Forma és tartalom

Day 1,267, 10:07 Published in Hungary Hungary by gyika

Az öreg Gyika a csűr bütüibe hegyelte a fuszulykakarókot, mikores a kerten átolszóllott a komája:
- Hallja-e kend, osztán mikor reaér egy küsüdőre, éjöhetne hezzám, tanácsot osztogatni.
- Tanácsot? Az ingyé van. Sosztán miügyben vóna magának tanácsból hiánya?
- Maga gyüjjék csak átol, majd a pincében megbeszéljük a többit- így a szomszéd. Az öreg Gyikának a pince szóra a szekerce esett es ki a kezibű, a fuszulyka megvár, gondolta, smár azon sungval borult es bé a pince hüsibe.
- Tuggya, Gyika, a minap Udvarszéken bécseréltem a tavalyi pityókámot jó sok vider pálinkára, met hogy a városi tápos szeredaik ejsze jobban megveszik aztot mit inni kő mint az ütetnivaló aprókrumplit. Most meg azon vónék megakadva, hogy a vidrekbő mien üvegbe tőtögessem széjjel, hogy azkot osztán a muja városiak jobb kedvvel vellegessék, s iszogassák. - így Jóska kereszt.
Gyika szeme még nem szokott hezza a pincehomályhoz, hunyorogva lesett körbe. A sarokba küs hordócskák, a pince közepin egy asztal, mögibe állva Jóska, a zasztalon küs üvegek. Vót ott mindeféli fajta: lapos, hasas, ződ, még egy plexi es.
- Nehez a választás próbálkozás híján. - így Gyika.
- Nehez a.- bólintott Jóska, s má igyekezett es kiszoríjtani pálinkával a levegőt az üvegekből.
Gyika nem siette el a tanácsosztást, komótoson kiitta az elsőt, a másodikot, sosztán így a többit es. Szava egy se vót, csak ráncolgatta csendbe a homlokát, mint a vasárnapi misén csinálta vót, mikores a tisztelendő úr a szószékrő fette vót nagy szóval a korcsmatőtelékeket. Az üvegek kicsikék vótak, mint mikvel csak a városiak szoknak élni, így az öreg Gyika hamar a végikre járt. Egy küsidőt töprenkedett, fejit vakargatta a kalap alatt, Jóska meg má úgy bele vót feszülve a válaszvárásba, a homloka es gyöngyözött bele. Osztán Gyika nagy lassan megszólalt:
- Nekem mindegyikből ugyanúgy jól esett.
- No. Jótol kértem én es tanácsot. Magamtól es megmondhattam vóna elébbelé: maga a pálinkát figyeli csak, nem mint a városi ficsúrok, kiknek még címke es kő az üvegre, s hűtött pohár a pálinkához, hogy az élvezettel béigyák a feikbe.
- Ő bajuk. - rántotta meg a vállát Gyika, s közbe szemöldökit kérdőn févonta, hogy hallám, kapes-e repetát a megkostólni valóból.


ui: akivel a borkán zakuszkáról egyezkedtünk, az szóljon, met a póc ajjából elékerült egy kis borkányval.