Különös barátság

Day 1,146, 11:38 • Published in Hungary Hungary • by Rodric

Egy kis pihenőt tartok a Vértestvérek történetében, fityiszt mutatva azoknak, akik szerint soha nem fejezem be. 😛
Mai írásommal a lengyel-magyar MPP-re reagálok, ami most menő téma, úgyhogy sok szavazatot szeretnék. Értve vagyok?! 😃

Különös barátság

A kiégett csatamezőn egy kidőlt, de ezen felül többé kevésbé épen maradt fatörzsön ültünk négyen sorban, mint a madarak a villanydróton. Két magyar és két lengyel. Ahogy jó barátokhoz illik, járt szépen körbe a laposüveg, kortyoltunk egyet-egyet, és élveztük a nyugalmat, amit a rövid fegyverszünet juttatott nekünk.
A rokonszenv eddig is létezett a két nemzet között, és miután ez végre valahára szövetségkötésben is megtestesült, már semmi sem állta útját, az efféle bandázásnak, ahogy a katonanyelv hívja. Re_Niew és jómagam, meg a két GROM-os srác akadozó beszélgetést folytattunk. Bajtársias hangulatban dwa bratankiztunk, én Zakopanét emlegettem, Andrzej a Balatont, felsorolgattuk a kettőnk történelmének közös nagyjait, mint az ilyenkor lenni szokott, meg a középkori közös országot, ami tényleg nagy királyság volt a szó mindenféle értelmében.
Csendesen teltek a percek és sajnáltuk, hogy nemsokára vége a rögtönzött kis összeröffenésnek. A tisztek kiabálása még nem zavart volna minket, de elfogyott a pia, és ez már tényleg komoly jele volt, hogy folytatni kellene a feladatunkat. Kezet fogtunk, meglapogattuk egymás vállát, és sok szerencsét kívántunk a másiknak. Reméltük, hogy mindünk túléli az összecsapást, és összefutunk még folytatni, amit most félbehagyni kényszerültünk.
- Lássunk neki! – sóhajtottam fel, majd csatlakoztunk a többi GÁT-os századtársunkhoz, Mmateohoz, Belamagyarhoz, Axelerohoz és Alex Tailorhoz, hogy elvégezzük a munkát, amiért küldtek minket.
A halottak összegyűjtése elég lélekromboló dolog. A következő körben talán épp téged fognak így elcipelni. Bár az iménti búfelejtő még közelebb hozott minket a lengyel bakákhoz, most kerültük a másik tekintetét, amint a saját elesett embereinket szedtük össze.
Aztán visszamentünk a csapatainkhoz, és tovább lőttük egymást. Így nézett ki a lengyel-magyar barátság valójában az olasz fronton az Új Világrend első napjaiban.



by Rodric
2011-01-09

A képért köszönet illeti meg CsabiKHO századtársamat.