Join the new world

A választ szerintem nem nehéz kitalálni. eNémetország sorsa eldőlt hát (egy időre). Az EDEN haditerve (habár nem olyan ütemezésben, ahogy szerették volna) folyamatban van. Mi magyarok már nem képviselünk olyan csapásmérő erőt, amilyet a szövetségeseink képzelnek rólunk. De nem csak a szövetségeseink. Bármennyire is nem teszünk most semmit, nem kezdeményezünk nagy hadmozdulatokat, csak pár tréning csatában veszünk részt, mindezek ellenére még mindig minket tartanak a játék legnagyobb "mumusainak". Ezt bizonyítja a horvát, az amerikai és a cseh elnökkel készített lengyel interjú sorozat:
http://www.erepublik.com/en/article/interview-with-president-of-ecroatia-wywiad-z-prezydentem-echorwacji--1132667/1/20
http://www.erepublik.com/en/article/wywiad-z-prezydentem-eusa-interview-with-president-of-eusa-1134635/1/20
http://www.erepublik.com/en/article/wywiad-z-prezydentem-eczech-interview-with-president-of-eczech-republic-1134767/1/all

Mindenhol minket említenek meg, mint az országukra leselkedő legnagyobb fenyegetést. Vicces, de mi tudjuk azt, hogy ha együttes erővel jönnek majd ellenünk (márpedig együttes erővel fognak) akkor simán leradíroznak majd a térképről. A kulcsszó nem az, hogy lesz-e támadás, hanem az, hogy mikor: szerintem az elkövetkező 2-3 napon belül, hacsak nem ütemezik be előbb az eBriteket.

Szerintem hiba volt nem segíteni az eFranciáknak. Persze ezt már sokan sokszor kitárgyalták, de most gondoljatok bele. Az alapján meghatározni egy erősen Nyugat-Európai országot, hogy jelenleg hány játékosa van és milyen erőt képvisel az eRep.-ben? Szerintem balgaság. Ez csak arra vall, hogy az elnök képtelen átlátni a való világ és a játék összefüggéseit és képtelen rájönni arra, hogy igen is a legtöbb játékos a való világbeli kicsinyes sztereotípiáit hozza be más országokkal kapcsolatban a játékba. Bármennyire is van kialakult történelme az eRepublik-beli országoknak, azért a román az román marad, a szerb az meg szerb.

Franciaország népessége 64 millió. Lengyelországé csupán 38 millió. Lengyelország egy nyavalyás képpel képes volt 30ezer új játékost toborozni. Vajon a dupla ekkora Franciaország mondjuk egy tévé riporttal hány embert lenne képes behozni? Balgaság volt az elnöknek azzal az indokkal elutasítani őket, hogy mondván nem PHOENIX tagok. Az a szomorú tudjátok, hogy a valódi elnökök is így gondolkodnak. Nem segített a NATO Grúziának, mondván nem NATO tagok. De ez csak ürügy volt arra, hogy ne konfrontálódjanak az oroszokkal. Vajon mi lettünk az eRepublik NATO-ja? És ráadásul Franciaország nem is egy kis Grúzia. Szűklátókörűségre vall az a nézet, hogy itt még bármilyen változás végbemehet a háború kimenetelét illetően. Már nem a háborút kellene megfordítanunk, hanem gondoskodnunk a későbbi szövetségeseinkről, amelyben eFranciaország is erős tényező lehet. Bátorkodom megjegyezni, hogy talán fő nagyhatalom. A biztos bukás tényében igenis oda kellett volna tennünk magunkat Franciaország védelmében. Aztán kórház és holnapra mintha mi sem történt volna, pusztán pár ütéssel erősebbek lettünk volna.

