Armageddon

Day 587, 15:29 Published in Hungary Hungary by montaigne

Van, amikor dől belőlem a vidámság, de most nem.

Horvátország 5 napja egy virágzó ország volt. Most már nem az és ez nem kis részben az én kezem munkája. Tudom, hogy ez egy olyan romboló munka, aminek az eredményeként máshol zöldellenek ki a földek. Azt is tudom, hogy a horvátokkal van nem kis elszámolni valónk. De az én habitusom lételeme az építés, növekedés és a virágzás.

Horvátország 5 napja még virágzott. Teszem hozzá, a szerb barátaink kárára és ez nem OK. De megszavaztunk néhány adótörvényt és elszabadult a hiperinfláció, a munkanélküliség, a feketegazdaság és elszabadultak az indulatok is.

Csak hogy érzékeltessem, hova juttattuk Horvátországot pár nap alatt:
1. A románok q1 kaját adományoznak, mert a napi fizetés erre már nem elég.
http://www.erepublik.com/en/article/free-q1-food-for-babies-1-843550/1/20

2. Képviselőtársam cégében dolgozom, kb békebeli fizuért, de ez egy Q1 giftre futja. (köszi, engem ne sajnáljatok, az orgom bevásárolt, megvagyok)

3. Szerb parlamenti képviselő kollegám otthonról kapja a kaját, mert éhen halna.

4. Most utalunk ki 40.000 HRK-t az országból Szerbiába, háborús jóvátételként. Azok után, amit tettek a szerbekkel, ezt is megérdemlik.

Mi és a szerbek megtanultuk a gazdasági megsemmisítés színes palettáját a horvátoktól, ők meg most tanulják tőlünk és a szerbektől a túlélést. Kérdeztem az egyik szerb barátomtól, hogy szerinte hova vezet ez az út. Hogyan tudjuk stabilizálni Horvátországot?

Érdekes volt a válasza:
„Elfoglalhatod, feldarabolhatod, agyon adóztathatod, kiéheztetheted. De sosem fogják feladni. Ahogy mi sem adtuk fel soha. És ti magyarok sem adtátok fel. A kétségbeesés nagy úr, ők meg nagyon kreatívak. Mi is azok voltunk. Vér fog folyni, béke itt már sosem lesz. Egyformák vagyunk, és egymás ellen kell harcolunk és ez rettenetes.”

Saját véleményemet egy nagyon régi emlékemen keresztül próbálom megfogalmazni.
Első IRL vállalkozásomban dolgoztattam egy mongol és egy orosz diákot. Egész nap szívatták egymást. Egyszer a mongolnak volt egy érdekes kijelentése: Moszkvát történelme során háromszor sikerült felégetni, kétszer sikerült a mongoloknak, egyszer Napoleonnak és ő erre nagyon büszke. Az orosz diák meg megkérdezte: „aha és hány várost sikerült felépítenetek?” No comment.

A TO-zás az eREP atombombája. Nincs az a hagyományos háború, amivel olyan mértékű tömegpusztítást lehetne elkövetni, mint a TO-val. Ha nem élsz vele, akkor ellened vetik be. Ezért használni kell. Aki ezt jobban tudja csinálni, az van előnyben és senki szeret veszíteni. Ördögi csapda, amit a játék üzemeltetői lehetővé, sőt szinte kötelezővé tesznek számunkra, mert ezáltal fogunk még több Gold-ot vásárolni, hogy pótoljuk elveszett értékeinket. Gladiátorok vagyunk, ahol a győztesnek szobrot emelnek, a vesztes vérét meg felitatja az aréna homokja.

Egyetértek azzal, hogy a játéknak legyenek nyertesei és vesztesei, mert erről szól a játék és az evolúció. És legyen az, hogy aki, nyer, az nyer, aki veszít, az meg veszít. Engem csak a veszteség mértéke, a totális megsemmisítés zavar és az, hogy nincs ellene védekezés. Hiába a pénz, hadsereg, szövetségi rendszer… ma a hazáját féltő és szerető polgárok sokasága sem tud megakadályozni egy maréknyi kitűnően irányított hozzám hasonló politikai zsoldost céljaink elérésében.

Becsülettel végigcsinálom ezt a turnust, szavazok, ahogy kell, de hatnunk kellene valahogy a játék üzemeltetőire, hogy akadályozzák meg ezt az intézményesített Armageddon-t, mielőtt egyszer ránk nem ugrik 20.000 kínai.

Mi is védtelenek vagyunk barátaim.

Az angol fordítást holnap fogom feltenni több országban.