Jó mulatság, férfi munka volt…

Day 1,664, 07:29 • Published in Hungary Hungary • by Rodric

Amikor a múlt és a jövő katonája a jelenben találkozik, rájöhetünk, hogy eljárt felettünk az idő.

Jó mulatság, férfi munka volt…

A lepukkant kricsmi ajtaja beletörődő nyikorgással tárult ki. A megtört tartású öreg katonán, aki belépett az ivóba, akkor is látszott volna, hogy rossz bőrben van, ha nem borítja feltűnő módon átvérzett kötés a teste nagyobbik részét. A veterán elcsoszogott a pulthoz és nehézkesen felkászálódott az egyik bárszékre, melynek szomszédságában egy sápadt, pókhasú, és valamilyen különleges egyenruhát viselő férfi iszogatta a koktélját.
- Barackot! – ugatta köhögésbe fúlón a vén csataló, majd a társasága felé is mormolt valami köszönésfélét.
- Hogyhogy kiengedték a kórházból? – szólította meg a másikat barátságosan érdeklődve a kövérkés fickó rengő tokával.
- Nem kérdeztem meg őket, csak kiugrottam egy kis belső fertőtlenítésre. Rám fér. Piszok kemény nap volt.
- Az az.



- Kezdődött azzal, hogy a csata elején tüzérségi párbajt vívott a két fél. A Hold rücskös pofája golfpálya simaságú ahhoz képest, amilyen lett a csatatér. Az egyik lövedék elég közel csapódott be. Légnyomást kaptam, és a bal fülemen beszakadt a dobhártya, úgyhogy arra nem is hallok.
Miután kicsit elcsendesedett az égiháború, megindult a páncélosroham. Félelmetes volt, ahogy az a sáskarajnyi acélmonstrum felénk száguldott. Kilőttünk egyet, kettőt, hármat… Szinte nem is céloztunk csak robogtunk a konzervdobozunkban és tüzeltünk. Talán a tizedik is megvolt, mire rést ütöttünk a vonalaikon. Már azt hittem, itt a győzelem, amikor feltűnt a tartalék, és mi is bekaptunk egyet. A robbanásban eltörött három bordám, és a bal karomból fáklya lett. Még így is szerencsés voltam, mert élve másztam elő a roncsból, nem úgy, mint a többiek.
Fogtam a géppisztolyomat, és úgy mentem tovább. Sikerült egy gyalogos egységhez csapódnom. Megtámadtunk egy épületkomplexumot. A csapat felét leterítették mielőtt egyáltalán odaértünk volna. Egy golyó elvitte a szemöldökömet, de szerencsére a lényeget alatta meghagyta, egy másik viszont kilyukasztotta a vállamat.



Odabent végül kézitusára került sor. Nem adták könnyen a bőrüket a rohadékok. Bajonettel, tőrrel, puskatussal, sőt kézzel, lábbal, foggal verekedtünk. Egy penge felhasította a combomat, a jobb vesémet valaki megcsiklandozta a bökőjével, két ujjamat lenyesték, a fogaim fele odalett, amikor belenéztem egy acélbetétes bakancs rúgásába.
Ja, és a katonai mentőautó aknára futott hazafelé. Akkor szedtem be vagy tucatnyi repeszt. Kegyetlen vérfürdő volt a mai napon.
- Tudom, én is rész vettem benne – bólogatott megértően a pufók pasas a különleges osztagtól.
A leamortizált baka kíváncsian húzta fel megmaradt szemöldökét, így jelezve, hogy szívesen meghallgatná a másik beszámolóját. Nem is kellett rá sokat várni.
- Na az úgy indult, hogy ültem a bázison a karosszékemben, aztán a távirányítón megnyomtam a piros gombot, és a robotrepülő ledobta az atomot.
- Ahamm… hát ez jó mulatság, férfi munka volt…


A harc manapság már nem kihívás, hanem gyerekjáték, ha a kiválasztott kevesek közé tartozol.

by Rodric
2012-06-10