Statisztika, amilyen még nem volt

Day 1,703, 07:41 • Published in Hungary Hungary • by Akitlosz


Statisztika, amilyen még nem volt

Az országok sorrendje az országban létező pártok száma szerint:

Ország Párt db
1 Szaúd-Arábia 1
2 Peru 2
3 Montenegro 3
4 Csehország 3
5 Paraguay 4
6 Malajzia 4
7 Észtország 4
8 India 4
9 Uruguay 5
10 Dánia 5
11 Bolívia 6
12 Ausztria 6
13 Egyiptom 6
14 Új-Zéland 6
15 Ciprus 6
16 Thaiföld 6
17 Svájc 6
18 Észak-Korea 6
19 Szingapúr 6
20 Mexikó 7
21 Kolumbia 7
22 Lettország 7
23 Dél-Korea 7
24 Hollandia 7
25 Belorusszia 7
26 Szlovákia 7
27 Fülöp-Szigetek 7
28 Pakisztán 7
29 Dél-Afrika 7
30 Egyesült Arab Emirátusok 7
31 Venezuela 8
32 Izrael 8
33 Belgium 8
34 Albánia 9
35 Ausztrália 9
36 Norvégia 9
37 Chile 10
38 Tajvan 10
39 Litvánia 10
40 Szlovénia 10
41 Írország 10
42 Japán 10
43 Moldova 10
44 Bosznia 11
45 Finnország 11
46 Svédország 12
47 Németország 13
48 Portugália 14
49 Ukrajna 14
50 Irán 15
51 Macedónia 16
52 Kína 17
53 Olaszország 17
54 Nagy Britannia 19
55 Kanada 19
56 Oroszország 21
57 Horvátország 24
58 Franciaország 24
59 Argentína 27
60 Törökország 27
61 Bulgária 27
62 Indonézia 27
63 Brazília 29
64 Magyarország 30
65 Görögország 35
66 Románia 42
67 Amerikai Egyesült Államok 47
68 Spanyolország 55
69 Lengyelország 55
70 Szerbia 70


Ebből a statisztikából az derül ki, hogy melyek a politikailag leginkább megosztott, legpártoskodóbb országok, s melyek azok, amelyekben nagyobb az összetartás, kisebb a belső megosztottság.

Készítettem statisztikát a száz főre jutó pártok számáról is, de az nem igazán mutat semmi fontosat. Attól ugyanis, hogy egy ország tízszer népesebb mint egy másik még nem lesz értelme tízszer annyi pártnak benne.
Ebben a játékban a népességszámtól független a pártok optimális száma, amit erősen meghatároz az, hogy csak az öt legnagyobb párt indulhat önállóan a kongresszusi választásokon, és elnökjelölt is legfeljebb csak öt lehet.
Így - nem mondok keveset - húsznál több pártnak már végképpen nincsen lényeges gyakorlati értelme és haszna az erepublik világában. Az ilyen helyzet az ország erős belső megosztottságára utal. Arra, hogy a politikus alkatú játékosok nem igazán jönnek ki egymással egy pártban, s inkább saját pártot alapítanak, semhogy egy már létezőben közösen politizáljanak.
Főleg ha ehhez hozzávesszük, hogy a pártok nem sok mindent tudnak tenni, nem nagyon lehet markáns különbségeket megjeleníteni. A pártok jellemzőinek a beállítása csak dísz, semmilyen gyakorlati következménye nincsen. A játék annyira kötött, hogy pártprogramok készítésének nem igazán van értelme. Nem lehet független Dunántúlért küzdeni, de Osztrák-Magyar Monarchiáért sem, de még amit lehet tenni, az adópolitika, abban sincsen túl nagy lehetőség. A pártok szerepe kimerül a kongresszusi helyekért való küzdelemben, és az elnök jelölésében. Ehhez bőven felesleges 20-70 párt egy országban. Persze a pártok közösségek is, de éppen ez jelzi a nagy belső megosztottságot, ha egy országban ennyi sok különböző közösségre van igény, miközben más szerepe a pártok többségének a sok párttal bíró országokban nincsen.



Miközben más országok jobban tudják a helyén kezelni a pártoskodást. A játék legnagyobb országa Chile simán elboldogul tíz párttal is. A Magyarországnál nagyobb Mexikó és a Magyarország méretű Kolumbiának elég hét is. A Magyarországhoz képest feleekkora Peru pedig kettő párttal üzemel, ami egészen elképesztő egységet jelent.
A teljes nemzeti egység is van ahol megvalósult, Szaúd-Arábiában csak egy párt működik, így náluk sok izgulni való nem nagyon van a kongresszusi és az elnökválasztásokon. 🙂

Minél több pártérdek osztja meg a nemzetet annál nehezebb a sokszor hiányolt összefogás.

Akitlosz