Egy barátért szembeszállni a világgal

Day 581, 03:52 • Published in Hungary Hungary • by Ludrew

Június 22-én eMagyarország és szövetségesei ismét történelmet írtak. Ez a nap méltán hordozza magában egy új korszak, és a szerbek számára a szabadság eljövetelének ígéretét.

A tegnapi csata sok tekintetben eltér mint bármely másik eddigi harctól. Elsősorban hazánk és a PEACE tegnap nem magáért harcolt, hanem Szerbiáért. A nemzetért, amely az idők kezdete óta hűséges, egyenes, és stabil szövetséges; a szerbekért, akik nem cserélték le barátaikat az aktuális hadiállapottól függően; akik kényszerű száműzetésükben is példát tudtak mutatni elszántságból. A mi sikerünk most az ő sikerük is; és bár megelégedettséggel tölthet el a tudat, hogy sikerült letörölni a horvátok arcáról a vigyort, ne felejtsük el, hogy a fő cél mégiscsak Szerbia visszahelyezése a térképre.

Másrészt a tegnapi csata nem eszeveszett kapkodás volt. Nem kétségbeesett kapálózás, teljes leamortizálódás a homályos célokért; nem olyan meccs, ahol a 93. percben dől el az eredmény. A vajdaság elhódítása az ész, a rideg taktika, és a fegyelmezettség diadala volt. Ahol a századok akkor, és annyit ütöttek, amennyit kellett; ahol az elit annyit tankolt, ami elegendő volt egy bőséges előnyhöz, de mégsem ürültek ki a tartalékok. És bár a csata indításakor ezzel kevesen értettek egyet, be kell látni, hogy az egyik legtaktikusabb, legösszehangoltabb támadás volt. Sokan már biztosra vettek egy Central Greece-hez hasonló bukást, de utólag már tisztán látszik, hogy az Atlantisos gyakolóharc és a szerverleállás bevárása, a romániai RW elindítása mind olyan taktikai húzás volt, amik jelentősen hozzájárultak a sikerünkhöz. És ami talán ennél is fontosabb: Ukrajna támadása tanúbizonysága annak, hogy a hadügyi vezetésünket ez egyszer a siker sem részegítette meg; a győzelem után is gyorsan rájöttek, hogyan kellene megelőzni a Vajdaság elvesztését.

Ami ellenfeleinket illeti, számukra ez bukás rést üthet az amúgy kiváló horvát-román kapcsolatokban. Már most megjelentek szemrehányó, csalódott üzenetek és kommentek, melyben a délszláv állam lakói számon kérik a románoktól, amerikaiaktól, hogy hol voltak, amikor segíteni kellett volna; egyesek egyenesen az egykori Antlantis „tragikus passzivitásának” tudják be, hogy „vereség a jutalmuk a szövetségeseiktől”. Ha a külföldi újságokat végignézzük, akkor láthatjuk, hogy tegnap esti sikerünk – magunkat is beleértve - mindenkit meglepett: egy román lap arról ír, hogy végleg eldöntetett, hogy eMagyarország szuperhatalom, és Európa a lábunk előtt hever; a horvátok arról cikkeznek, hogy a hatalom immár végleg átcsúszott a Peace kezébe, és a lehetőséget, hogy a Vajdaság visszatér Szerbiához „teljes katasztrófaként” jellemzik. Az elégedetlenkedők a kormány alkalmatlanságát hangsúlyozzák, sőt követelik, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat a szerbekkel a területi integritás visszaállítása érdekében – még mielőtt túl késő lesz. Talán az az egy mondat, hogy „Ha úgy számíthatunk szövetségeseink segítségére, ahogyan a tegnapi csatában közreműködtek, akkor jobb, ha egy árva harc nélkül most azonnal aláírjuk a kapitulációt.” mindennél többről árulkodik.

És nem mellesleg a győzelemnek van némi belpolitikai színezete is. Ezzel a sikerrel Shaok, eMagyarország elnöke, aki majd’ napra pontosan elnöki ciklusa közepén jár képes lelhet megállítani a folyamatos bizalomvesztést; hitelesebbé teheti vezérkarát, és a nép szélesebb rétegeinek támogatását bírhatja. Kampec, az ex-hadügyminiszter gratuláló cikket jelentetett meg, a kommentelők közül többen elnézést kértek tamáskodó megnyilvánulásaikért. Huszonötödikére gondolva világosan látszik, hogy a Vajdaság megszerzése komoly fegyvertény az MHP-nek, és talán egy történelmi vereségtől mentette meg a pártot.

Egy csata megnyerése nem jelenti a háború megnyerését; de a tegnapi csata megnyerése erőt adhat a háború megnyeréséhez. A vajdasági harc megmutatta hazánk és a PEACE erejét, összetartását és szervezettségét; és büszkén jelenthetjük be, hogy eMagyarország egy olyan nemes célért volt képes vérét áldoznia, mint egy saját hazájából kiűzött barát megsegítése.