A gyűjtőszenvedély
Day 3,203, 08:27
•
Published in Hungary 
•
by
•
by Teleki Kolos
Ez az írás szabadon terjeszthető. Kötelező megjelölni a forrást, ami: https://www.erepublik.com/hu/article/a-gy-jt-szenved-ly-2610950/1/20 . Tilos anyagi haszonszerzés céljából terjeszteni a szerző előzetes engedélye nélkül.
- Impozáns és nagy ez a kiállító tér! -gondolta- Ez itt Las Vegas 1978-ban... Izgalmas. Mennyi minden! Megőrülök ezekért az elektronikai kütyükért!
A csarnok főbejáratánál állva látható a kiállító pavilonok egy része. A pavilonok felett a csarnok tetején található állványzatról lelógatva zászlók. A zászlókon ugyanúgy olvasható a kiállító cégek neve, mint a pavilonokon is. Így ha valaki célirányosan keres valamit, könnyűszerrel megtalálhatja. De ő most nem siet. Egyenként bejár mindent a bejáratnál kezdve és mindenhol szépen végighaladva. Ráér. Van rá egy egész napja. Holnap pedig újra eljön.
- ...egy ismert hangtechnikával foglalkozó cég... Orsós magnók, hanglemez lejátszók, hangfalak, rádiók, Hi-Fi tornyok. Kedvelem a zenét! Úgy kipróbálnám valamelyiket! De nagy a tömeg. Nehezen férek oda. Nem baj. Lesz még rá alkalmam bőven...
- Szépek ezek a TV készülékek! Van színes és fekete-fehér is. Bámulatos, hogy milyen holmik előállításához segít a tudomány...
- Igen! Itt van! - igazából ezért jött. Látni akarta itt és most ezt az Apple kettest. Nem tudja miért pont itt, nem tudja miért pont most, de látni akarta. Igaz, látta már a gyártó soron is, sőt, látta már korábban a tervező asztalon is. A mai alkalom főleg erről a számítógépről szól. Persze a többit is megnézi. Minden közül a számítógépeket szereti a legjobban. Lenyűgöző, hogy programozhatóak. Ő is sokat köszönhet a számítástechnikának.
Szereti a számítástechnikát, szereti a szórakoztató elektronikát. Szeret minden tárgyat, amit valaha emberi kéz alkotott meg. Bútorok, gépjárművek, szobrok, földműves eszközök, szerszámok, irodalmi alkotások. Fölsorolni is nehéz mindent. Érzi a szenvedélyt: Mindenből birtokolnia kell egyet-egyet!
A mai nap nem a beszerzésről szól. Kiállításokra járni más miatt kell! Itt szépen, tematikusan rendezték el a tárgyak egy bizonyos halmazát. Szereti őket így együtt nézni természetes közegükben. Éves felbontásban, gyártók szerint. Kár, hogy most nincs itt egyszerre minden. Van, amiért Berlinbe kell menni, van amiért Moszkvába, van amiért Amerikába... Ha ezek az emberek itt körülötte tudnák... Neki otthon mindenből van egy. Éves bontásban gyártási hely és gyártó szerint csoportosítva. Ugyanúgy '77-ből, '76-ból... Még régebbről... Ha ezek az emberek itt körülötte tudnák, amit ő tud! Ő például tudja, hogy a TV-k képe idővel szebb lesz, a képernyő mérete egyszer megnő, később pedig egyre laposabbá válik. Az orsós magnót fölváltja a kazetta. A bakelit lemezt a CD. De egyszer minden elavul.
Kedveli ezeket a tematikus kiállításokat. Egyet sem hagyna ki! Eljár a vásárcsarnokokba, eljár üzemekbe, megtekinti a tervezőasztalokon az első skicceket. Megtekint, garázsokat, bányákat és lakásokat. Ha pedig úgy tartja kedve, egyszerre mindent áttekintve csak messziről gyönyörködik a bolygóban. Ez az egyik kedvence. Ismeri az összes lehetséges történelmét az elejétől fogva a végéig. Ismeri, mint a többiét, amit idáig megtalált.
Ő is egy hasonló bolygón született. Akkor és ott a civilizációja a pusztulás szélén állt. De akkor már elég magas volt a technológiai felkészültség ahhoz, hogy neki sikerüljön kitörni onnan. A hatalma és a tudása is megvolt hozzá. Azóta pedig létezik. És létezni is fog amíg az általa ismert univerzumban az utolsó csillag fénye is elhal. Már pedig az időt valahogy el kell ütnie, ha a folytonos monotonitásba valami törést szeretne csempészni!