A PHOENIX utáni összeomlás világképe:
A PHOENIX halála utáni világ nekünk vesztesek számára meglehetősen borzalmas lesz. Jobb esetben eSpanyol vagy eLengyel fennhatóság leszünk, rosszabb esetben eRomán, amelyből kifolyólag kiélhetik rajtunk majd az összes elfojtott komplexusaikat. Végül majd a győztes szövetséges nagyhatalmak egymás torkának esnek és kialakul az 5. világháború, amelyben már a vesztes országokra is számítanak, mint szövetségesek. Szerintem ez lesz az a pillanat, amikor a mindenki által dédelgetett lengyel-magyar szövetség létrejöhetne.

A Lengyel-Magyar szövetségről:
Pár napja még máshogy gondoltam, de jelenleg már azt vallom, hogy jelen helyzetünkben lengyel-magyar szövetségről beszélni lázálom. Egyrészt mert annak tűnne, ami: egy vesztésre álló ország szövetséget keres a legerősebbel. A szövetség felajánlásának csak egy erős magyar baby boom után lesz értelme. Mindazonáltal nekünk és a lengyeleknek is engednünk kell bizonyos kérdéskörökben:
- Nekünk le kell mondanunk a román és szlovák területi igényeinkről.
- A lengyeleknek le kellene mondania a német területi igényeikről.

Hopppsz. Sajnos igen-igen. Mi az a legfontosabb probléma, amely eddig gátolta a lengyel-magyar szövetséget? Az, hogy akik a mi ellenségeink, az lehet, hogy a másik fél számára a legnagyobb barátai. Hogy egy filmes képpel modellezzem a helyzetet: Ott vagyunk egy raktárhelyiségben, mi és a lengyelek. Mi a románok torkának szorítunk kést, ők meg a németekének. A német a mi barátunk, a román az övé. Egymást biztatgatjuk, hogy persze-persze, leteszem a kést és nem vágom el a torkát, ha te is leteszed. Végül mindketten megegyezünk, hogy letesszük a kést, majd pedig elvágjuk az ellenfeleink torkát... Ameddig mi képtelenek nem leszünk (itt is) letenni Nagy-Magyarország lázálmáról, addig a népek nem élhetnek egymás mellett és a lengyel-magyar szövetség sohasem valósulhat meg. Persze ez kétoldalú. A lengyeleknek is le kellene tennie Németországon való sérelmeik megtorlásáról. Persze ez egy játék, de sajnos fájdalmasan élethű.

Alapvetően két magyar van és két lengyel. Olyan magyar, aki sváb rokonságából és egyéb okokból kifolyólag a németekhez húz, továbbá aki a "dwa bratanki"-t tiszteli. Lengyelekből is két féle van, aki a lengyel-magyar barátságot tiszteli, mert nagyapját engedtük nyugatra szökni és olyan, aki a "Slavic blood"-ot élteti. Sajnos sem mi, sem pedig ők két részre nem tudunk szakadni. Tehát döntenünk kell nekünk és nekik is, hogy mit akarunk a jövőben. Én a magam részéről a lengyelekre szavazok.

http://www.erepublik.com/en/article/what-would-happen-if-poland-left-eden--1068721/1/20
Ez a kép talán jól illusztrálja a lengyelek másik félelmét, amely talán a mienk is lehetne. Félünk kilépni a szövetségeinkből, hogy nehogy a két szék közül a padlóra kerüljünk. Ezért mondtam azt, hogy közeledésről csak a PHOENIX és az EDEN felbomlása után beszélhetünk majd, tehát akkor, amikor a magyarok igazán magyarok lehetnek majd, a szerbek pedig igazán szerbek.

Kellenne egy kis befejezés. Valami, ami levonja a konzekvenciákat. Talán az lehetne, amely a való világban is megállja a helyét: világbéke nem lesz addig, ameddig mi és a szomszédaink is le nem mondunk egymás földjéből való területi követeléseinkről. Végre omoljon már fel a PHOENIX és az EDEN és végre igazi barátok harcoljanak az igazi ellenségek ellen!