Hadügyi kommunikáció

Day 1,715, 07:37 Published in Hungary Hungary by Levi Kay

Ugy kilenc hónapja voltam HM, de csak néhány hónapja jöttem rá, hogy miért is nem végeztem elég jól a munkámat. A kommunikáció. Azt gondoltam, hogy tökéletesen működik a szövetségünk, és hogy minden polgár authoriter, ahogy én, és így nem is olyan fontos a néppel és a szövetséggel folytatott kommunikáció.

Világos, hogy tévedtem, méghozzá nem is kicsit. Hálistennek az információ áramlás hiánya nem akadályozta az Ukrajnában aratott sikereinek, de biztos vagyok abban is, hogy sokkal többet, sokkal könnyebben is elérhettünk volna, ha a minisztériumot közelebb hozom a néphez, és szövetségeseinkhez.
Hibámból tanulva az utóbbi hónapokban figyeltem a kormányok kommunikációját, és gondolkoztam, hogy hogyan is lehetne jobbá tenni.
Azthiszem mindenki számára egyértelmű, hogy a kommunikációnak két fő ága létezik: a belföldi és az országok közti.

Országok közti kommunikáció
Erről Istencsaszar a lehető legbővebben írt a ONE felépítéséről szóló egyetemi előadásán(link), úgyhogy erről csak említés szintjén írok. A szövetségi szintű segítség kérésére a legkézenfekvőbb megoldás ha szol a hadügyi kormány tag megkéri az MC-t vagy az SG-t, hogy tegyen rá szövetségi prioritást. A ONE vezetőség megtárgyalja a kérelmet, és eldönti, hogy mennyire fontos az adott csata. Ekkor jön jól ha a lehető legtöbb magyar van a vezetőségen belül, vagy hogy jó kapcsolatot tartsunk a baráti országokkal, de ez már a Külügy minisztériumhoz tartozik.
Sajnos a kormányok nem mindig tartja be a szövetségi prioritást, így hatékonyabb, ha személyesen keresi fel a HM az országok elnökeit vagy HM-jeit.
Itt még érdemes megemlíteni a nem szövetséges országokkal való tárgyalásokat rendszerint két vagy három ország küldöttsége, mely rendszerint az elnökből, a HMből és a KMből áll, tárgyal egymással. Az ilyen különbékék megkötésekor a szövetségnek általában csak közvetetten van beleszólása.

Belföldi kommunikáció
A koordináció funkciója egyértelmű: parancsok, melyek megmutatják, hol és mikor kell harcolni. Véleményem szerint ez fontosabb bármi másnál. Egy jóval gyengébb, de fegyelmezetebb ország könnyedén le tud győzni egy erősebb, de szétszórt országot.
Csakhogy országunk nemhogy robot-hadsereggel, de reguláris sereggel nem rendelkezik(tisztelet a kivételnek). Pont emiatt gyakran szabályosan könyörögni kell egyes századoknak, hogy ott harcoljanak, ahol kell. A "katonákat" háromféle képpen lehet motiválni: osztásokkal, hadugyi összefoglalója/elemzések, és egyszerűen csak a tekintéllyel.
Ezek közül az osztás a leggyakoribb. Azt hiszem, mindenki tudja, hogy mi is ez, és hogyan is működik. Előnyei, hogy szinte azonnal sebzés-növekedést lehet vele elérni, a chat-re lehet csalogatni az embereket, ahol könnyebben lehet őket koordinálni. Viszont nem lehet huzamosabb ideig fenntartani, mivel országunk bevételeihez túl költséges.
A népet viszont az is motiválja, ha tudja, hogy ki ellen és miért harcol. Erre valók a hadügyi összefoglalók és elemzések. Az osztásokkal ellentétben ezek ingyenesek de mégis meglepően nagy sebzés-növekedést eredményeznek. Ez viszont nem azonnali segítség. Egy ilyen cikk megírásának akkor van értelme, ha mondjuk egy nappal egy kritikus csata előtt kiadják, és az írás meg is tudja érteni a néppel, miért is fontos az elkövetkező összecsapás.
Ha egy vezetőnek elég nagy a tekintélye, akkor a katonák kérdés nélkül ott fognak ütni, ahova ő mondja. Ilyen szimpátia szerintem akkor alakul ki a két fél közt, ha a vezető már többször is bizonyított a múltban, így a nép bízik benne annyira, hogy ne találja szükségesnek a megkérdőjelezését.

Az a HM, vagy elnök, aki a megfelelően tudja kombinálni ezt a három formát egy ideális zsoldrendszerrel, az olyan potenciálokat tud kiaknázni az országban, melyekről még valószínűleg egyikünk sem tud.

Ez csak az én véleményem, én így csinálnám, ha lenne rá időm.

Tisztelettel
Hubsika