkal objektívebb kapunk idegen ajkú ország polgáraitól, mint itthon. Természetesen nem csak ez a fő profilunk. A párt adott már alelnököket, szóvivőket és minisztereket egyaránt. Ki ne ismerné wisitenkraf remek összefoglalóit és lapszemléit vagy Laurh hadügyisteni mítoszát? De ugyanitt említhetném Nalaja külügyi erőfeszítéseit, Murlockij elnöki viták során nyújtott produkcióját, Rajk Laszlo keményvonalasságát vagy alioth szociális tevékenységét. Politikától távolodva is szerintem elég kevesen vagyunk, akik Methost nem a nagyarcáról ismernénk; Kisborok játéktechnikai útmutatásai, Hercegno oroszlánjai és esafrany életbölcsességei nélkül is csak szegényebbek lennénk.
Sok arcot nevelt ki a párt magából, többet, semhogy eme cikk hasábjain elférjenek. Nem állítom, hogy mindig tökéletes döntéseket hoztak, nem is lehet szerintem elvárni mindenkitől a professzionalitást, viszont egy dologban ennek ellenére mindig bízhattak: pártjuk egységes sorfalként áll fel mögöttük és támogatja minden egyes lépésükben.
Hát ezért vagyok itt. Nem mellesleg azért is, mert a #kard -on mindig láthatok fiatal tizenéves lányokról kihívó képeket, tanúja lehetek wisit és laurh baráti érzelmeket totálisan mellőző bájos csevejének vagy a legközelebbi tali részleteit is innen tudhatom meg.
Merjünk játszani, merjünk néha 19-re lapot húzni!
Comments
Alja elit alja kard 😛
Én véletlenül sem akarom megtörni a cikk idillikus hangvételét, de most őszintén! Ti fake-eltek?
lesz erről szó a kvízben is, úgyhogy tartózkodnék a válasszal
...hát tényleg elég szubjektívnek tűnik....éppen ezért igaz is lehet a benne foglaltak túlnyomó része.
Azt azonban az óvodások is tudják,hogy minden csoportosulás saját bevallása szerint azon dolgozik,hogy Magyarország "nagy és jobb legyen" . RL mondják ezt olyan szélsőségesek is mint a szocikból kivált maroknyi gyurcsányistából álló törpepárt,vagy a már azóta megszűnt szadeszes rablócsapat....,illetve a rasszistáknak és antiszemitáknak bélyegzett szélsőjobboldali tömörülések is.
A cikkben említetteknek és a párt tagjainak tuti tetszeni fog a cikk...ez így is van rendjén.Számomra nem sokat mond...de hiszen írtad is,hogy szubjektív lesz...
Önmagában azonban érdekesnek ítélem és várom azoknak a kommentjeit akik régebb óta játszanak és van véleményük minderről!
Tehát megy a vote!
Régen még "Konzervatív Anarchista Reform Diplomácia" volt, amit én, bár a blogot nem ritkán olvasom, nagyon érdekesen abszurdnak tartottam. Meg, nem is illett bele, de ez a személyes véleményem. Ettől még sok dologban egyetértettem az ott leírtakkal. Az "alternatív" már egy konszolidált jelző, nyilván van oka, hogy szabadulni akartak a másiktól.
Ma egyébként nem divatos, ha valaki nem konzervatív. Ez egy érdekes társadalmi tünet.
Konzervatív mi?
Miben konzervatív?
Mit konzervál?
Milyen eredeti állapot fenntartására törekszik?
Miért viszolyog a reformtól?
Konzervatívan baloldali vagy konzervatívan jobboldali?
Izolációs?
Posztfeudális berendezkedést és hierarchiát támogató?
Társadalmi csoportok születés szerinti meghatározásában hisz?
Gazdasági téren inkább vállalkozásokat segítő vagy centralizmusban gondolkodó?
Brit mintájú konzervatív?
Usa mintájú konzervatív, nevezzük nevén: neoliberális?
Putyin mintájú konzervatív?
És... miben nyilvánul ez meg az eRepen?
Megmondom, én inkább a Kard pártból bizonyos emberekkel szimpatizálok, semmint valami politikai hatalmi struktúrával értek egyet - ez utóbbi épp annyi szerencsétlen ügyben volt főszereplő, mint adott esetben józan hang a nem kis zárzavarban. Hadd ne példálózzak. (-:
konzervatív azt jelentené, hogy nem dobja el az értékeit, ragaszkodik a hagyományokhoz
erepen azt jelenti, hogy nem dobod el az eddig bevált módszereket, és nem ültetsz a szokásostól drasztikusan eltérő gondolkodásmódot a fejekbe, nem adsz be hébehóba NE-t az első unszimpatikus országra meg ehhez hasonlók
szerintem
.
