Mi lett veled CNRP?!

Day 867, 13:08 Published in Hungary Slovakia by Istencsaszar

Üdvözlöm a kedves olvasókat!

Először is, még ha kicsit megkésve is, minden kedves játékosnak kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!
Másodszor pedig szeretném előre kijelenteni, hogy ez egy politikai tartalmú cikk, amely az én szubjektív véleményemet tartalmazza. Tudom, hogy az újságom eddig mentes volt az efféle tartalmaktól, de most úgy éreztem, hogy meg kell írnom ezt a cikket. Hogy miért is? Mert a CNRP, illetve annak elődje, az NRP, mindig is közel állt a szívemhez, így elkeseredve látom, hogy mivé fajult mára. Erről szeretnék most röviden írni.

2009 márciusában regisztráltam a játékba. A szerveződő Koponya Légiónak, mely az említett pártok elődje volt, kezdetektől fogva tagja voltam, így később, a román TO-párt megszerzése után azonnal beléptem az akkor még Koponya Légió Párjaként futó szerveződésbe. Azt mondhatom, hogy kezdetektől fogva aktív tag voltam, bár kétségtelen, hogy sokan többet tettek nálam a pártért. Aztán később tagja lettem az NRP-nek, majd a nyári egyesülés után a CNRP-nek is. Sosem voltam más párt tagja (kivéve a kongresszusi indulásomat, amely során játéktechnikai okokból át kellett lépnem az MHP-ba) egészen 2010 márciusáig. Ezen idő alatt majdnem napi rendszerességgel jártam fel a chatszobába, és mindig tisztában voltam a párt körül zajló eseményekkel. Kijelenthetem tehát, hogy eléggé jártas vagyok a kérdésben.

A párt, hála charlie50 és más lelkes tagok (nem szeretnék neveket írni, mert még a végén kihagynék valakit) munkájának, folyamatosan erősödött, gyarapodott. Az ideológiánk, Nagy-Magyarország megvalósítása vonzotta az embereket. Hogyne vonzotta volna, hiszen annyit láttak az emberek nyáron, hogy a magyar csapatok végiggázolnak a fél-világon, és bárki ellen megnyerjük az adott csatát. Persze, hogy ebben az esetben felteszi magának a kérdést az egyszerű kétkattos is, hogy miért nem harcolunk a románok ellen, miért kell nekünk Kanadában hadakozni? Ez volt az az ideológia, amely mögé jelentős tömegek sorakoztak fel akkoriban. A párt taglétszáma meredeken emelkedett, sorra vettük a lépcsőfokokat. Először top5be kerültünk ősszel, majd 4.-ek, végül 3.-ak lettünk. Ez a népszerűség-emelkedés több dologra vezethető vissza szerintem. A legfontosabbak: a már említett charlie50 és társainak munkája, a még mindig tartható ideológia és a botránymentesség.
Ez utóbbiról szeretnék kicsit külön szólni. Akárki visszaemlékezhet arra, hogy a CNRP-t mindenhol úgy emlegették, hogy a legkorrektebb párt. Nem vettünk részt politikai sárdobálásban, nem mocskolódtunk, egyszerűen csak dolgoztunk, az ország érdekében.

A helyzet 2010 januárjában kezdett el megváltozni, amikor Charlie50 leadta a pártelnökséget RL okok miatt. Az addig meghatározó MHP-barát irányvonal helyett egy megfoghatatlan "jobboldali összefogást" kezdtek emlegetni Akitloszék a pártszobában. Ez először még csak Shaok támogatásában merült ki, amely még elfogadható lett volna talán, hiszen a HHH elméletileg szintén a jobboldalon helyezkedik el, és Shaokról sem tudtuk még akkoriban, hogy mekkora tolvaj.

(2010 elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a Nagy-Magyarország ideológia ugyan szépen hangzik, de tarthatatlan. Láthattuk, hogy hiába szereznénk meg hatalmas erőfeszítések árán néhány területet, azonnal el is veszítenénk őket, mert MPP-k ellen megtartani lehetetlen. Az meg, hogy mondjuk Horvátországot, avagy Romániát eltöröljük, igencsak irreális jelenleg. Szlovákiát, Ausztriát ugyan el tudtuk volna törölni, de mit értünk volna el? Ezért el kellett volna oda jutni a CNRP-ben is, hogy felismerik ezt, és új alapokra helyezik az egész történetet.)

Oliverray jelölésekor egészen elképesztő fordulat következett. A CNRP-t Akitlosz belevitte egy baloldali koalícióba a Szolidaritással és a HHH-val. Félreértés ne essék, semmi bajom nem volt és most sincs egyik párttal se, csak kicsit furcsa volt azt látni, hogy az addig jobboldali politizálás hiánya miatt fanyalgó pártelnök összefog a győzelem érdekében Magyarország egyetlen nyíltan baloldali pártjával.
Akitlosz közben a pártelnökséget is megszerezte, hála az általa körbe PM-ezett kétkattosok tömegének, akiknek fogalmuk sem volt, hogy ki mit tett ezért a pártért. Ekkor már gyülekeztek a viharfelhők, amiket csak tetézett az inaktív pártelnök.

És így érkeztük el napjainkhoz. Mit látunk ma? Az aktív, a pártért tenni akaró tagok sorra hagyják el a CNRP-t és lépnek át a NÉP-be, míg az egykor Magyarország legdinamikusabban fejlődő, legszimpatikusabb pártjának tartott csoportosulás mára Akitlosz játékszerévé vált, telis tele gombnyomkodó kétkattosokkal, illetve haldokló karakterekkel.
Zsoltika ezenkívül belekeveredett a sokat emlegetett 100 goldos botrányba. Véleményem szerint az erre való reagálás csak még mélyebbre taszította az amúgy is a sárba alaposan beleragadt CNRP-t. Sajnos ilyen ez a játék. A szabályai nem teszik lehetővé a pártelnök lemondatását. Igazán sajnálom azokat a tagokat, akik elhatárolódtak ugyan az elnökük ámokfutásától, de tenni ellene nem tudtak.
Szóval jogosan kérdezhetem, hogy mi lett veled CNRP?!

Időközben az egykor a CNRP-t hosszú hónapok munkájával felépítő emberek új pártot alapítottak, Nemzeti Ébredés Pártja néven, ahol újrakezdték még egyszer, amit már végigvittek. Csak most nem kell a nulláról indulniuk, mert a nevüket már ismerik, az emagyar társadalom megbecsült tagjai, szakpolitikusok, kormánytagok. Ha nagyon lesarkítva nézzük a választásokat, akkor az jól megmutatja, hogy melyik irányvonal a helyes? Charlié, avagy Akitloszé. Ehhez elég rápillantani a választási eredményekre.

Köszönöm, hogy végigolvastad!
Istencsaszar

Ui.: Miért nem hadügyi témájú cikket írtam? Mert egyszerűen alig történik valami a nagyvilágban, amiről írni lehetne. 😃