Történet egy messzi-messzi eGalaxisból

Day 1,777, 23:58 Published in Poland Hungary by franky88

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország.
Népét problémáktól, veszekedésektől, civódásoktól nem mentes kormányok vezették.
Nem törtek már világuralomra, mint régen, hisz lehetőségük sem volt már adott hozzá.
A hónapok így pörögtek, hatalmas balhékkal, kormányok kormányok után, tartalékaikat megtartva.
Mindeközben, egy óriási reményekkel övezett tehetséges vezető, a háttérből, folyamatos kritikát gyakorolva igyekezett a számára jó útnak tartott vonalon tartani mindent és mindenkit.
Néhány év telt bele, míg elérkezett az idő. Végre lehetősége lett személyesen megmutatni, a legfelső pozícióból, mégis mit tud, mire képes, mit tud kihozni a hőn szeretett hazájából és katonáiból.
Óriási üdvrivalgás, elsöprő támogatás, borzongással teli várakozás közepette vágott neki a terveinek.
Aktívan, szervezetten, ellenzéktől háborítatlanul, erős kézzel megvalósította ígéretei egy részét, az országát részben sikerre vezette, sokan méginkább megszerették, néhányan kevésbé gyűlölték.
Folyamatos osztásaival, kicsiket támogató seregpolitikájával, "Q7 tankot mindenkinek" programjával, népszerűsége megkérdőjelezhetetlen lett.
Több ciklust sajnos nem vállalt, nem érzett már kihívást, úgy látta, megmutatta, amit megkövetelt tőle a haza.
A következő vezetőségek képtelenek voltak tartani vele a lépést, nem tudták a megszerzett előnyöket hosszantartó aranybányákká váltani, az elindított seregpolitikát folytatni.
Zsoldot sem tudtak már osztani, a sereg kezdett szétesni, az amúgy is rossz helyzethez képest méginkább legatyásodni, a kassza kiürült, tartalékok nem maradtak, napról napra éltek, hosszútávú programok nélkül.
Ekkor gondolkodott el valahol, valaki: Megérte a "100 napos" program?