[Tomeczek] Batthyány Lajos és a reformkori főrendi liberális ellenzék 1.
Day 1,432, 00:42
•
Published in Hungary 
•
by
•
by Tomeczek
Egy kis történelmi sorozat indítását határoztam el – folytatásokban fogok közölni saját szövegeket különféle történelmi témákban. Kiváncsi vagyok, hogy vajon van-e erre igény az eRepublikon?
A reformkori főrendi liberális ellenzék mint többé-kevésbé homogén csoport megjelenése egyértelműen az 1839–1840. évi országgyűléshez köthető. Létrejötte és szervezett működésének fenntartása mindenekelőtt gr. Batthyány Lajos tevékenysége eredményeként vált lehetségessé. Egyes mágnások ellenzéki szerepben való fellépése vagy időlegesen csoportba tömörülése azonban már jóval korábban megtörtént. Ebben az értelemben a majdani főrendi ellenzék előfutárának tekinthető az 1825–1827-es országgyűlésen részt vevő úgynevezett „hazafias mágnások” köre. Szintén az előzmények sorába kell számítanunk az 1830-as évek első felében tudatos szervezői-programadói szerepet betöltő br. Wesselényi Miklóst, akinek azonban politikai szerepvállalása az évtized közepétől ellene zajló perek hatására véget ért. Ugyancsak ebbe a sorba illeszkedik az 1832–1836-os országgyűlésen gr. Széchenyi István útmutatásai alapján tevékenykedő mágnási csoport. Mivel azonban a gróf jellemének, ezen keresztül pályájának alapvető vonása volt az egyéni út keresése, ebből következően nem vállalkozott pártszerű szervezet létrehozására.
Batthyány Lajosnak mind a politikai életbe való bekapcsolódásában, mind pedig ellenzékivé válásában feltehetőleg igen fontos szerepet játszott a házassága révén szerzett Zichy-rokonság. Figyelemre méltó, hogy rokonai és Vas megyei arisztokrata barátai az 1839-ben kezdődő országgyűlésen egytől egyig az ellenzék soraiban tűntek fel. A gróf már az országgyűlés kezdete előtt elkezdte a főrendi ellenzék szervezését. Az első időszakban ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy fiatal főnemeseket az országgyűlésen való részvételre szólított fel, és ellenzéki magatartásra buzdította őket. Ezzel párhuzamosan anyagilag is közreműködött a követválasztásoknál, azoknak az ellenzék számára előnyös lefolytatása érdekében.
A kormányzattal szemben állók pártba tömörítésének, egységes programmal és vezetéssel való ellátásának gondolatát Wesselényi már az előző országgyűlés idején felvetette, ám ennek megvalósítását perbe fogása akkor meggátolta. Batthyány az 1839–1840-es országgyűlés közeledtével ezt a tervet újította fel, azonban ő ekkor még csak a főrendiház ellenzéki tagjainak megszervezésére vállalkozott. Ebbéli törekvésének megvalósítását nehezíthette, hogy fenn állt a veszély, miszerint a születés jogán a felsőtáblán szereplő arisztokraták személyiségüket korlátozó tényezőnek tekintik a pártfegyelmet.
A reformkori főrendi liberális ellenzék mint többé-kevésbé homogén csoport megjelenése egyértelműen az 1839–1840. évi országgyűléshez köthető. Létrejötte és szervezett működésének fenntartása mindenekelőtt gr. Batthyány Lajos tevékenysége eredményeként vált lehetségessé. Egyes mágnások ellenzéki szerepben való fellépése vagy időlegesen csoportba tömörülése azonban már jóval korábban megtörtént. Ebben az értelemben a majdani főrendi ellenzék előfutárának tekinthető az 1825–1827-es országgyűlésen részt vevő úgynevezett „hazafias mágnások” köre. Szintén az előzmények sorába kell számítanunk az 1830-as évek első felében tudatos szervezői-programadói szerepet betöltő br. Wesselényi Miklóst, akinek azonban politikai szerepvállalása az évtized közepétől ellene zajló perek hatására véget ért. Ugyancsak ebbe a sorba illeszkedik az 1832–1836-os országgyűlésen gr. Széchenyi István útmutatásai alapján tevékenykedő mágnási csoport. Mivel azonban a gróf jellemének, ezen keresztül pályájának alapvető vonása volt az egyéni út keresése, ebből következően nem vállalkozott pártszerű szervezet létrehozására.
Batthyány Lajosnak mind a politikai életbe való bekapcsolódásában, mind pedig ellenzékivé válásában feltehetőleg igen fontos szerepet játszott a házassága révén szerzett Zichy-rokonság. Figyelemre méltó, hogy rokonai és Vas megyei arisztokrata barátai az 1839-ben kezdődő országgyűlésen egytől egyig az ellenzék soraiban tűntek fel. A gróf már az országgyűlés kezdete előtt elkezdte a főrendi ellenzék szervezését. Az első időszakban ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy fiatal főnemeseket az országgyűlésen való részvételre szólított fel, és ellenzéki magatartásra buzdította őket. Ezzel párhuzamosan anyagilag is közreműködött a követválasztásoknál, azoknak az ellenzék számára előnyös lefolytatása érdekében.
A kormányzattal szemben állók pártba tömörítésének, egységes programmal és vezetéssel való ellátásának gondolatát Wesselényi már az előző országgyűlés idején felvetette, ám ennek megvalósítását perbe fogása akkor meggátolta. Batthyány az 1839–1840-es országgyűlés közeledtével ezt a tervet újította fel, azonban ő ekkor még csak a főrendiház ellenzéki tagjainak megszervezésére vállalkozott. Ebbéli törekvésének megvalósítását nehezíthette, hogy fenn állt a veszély, miszerint a születés jogán a felsőtáblán szereplő arisztokraták személyiségüket korlátozó tényezőnek tekintik a pártfegyelmet.
Facebook
Twitter
Discord
Comments
eeee
vote
Én is hasonlót inditottam, de nem annyira ismert második vh-s honvédekről.
Remélem sok voteot és subot kapsz érte.
I didn't get the last part.
Uniqueloo 😃
This is the first part of a series of historical articles about the aristocratic opposition to the Austrian imperial government in Hungary in the years roughly between 1825–1848. The man in the picture became the first prime minister of Hungary in 1848 and was executed with charges of high treason in the next year, after the war of independence was crushed by the Russians invading on behalf of Austria.