Álom

Day 1,133, 10:21 • Published in Hungary Hungary • by Rodric

Nem túl kellemes álmom volt ma éjjel, kismadár voltam és egy puma üldözött. Próbáltam, de nem tudtam lerázni. A párom szerint összevissza vergődtem és csapkodtam alvás közben, nem is ébredtem valami fitten. Ezt az álmot raktam össze erepes történésekkel, így keletkezett ez a történet.


Álom

Furcsát álmodtam ma éjjel. Madár voltam. Azt gondolod, jó lehetett szabadon szárnyalni? A levegőég urának lenni nagyszerű? Hát én egy kalitkában éltem. Igaz, jól tartottak, mindent megkaptam, amit csak akartam. Egy Kitty nevű kislányé voltam, szerettem nagyon. Az anyja – egy igazi házisárkány – viszont ferde szemmel nézett rám, tiszta szívből gyűlölt. Egyszer benyúlt értem a kalitkába, megragadott, és kihajított a nyitott ablakon a kertbe. Odakint egy gonosz macska élt. Féltem tőle, mert veszedelmes volt és erős. Nem tisztelt senkit és semmit. Előfordult, hogy belopakodott a házba és játékból széttépte a nála jóval nagyobb játékmedvét.
Éhesen röppentem ágról ágra, mert Kitty már nem tudott megetetni, magokat keresgéltem a földön, amit felcsipegethetek, de a fekete macska észrevett és kergetni kezdett. Menekülnöm kellett az életemért. Ijedten verdestem, de ha bokorba bújtam, megrázta, ha fára repültem, utánam mászott. Szárnyra kaptam hát, és a felhők közé akartam szökni, de jajj, ott egy sas lesett rám. Horgas csőrével a húsomba akart tépni. Az égen elbújni sem lehet, visszatértem hát az utcánkba. A szívem őrült mód dobogott, mert a szőrös bestia azonnal észrevett, és telekről telekre kergetett. Hosszú ideig jól éltem, nem szoktam hozzá, hogy üldözzenek, hogy vad legyek, akire lesnek, akinek elroppantják nyakát, ha utolérik.



Elfáradtam, fáztam, rettegtem, úgy éreztem, hogy közel a vég. Aztán feladtam. Elfeküdtem a hideg földön, és a macska lecsapott rám. Játszott velem, élvezte a győzelmét, én pedig kimerülten halottnak tettettem magam. Mikor résnyire nyitottam a szemem, láttam, hogy elégedetten nyalogatja a mancsait, nekem pedig csak pár tollam hiányzott még. Hirtelen úrrá lett rajtam az élni akarás. Valahonnét erő költözött a tagjaimba, és nekilódultam. A dög pedig csak unottan nézte, ahogy elröppenek.
Megfogadtam, hogy megfizet még ezért ez a puha léptű, sunyi démon. Odafent a sas már nem fenekedik rám olyan ádázul. A macska önző állat, csak magára gondol. Már nem vadásznak együtt, mint rég.
Azt álmodtam, hogy madár vagyok. Most azt álmodom, hogy cinkéből turul leszek, és a sassal együtt megtépem a cica bajszát.

by Rodric
2010-12-27