Megfigyel és adatokat gyűjt. Hogy fogja-e valaha valamire használni? Nem tudja. De eltesz mindent, hát ha egyszer szüksége lesz rá. Minden számára fontos dologról leképez egy matematika nyelvén leírható másolatot, amit a saját számítógépének memóriájában tárol. Onnan bármikor bármit képes reprodukálni. Nagy adatkapacitással rendelkező gép. Több fekete lyuk szükséges a folyamatos üzemeltetéséhez. Maga a gép sem abban a tér-dimenzióban van, amiben egykoron ő született. Amikor megalkotta, ő is saját gépének a része lett. Így egyszerre tud emlékezni mindenre. Ha pedig valamit szeretne megélni, csak leképzi magát oda. Nem szól semmibe. Nem befolyásolja az események lefolyását. Ő csak szenvedélyesen gyűjt.
- Impozáns és nagy ez a kiállító tér! -gondolta- Ez itt Las Vegas 1978-ban... Izgalmas. Mennyi minden! Megőrülök ezekért az elektronikai kütyükért!
A csarnok főbejáratánál állva látható a kiállító pavilonok egy része. A pavilonok felett a csarnok tetején található állványzatról lelógatva zászlók. A zászlókon ugyanúgy olvasható a kiállító cégek neve, mint a pavilonokon is. Így ha valaki célirányosan keres valamit, könnyűszerrel megtalálhatja. De ő most nem siet. Egyenként bejár mindent a bejáratnál kezdve és mindenhol szépen végighaladva. Ráér. Van rá egy egész napja. Holnap pedig újra eljön.
- ...egy ismert hangtechnikával foglalkozó cég... Orsós magnók, hanglemez lejátszók, hangfalak, rádiók, Hi-Fi tornyok. Kedvelem a zenét! Úgy kipróbálnám valamelyiket! De nagy a tömeg. Nehezen férek oda. Nem baj. Lesz még rá alkalmam bőven...
- Szépek ezek a TV készülékek! Van színes és fekete-fehér is. Bámulatos, hogy milyen holmik előállításához segít a tudomány...
- Igen! Itt van! - igazából ezért jött. Látni akarta itt és most ezt az Apple kettest. Nem tudja miért pont itt, nem tudja miért pont most, de látni akarta. Igaz, látta már a gyártó soron is, sőt, látta már korábban a tervező asztalon is. A mai alkalom főleg erről a számítógépről szól. Persze a többit is megnézi. Minden közül a számítógépeket szereti a legjobban. Lenyűgöző, hogy programozhatóak. Ő is sokat köszönhet a számítástechnikának.
Szereti a számítástechnikát, szereti a szórakoztató elektronikát. Szeret minden tárgyat, amit valaha emberi kéz alkotott meg. Bútorok, gépjárművek, szobrok, földműves eszközök, szerszámok, irodalmi alkotások. Fölsorolni is nehéz mindent. Érzi a szenvedélyt: Mindenből birtokolnia kell egyet-egyet!
A mai nap nem a beszerzésről szól. Kiállításokra járni más miatt kell! Itt szépen, tematikusan rendezték el a tárgyak egy bizonyos halmazát. Szereti őket így együtt nézni természetes közegükben. Éves felbontásban, gyártók szerint. Kár, hogy most nincs itt egyszerre minden. Van, amiért Berlinbe kell menni, van amiért Moszkvába, van amiért Amerikába... Ha ezek az emberek itt körülötte tudnák... Neki otthon mindenből van egy. Éves bontásban gyártási hely és gyártó szerint csoportosítva. Ugyanúgy '77-ből, '76-ból... Még régebbről... Ha ezek az emberek itt körülötte tudnák, amit ő tud! Ő például tudja, hogy a TV-k képe idővel szebb lesz, a képernyő mérete egyszer megnő, később pedig egyre laposabbá válik. Az orsós magnót fölváltja a kazetta. A bakelit lemezt a CD. De egyszer minden elavul.
