Államférfiú született

Day 1,675, 12:44 • Published in Hungary Hungary • by 655321
[117]/[1675] -- [Fennlennfenn]

„Egyetlen bábu sem lehet kétszer béhá ugyanabban a csatában, mert az már nem ugyanaz a csata, és ő már nem ugyanaz az bábu.”

Ugye te is szereted a szép idézeteket, rajongva tisztelt olvasó? Bevallom, én külön fájlt vezetek a számítógépemen, amiben az eddigi olvasmányaim legmagvasabb mondatait gyűjtöm, hogy ha majd egyszer papírra vetem élettörténetem, minden fejezetet egy igazán ütős idézettel indíthassak, mint a nagyok. Bár különféle elfoglaltságaim miatt az olvasmánylistám nem túl bő, így eddig mindössze két aranyköpést sikerült kigyűjtenem –- a Nagy Indiánkönyvtől igazából nem is várhatunk többet, ezt meg kell hagyni -– szerencsére néhány éve megjelent az internet, ahol az „idézet” szóra rákeresve idézetek millióit érheti el az ember. Amióta megismertem a google-t, igazából nem is olvasok mást, csak idézeteket, és így az életem is sokkal teljesebb.

Egyik szokásos google-barangolásom során bukkantam rá a cikk elejére bemásolt gondolatra, melynek szerzője valami Herakleitosz1987, esetleg Thalesz1987 lehet, és úgy érzem, kiválóan illik a mai portrénkhoz, melynek főszereplője Alexandross. Én magam soha nem gondoltam róla sokat, és lám, mégis e-Magyarország vezetője lett, igazi kondukátor, az utolsó ember, akiben az Istencsászár nevű, harmincadik generációs menedzserkalkulátor még bízni látszik. A király nélküli királyság kormányzójaként megszerezte az e-magyaroknak Párizst, ami nem semmi dolog. Még juccert is utazásra bírta, pedig ő nem nagyon mozdul nincsen mellől, főleg, hogy a konyhaszekrényhez van láncolva nagyjából állandóan.


Alexandross bevonul Párizsba fehér lovon

Szóval csak lehet valami ebben a bábuban, merült fel bennem a gondolat, és talán egyszerűen arról van szó, hogy olyannak akarom látni, amilyen két éve volt, holott azóta már minden megváltozott, például Lana is drágult majdnem két arannyal. Úgy esett, hogy kamasz koromban több évig nem láttam a szülővárosom, és amikor végre ismét hazalátogattam, szomorúan tapasztaltam, hogy ebben a városban minden összement. A házunk szarvasföldjeiből Q1-es búzagrupp lett, az emeletes iskolából kisdedóvó, a Kultúrpalotából poros művelődési ház. Noha a változás iránya a fenti esetben határozottan negatívnak tűnhet, semmi okunk feltételezni, hogy a dolgok nem változhatnak a jobbik irányba is. Alexandross kicsinek indult, de nagy lett belőle –- ez is egy lehetőség.

Megvizsgálva naggyá lett elkötelezett vezetőnk életútját, megállapíthatjuk, hogy erepes pályája három jól elkülönülő szakaszra osztható: a naivitás, az ébredés és az államfiúsodás korszakára.



Alexandrosst mindig is vonzotta az e-politika. Regisztrációja után azonnal rátalál a Szolira és drithre, és kapcsolatuk gyümölcse már az első hónapban meglátszik: alig tíz napos, és máris Pécs képviselőjévé választják 24 szavazattal. De Alexandross nem elégedett meg ennyivel, ő már ekkor is nagyban gondolkodott. Külügyi munkát vállalva szlovák nyelvleckével szórakoztatja a nem éppen fogadókész közönséget; még egy hónapos sincs, de már hadügyi összefoglalókat ír; kiemelkedő geopolitikai jártasságról bizonyságot téve két hónaposan statisztikákat másol ki az erep oldalairól.

Egy hónaposan pártelnöknek jelölteti magát. Ekkor még legyőzik, de 2010 áprilisában a Szolidaritás elnökének választják. Pártelnöksége mindössze tizenhét napig tart, mert a drith-el való konfliktusa az azóta védjegyévé vált fellengzős stílusú lelépőlevél megfogalmazására, és a pártból való kilépésre kényszeríti. Egy hónap sem telik el, és máris saját pártot gründol, az elemét. A párt legfőbb ismertetőjele az, hogy vállaltan liberális, bár a liberalizmus mibenlétéről a párt tagjainak nincs túlzottan koherens elképzelése, talán azért, mert addig még nem jutottak el az anyaggal a társadalomismeret órán (copyright Ernst).

Természetesen a naivitás korszakában is vonzza az elnökség gondolata. Még négy hónapos sincs, de már megvillantja elnöki ambícióit, 2010 júliusában pedig már el is indul az elnökválasztáson, ahol végül az előkelő utolsó előtti helyet szerzi meg. Nem csügged, és egy hónappal később már harmadikként fut be. 2011 áprilisában már második mobra mögött. 2011 augusztusában megtorpan a lendület, és ismét harmadik lesz.



De ne szaladjunk ennyire előre, 2011 tavaszán ugyanis beköszönt az ébredés korszaka Alexandrossnál. Talán a mobra ellen összegyűjtött 666 szavazat változtatta meg, talán az Izraelben gyűjtött tapasztalatok, mindenesetre tény, hogy 2011 tavaszán úgy látszik, hősünk végre kezdi kapiskálni a dolgokat.

Egyrészt rájön arra, hogy az embereknek arról kell írni és azt, amit hallani szeretnének. A korábbi langyi liberális duma tucatnyi lelkes hívén kívül senkit sem érdekelt, átvált hát a székelyek szokásos románbékézésének ekézésére. Érdemes kiemelni a „nem része a románokkal való lepaktálás és különböző területek, például a Körösvidék vagy Erdély tervezett visszaadása”, vagy a „ valószínűsíthető [..] ukrán NE nem az a kaliberű dolog, ami az emberek vágyálma lenne” kitételeket. Jó politikusként Alexandross egy évvel később éppen azt emeli elnöki programja középpontjába, amiért 2011 áprilisában az aktuális kormányt osztja lelkesen.

Másrészt megérti, hogy az erep a harcról szól, ezért csak akkor van esélye, ha lepacsizik a harcbuzi csethuszárok csapatával. 2011 végén a hadügyminisztérium csapatában tűnik fel, és egy szép napon arra ébred a mit sem sejtő erep polgár, hogy Alexandross a hadügyminiszter.



Mikor születik meg az államférfi? Mikor lesz a majdnem kész államférfiból egyszer csak kolosszális vezető? Nehéz megragadni az átváltozás pillanatát, talán lehetetlen is. Mindenesetre amikor a tömör „a HM-et a karriered építésére akarod felhasználni" fordulattal osztja ki a jövő egy potenciális államférfiját, már érezhetjük, Alexandross megérkezett. Kész van és készen áll. A haza pedig talán megmenekült.

Ritka az igazi vezető manapság, és ritkán születik egy újabb nagy vezető. Becsüljük hát meg ezeket a pillanatokat! Ilyenkor olyan szörnyen érzem magam, olyan szörnyen jól.