Join the new world

Az utóbbi időben kiléptem a pártpolitikai mókuskerékből annak ellenére, hogy a mai napig sok időt töltök politizálással. Ebben a szélesebb látókörű szemszögből olyan dolgokat észleltem, ami mindenkinek, minden szerveződésnek nyújthat tényeket okulásként.Nehéz a sort megnyitni, de kezdjük talán innét:

Sok cikk jelenik meg időről-időre olyan témákban, amelyek tényleg aktuálisak, érdemes lenne velük foglalkozni, orvosolni is kellene őket, de pár nap után, mint leeresztett lufi kifújnak, és feledésbe merülnek. A cikkek hangvételéről és tartalmáról nem is beszélve, amik értéket nem mindig, de sokszor személyeskedést hordoznak magukban. A kommentek „minősége” pedig nagyrészt kritikán aluli, mert bírálat mindig van, ellenben az építő javaslattal...

Elnökválasztásokkor a kommunikáció és a szociális tevékenységek alacsony színvonala az a csont, amit időről-időre lerágnak a publiciszták és velünk -adott esetben az olvasókkal- akarnak megetetni. Pedig ezeknek a területeknek vannak olyan felelősei, akik végzik a munkájukat (IRL és erepes egyéb elfoglaltságuk mellett), ugyanakkor érdemes a minőségi kritikusoknak konkrétumok vonalán elvárást támasztani, illetve jelentkezni kormánymunkára az adott lehetőségek mellett. Ilyen lehetőség sok van, és elég bemenni az adott kormányszobába, és jelentkezni. Nem hiszem, hogy egy Közlöny alatt trollok tömegeinek kell kinyilatkoztatni a negatív véleményüket, amit megtehetnek egyéb módon, normáis hangnemben is, a vote-olás és a subolás mellett. (Itt jegyezném meg, hogy a közlönyöket -legalább- fizessük elő!) Mindenki gondoljon bele, hogy a közlönyök azok a sajtótermékek, amelyeket nagy valószínűséggel a kevés számú kezdő először olvas, ez alapján alakul evilági gondolkodása!
A kormánymunkások értünk dolgoznak!
A kormánymunkások értünk dolgozzanak!

Csatározások alkalmával a tankolások osztása az a téma, amely okot ad arra egyeseknek, hogy fújoljanak. Persze, lehet... Azonban érdemes leülni, gondolkozni, átgondolni azokat a javaslatokat, amelyeket tapasztaltabb, bennfentesebb, vagy egyszerűen éleslátású játékosok javasolnak, mint problémakezelést. Gondolok itt a sereg reformjának gazdasági/céges vonatkozására, vagy fiatalabb játékosok jobbító szándékára is. (Mert attól, hogy fiatal, nem biztos, hogy fék, ha vannak jó ötletei...) Az állambácsi pénzből gazdálkodik, abból a pénzből, amit mi adóként befizetünk. Csak bízhatunk benne, hogy lelkiismeretesen, a közösség javát szolgálva gazdálkodnak, amennyiben valaki úgy ítéli meg, hogy ez nem így van, szerezzen munkatapasztalatot valamelyik kormányban, és egy etikus elnöki harc megnyerése esetén bizonyítsa igazát!
A HM a mi katonai sikereinkért tölt naponta nem kevés időt a gép előtt!
A HM a mi katonai sikereinkért töltse az időt a gép előtt!

A Kongresszust is sokan színjátéknak tartják. Nem különösebben kívánok ezzel vitába szállni, de ez is olyan pozíció, amely kötelességtudatból kell kiinduljon. Ennek többen meg is felelnek, hiszen agyalnak, számolnak, javaslatot adnak be, magyarázzák a többieknek a miértet, ahelyett, hogy IRL egy kocsmában a haverokkal jót beszélgetne, csajozna, vagy a családjával foglalkozna.
Mert mindezek a javaslatok -kis számú „javaslattól” eltekintve- értünk, a mi pozitívabb játékélményünkért vannak!
Mindezek a javaslatok értünk, a mi pozitívabb játékélményünkért szülessenek!!

Pártelnökválasztáskor az egyre gyakrabban jelennek meg hívatlan jelöltek. Ezzel nincs is gond mindaddig, amíg nem arról szól a történet, hogy egy másik közösségnek szerezzünk ezzel „csatlósokat”, csupán valami degeneratív érzelmi felindulásból, egy közösséget szétzüllesztve, elvéve a tagok játékkedvét. Megtehetjük azonban ez utóbbit is, de ne honfitársainkkal! Menjen az ilyen szándéktól vezérelt eRomániába, vagy eUSA-ba, stb, és annak itthon is pozitív fogadtatása lesz, talán még hősként is tisztelhetik.
A pártok -a századok mellett- olyan alapszerveződések, mely közösségek képesek tovább itt tartani az aktív játékosokat!
A pártok -a századok mellett- olyan alapszerveződések legyenek, melyek képesek legyenek tovább itt tartani az aktív játékosokat!

Egyenlőre ennyit gondoltam, hogy megosztok veletek. Talán folytatni fogom észrevételeimet, amelyekkel szerintem harmonikusabbá lehetne tenni az eMagyar közösség együttműködési kedvét, kooperációját. Legyen nekünk elég ellenségnek az aktuális ellenfél a csatatéren, és azok a mindenhatók, akik enapjainkban sok érdekességgel szolgálnak!

kolosh
eEgyetemi rektor
SzKSz tanácsadó