Kedveli ezeket a tematikus kiállításokat. Egyet sem hagyna ki! Eljár a vásárcsarnokokba, eljár üzemekbe, megtekinti a tervezőasztalokon az első skicceket. Megtekint, garázsokat, bányákat és lakásokat. Ha pedig úgy tartja kedve, egyszerre mindent áttekintve csak messziről gyönyörködik a bolygóban. Ez az egyik kedvence. Ismeri az összes lehetséges történelmét az elejétől fogva a végéig. Ismeri, mint a többiét, amit idáig megtalált.
Ő is egy hasonló bolygón született. Akkor és ott a civilizációja a pusztulás szélén állt. De akkor már elég magas volt a technológiai felkészültség ahhoz, hogy neki sikerüljön kitörni onnan. A hatalma és a tudása is megvolt hozzá. Azóta pedig létezik. És létezni is fog amíg az általa ismert univerzumban az utolsó csillag fénye is elhal. Már pedig az időt valahogy el kell ütnie, ha a folytonos monotonitásba valami törést szeretne csempészni!
Megfigyel és adatokat gyűjt. Hogy fogja-e valaha valamire használni? Nem tudja. De eltesz mindent, hát ha egyszer szüksége lesz rá. Minden számára fontos dologról leképez egy matematika nyelvén leírható másolatot, amit a saját számítógépének memóriájában tárol. Onnan bármikor bármit képes reprodukálni. Nagy adatkapacitással rendelkező gép. Több fekete lyuk szükséges a folyamatos üzemeltetéséhez. Maga a gép sem abban a tér-dimenzióban van, amiben egykoron ő született. Amikor megalkotta, ő is saját gépének a része lett. Így egyszerre tud emlékezni mindenre. Ha pedig valamit szeretne megélni, csak leképzi magát oda. Nem szól semmibe. Nem befolyásolja az események lefolyását. Ő csak szenvedélyesen gyűjt.
Facebook
Twitter
Discord
Comments
Ő lenne Isten? Te meg deista?
Nem vagyok deista. Sőt! Ateista sem vagyok, mert akkor feltételeznem kellene, hogy van mit tagadni.
Nagymamám jutott eszembe, Valamikor a 70-es években bemagyarázták neki, hogy elfogy a kőolaj és minden származéka drága lesz. Például a műanyag zacskó.
Nagymama erre csak legyintett, mondván, hogy ez az ő életét nem fogja befolyásolni, de jött intő jelként 1980-ban a második olajválság. Nagymama rádöbbent, hogy ennek fele sem tréfa és elkezdte a műanyag zacskókat gyűjteni.
Halálát követően egy rakás pénzbe és munkába került megszabadulni a műanyagzacskó hegyektől. Később tudtam meg, hogy nagymama a műanyagzacskó hegyek közé vélhetőleg egy-két családi ékszert is elrejtett. Szívás.
Nagyanyám nagyapámmal (a gulágról visszatérve) elég szép gyümölcsöskertet telepített a 40-es évek végén, ami jól hozott a konyhára. Egész életükben spóroltak, bankban tartották a vagyonukat. 90-ben egy éjszaka elvesztették 40+ év megtakarítását. Nem jött könnyen, de gyorsan ment...
ilyen a szerencsejáték
forintban kell eladósodni és devizában megtakarítani. lehetőleg külföldön, ahhoz nehezebben fér hozzá a mindenkori kormány.
Nem tudom, honnan ez a kényszer, nem feltétlenül az olajválság miatt (szerintem), de a mostanra már kihaló világháborús( 70-90 éves) korosztálynál megfigyelhető ezt a zacskó-gyüjtős kényszert. Van, aki méret szerint osztályozza 3 felé, van aki mosogat, és ruhaszárítón szárít. Van, aki szín szerint gyűjti (átlátszó, fehér ( vagy tesco) és színes. Van aki nagy zacskóba töm egy csomó kis zacskót, és a spájzban szögre akasztja . Egyvalami viszont azonos motívum, és megfigyelhető: a begyűjtött zacskók körülbelül 3-5%-a kerül hasznosításra.
Én azt látom, visszatekintve, hogy a fiatalkorukban (60as évek) terjedt el nyugaton a nylon, és a műanyag, míg M.o.-n szinte ismeretlen volt az anyag, és csak nyugati utazásról hazatérve (ne adj isten amerikai rokonok hazalátogatása alkalmával) lehetett hozzájutni. Ez az élmény maradt meg bennük, és működött tovább a tudatalattiban.