Az 1915-ös középcímer

Day 1,919, 10:59 • Published in Hungary Serbia • by Honved2010

Bár előző történelmi cikkem eléggé megbukott, tovább próbálkozom.

Mivel jeles évforduló nincs a mai napon, ezért engedjétek meg, hogy ma az 1915-ös Magyar középcímerről tolmácsoljak egy cikket.
Egy rövid bevezetőt írok a Monarchia címeréről, aztán a cikk alja már a lényegről fog szólni!

/Részlet a Magyar Televízió Magyarország története című sorozatának 33. részéből./

" 1915-ben a háborúval és gazdasági válsággal sújtott dualista monarchia vezetői elérkezettnek látták az időt egy halaszthatatlan probléma megoldására: törvényt hoztak az ország címeréről! A Monarchiának ugyanis a kiegyezés óta nem volt hivatalos címere. Az ötven éven át zajló viták természetesen abból adódtak, hogy a két szuverén állam hogyan jelenthet meg egyetlen, egységes címerben.

Nem volt hiábavaló az egyeztetés meg, megszületett a nagy kompromisszum: a két társországnak úgy lett közös címere, hogy egymás mellé tették a Magyar és az osztrák címert. A két országcímert az uralkodóház címerén kívül még valami összekötötte: egy szalagra írt latin jelmondat, amely 1915-ben már inkább jámbor óhaj volt, mint realitás: Indivisibiliter Ac Inseparabiliter- vagyis Oszthatatlan és elválaszthatatlan.

Az 1915-ös változtatás azért is vált aktuálissá, mert a kiegyezés utáni címert sürgősen ki kellett egészíteni egy új elemmel, az 1908-ban annektált Bosznia címerével.



A Monarchia címere

Mivel Magyarországnak ezen az úgynevezett középcímerén jelennek meg utoljára a társországok, érdemes sorra venni, hogy mi micsoda rajta. Ez a címer 1918-ig volt hatályban. Bár 1938-ban, az elcsatolt területek iránti igény kifejezésére a fegyveres testületeknél újra bevezették a használatát.



Középen, az úgynevezett szívpajzsban a ma is érvényben lévő Magyar címer látható.

Balra fönt Dalmácia címere - amit egyébként az osztrák oldalra is rátettek, mondván, hogy Dalmácia egyik része Magyarországhoz, a másik Ausztriához tartozik. Dalmáciát kék mezőben három aranykoronás leopárdfej szimbolizálja; ez a címer már Zsigmond pecsétjén megjelent.

Alatta van a nem túl egyszerű szlavón címer: kék alapon két hullámos ezüstszalag jelenti a Drávát és a Szávát, a felső kék mezőben egy aranycsillag a Marsot jelképezi. Középen vörös alapon egy futó nyest(vagy menyét), a szlavónok, horvátok mitikus állata arra utal, hogy Szlavónia már a 12. század óta menyétbőrrel rótta le az adóját. Valószínűleg a menyétbőrnek erre az értékmérő szerepére utal a mai horvát valuta neve: a horvát kuna szó ugyanis menyétet jelent.

A másik oldalon a horvát királyok vörös-ezüst kockás ősi címere, a šahovnica(sakktábla) látható.

Alatta pedig a Mária Terézia által 1765-ben megalkotott erdélyi nagyfejedelemség címerét találjuk, amelyben a kék alapon a turul a magyarokat szimbolizálja, a Nap és a Hold a székelyeket, akik 1436-ban kapták ezt az őrködésükre emlékeztető jelet; és sárga mezőbe került alul a harmadik erdélyi államalkotó nemzet, a szászok hét városát jelképező hét bástya - ugye ezek adták Erdély német nevét, a Siebenbürgent, vagyis Hét várost.

Mindezekhez még alul Fiume vizet öntő korsót tartó kétfejű sasa csatlakozik, valamint 1915-ben újdonságként bekerült a Bosznia-Hercegovinát jelképező, szablyát tartó kar is a címerbe.

Ezt a bizonyos középcímert oldalról két angyal tartotta, felül a Szent Korona is rákerült - és mindezt 1945-ig bizony minden elemista kisdiáknak álmából felébresztve is tudni kellett."

H.