Join the new world

Volt egy felajánlás, így meggyőztek egy meg nem határozott időtartamú emigrálásra a déli félteke kontinens-sziget-országába, megtettem a lépést, ausztrál állampolgár vagyok.

Nem bántam meg. Legalábbis eddig.

Az önkéntes száműzetésnek már látom az előnyeit és hátrányait is.
Az előnyök azok, amelyekről már volt tudomásom, és a lépés megtétele előtt fontolóra vettem: valóban pofonegyszerű BH-t vagy akár SH-t szerezni, akár napi több alkalommal is. Naponta beállíthatod magadnak a napi parancsot, tetszésed szerint – senkit nem zavarsz meg. Megvan a biztos „főterület”, amelyet sosem tipor idegen láb, a saját termelésedet sosem kell szüneteltetni (korábban mindig idegeskedtem emiatt), nyugodtan TW-hetsz, a szabályok egyszerűek, logikusak és közérthetőek. Az ígéretek szerint legközelebb konga-tag leszek, sőt akár az elnöki pályán is eséllyel indulhatok. (Kétlem, hogy ez utóbbi lépésre lesz-e merszem.)

Ami a hátrányokat illeti, ilyen is akad. Az utazás sokba kerül, és mivel elég sokat kereskedek, a „beszerző utak” igencsak költségesek, sok jegyet kell használnom, és a legjobb boltok mind nagy távolságra vannak.

Sokat zsoldoskodom és a szabadságharcos jelvényeket is szorgalmasan gyűjtöttem, igazából ezekben leltem némi örömet, csakhogy a nagy távolságok miatt mindkettő eléggé holtvágányra került. Harcokban is a nagy szorzókat kerestem, sajnos ezek is messzire kerültek tőlem.

De csend van itt, nyugalom, és amint látom egyetértés, ennek is van egy értéke. Szóval megyek tovább az új utakon! Köszönök mindent, amit eddig kaptam!

U.I.
Meglátások, vélemények, tanácsok simán jöhetnek az alábbiakban.