Kicsit általános, de nyilván igaz. Csak sajna az "aktuális status qou" félévente változik, eMo pedig legtöbbször inkább csak sodródik.
A nagy port kavart "limites hasznosságú katonák nevezhetők hasznosnak" ügyet úgy egészében nem gondolnám hagyományőrzőnek, sőt, inkább rosszul elsült, távlati céljában ugyanakkor elismerendő kemény reform(próbálkozás)nak.
A hagyományok mindig értékek - de akkor jön elő a gond, ha a hagyományok különféleképp történő értelmezése a hierarchiában elfoglalt pozíciónak megfelelően helyes vagy helytelen.
Konzervatív maradhat-e (és egyben hogyan lesz mégis technokrata, vagy mondjuk: pragmatikus) az ember olyan változó környezetben, mint ez, ahol a játék fejlesztői bármikor csavarhatnak egyet a szabályokon, környezeti tényezőkön? Érzelmi/hozzáállás alapon? Az nem technokrata - a szó valós, nem leképezett értelmének megfelelően.
Megmondom, itt is van egy IRL lenyomat: azok érzik a konzervativizmust előnynek, akik pol-gaz-kat erővel bírnak, a többiek pedig szeretnének változásokat, új/más megközelítéseket.
én úgy állnék hozzá a pragmatikus és konzervatív dologhoz, hogy egymást kiegészítik egyfajta kettőségként: ha már túl sok a technokrata fogás, akkor a hagyományokra építve elölről lehet kezdeni a munkát már tapasztalatokkal gazdagodva.
A változó környezet meg szerintem pont hogy erősíti a racionalista technikát: aki a szabályokat rideg falként fogja fel, az sose fogja a játékot megszeretni, hiszen nem tudja kihasználni a annak lehetőségeit. Tovább maradva a példánál egy játékosnak minden változtatás izgalmat és kihívást jelent, hiszen új stratégiákat kell kidolgoznia, ami megint egyéni munkát igényel és leköti a szellemet.
Azért sem elégednék meg a puszta hagyományőrizéssel, mert innováció nélkül nem lehet lépést tartani fejlődéssel. Viszont a gyors, ész nélküli kapkodás sem jó, mert hamar megégeti az ember magát benne. Kiváló példa erre az 1800-as évek eleje, mikor fontolva haladók és a reformellenzék közötti küzdelmek zajlottak. Széchenyiék és Dessewffyék is konzervatívként határozták meg magukat, de reformokat sürgetve ugyanúgy, csak apróbb lépésekben. Igaz később, hogy a liberálisoknak lassúnak tartották és inkább csináltak egy forradalmat, de ettől még egy olyan alternatívát nyújtott, melybe bőven belefért a gyakorlatias szemlélet.
jól elbeszéltek egymás mellett (IRL, játékon belül, ideológia, gyakorlat, ecceri ember meg "döntéshozó" emebrek motivációi)
a játékon belül a kis ember a játék technikai keretéhez próbál alkalmazkodni, ezen felül extra akadályokat, vagy esetleg könnyebséget okozhat neki az hogy a játékfejlesztők egyéb limitált választásokat (TAX, kivel szövetkezünk, kit, mikor támadunk) ruházott a közösséget "képviselő" politikusokra, és ők is valamilyen mértékben befolyásolják a kis ember lehetőségeit
aztán hogy ki milyen ideológiába bújtatja, vagy próbál véleménye szerint racionális logikus döntéseket végrehajtani az egy következő szint, az hogy ki hogy jusson el a döntéshozói rétegbe formálisan vagy informálisan az megint egy másik kérdés
én úgy látom hogy egyre nehezebb bármit is tenni a játékfejlesztők bújtatott egyéni-társadalmi ellentétekre alapuló stratégiájával (lásd csoki eső, TP medál hajtás vs nemzeti vagy szövetségi érdekek) kis időn belül mindegy hogy jó vagy önös célokból akar bekerülni a politikába, dagonyázó hellyé fog válni, mert a "csürhét" a játékfejlesztők másra motiválják, kondicionálják a "szuperebbnél szuperebb" fejlesztéseikkel
vote o7
Ennek a cikknek minden soraba bele tudnek kotni, de nem akarok semmilyen szinten reklamot csinalni a KARDnak.
😃
ahogy doktor house szokta mondani: pics*ba
jobb is ha nem kommentálod böszmeséget olvasunk eleget😁)
nagyarCár
😁)