Emlék,újratöltve #3

Day 2,703, 03:26 Published in Hungary Hungary by Boaapci

Sziasztok!

Egy cseppet megkésve írom a folytatást.Bocsi Srácok!

Az jutott eszembe,/na,jóóó!a helyére../hogy miért nem ír valaki olyan cikket,ahol fel van sorolva a játékbeli rövidítések illetve "betűszavak" jelentése?
A kezdők és a gyengébbek kedvéért,mint én.Hiszen,az angol nem az erősségem.Annak idején még az oroszt kellett tanulni,de abból is bukásra álltam szinte mindig.

Na,szóval,ott tartottam,hogy elérkezett a legelső repülőutunk,amit én nagyon vártam.Ellentétben a nejemmel,mert Ő nagyon parázott tőle.Én csak egy kicsit,mert ha meg van írva,hogy hol és mikor legyen vége,az ellen nem tudok tenni.
Elhelyezkedtünk az ülésben és egymás kezét fogva-szorítva történt meg a felszállás,ami kibebaszottkurváranagyon tetszett!!
Azt a hatalmas nagy erőt és gyorsulást!!! Szinte hiányzott,hogy mikor vált sebességet a pilóta,hiszen ahhoz a gyorsulási érzéshez vagyok szokva.
Szóval,a felszállás nagyon tetszett.
DE! Ezután senki se szólt hozzánk magyarul! 🙂
Nem is volt baj,legalább tanultunk az út során pár angol és spanyol szót!

Fantasztikus a napfelkelte a felhők felett! Szinte olyan volt a látvány,mintha alattunk szűzhó lenne,amibe nem lépett bele senki se még.

Ezen a legelső úton éreztem a repülőgépet le-fel "dobáló" turbolenciát is.
Fura egy érzés volt,nejem még meg is kérdezte tőlem,hogy ilyenkor nem törik le a szárny? Mondtam neki,hogy remélem,hogy nem! 🙂
Más esemény ekkor nem nagyon történt,esetleg az,hogy ott ittam életem legszarabb kávéját a gépen.

Úgy,2 óra múlva megérkeztünk a párizsi Sárl dö gól 🙂 reptérre,ami egy hatalmas nagy létesítmény.Aki járt már a ferihegyi 2-es terminálon,akkor azt szorozza meg legalább 8 szor...Akkora,mint egy város.
Na,szóval megérkeztünk az ikszedik kapuhoz délelőtt fél 10 tájékában,de meg kellene keresni,hogy honnan indul a Cancunba tartó járat! A gép indulási ideje:15h20min. A kapu száma és a betűjele megvolt,csak azt se tudtuk hol vagyunk és merre kell menni.😃
Találtunk egy térképet az egész kócerájról,amin nagy segítség volt az a bizonyos pont: "Ön itt áll"
Szokásunkhoz híven,a reptér szinte másik felében volt a cél,és tanakodtunk,hogy fel kellene ülni az ottani vonatszerűségre és az elvinne minket oda.Megszámoltuk,valami 13. állomásánál kell leszállni.Na,mondom,tutibiztos,hogy elszarjuk a leszállást azon az állomáson és elvisz mind a négyünket teljesen máshová és "hótziher"🙂 ,hogy le is késsük a tengerentúli gépet! /optimizmus 4ever!!/ 😃 😃
Elindultunk gyalog.Mi ketten férfiak húztuk a 4 bőröndöt,a csajok meg a kézipoggyásszal megrakva.Szépen nézhettünk ki...!
Mozgólépcsőn fel-le,mozgójárdán ide-oda,sétáltunk vagy 4 kilómétert.

Azt terveztük,hogy legelőször keressük meg az indulást,ott lepakoljuk a bőröndöket és amíg felfedező útra indulunk,hogy hol lehet valamit kajálni és inni,addig négyünkből egy valaki ott marad vigyázni a cuccra. Így is lett.
Ott a reptéren ettem életem legfinomabb kroasszanját!Naná! Hiszen francia...🙂

Elbámészkodtuk azt a pár órácskát,amíg a másik gép indul,a csajok a divatmárkás üzletek kirakatait csodálták,mi meg csak egyetlen üzletbe mentünk be: Harley Davidson. Hogy ott milyen klassz cuccok voltak...! Csak sok nulla volt az euro jel előtt az árcédulákon,már amelyiken kiírták.

Elérkezett a nagyobb gép indulása! Becsekkoláskor nem is gondoltam volna,hogy az a rengeteg ember felfér egyetlen repülőre!🙂
Ha jól tévedek,valami 230 fő a befogadó képessége. Mindegy,befértünk,leültünk a helyünkre.
Felszállás!!! Sokkal hosszabban kellett nekifutnia ennek a gépnek,de amikor már felszálltunk és kezdték hordani a velkám drinkeket megnyugodtunk,hogy semmi baj.Elértük! Fennvagyunk! Jó a kaja /csak kevés/,finom a pia /ez is kevés/!! 😃
Az üléssorok felett voltak kivetítők,adtak is valamilyen filmet is meg zenét is lehettet hallgatni az út során,de nekem az tetszett,hogy azt is lehet látni egy térképen,hogy hol jár a gép,milyen magasan,mekkora sebességgel és milyen a kinti hőmérséklet.
A gép átlagsebessége olyan 850-900 km/h volt,de volt néha,amikor meghaladtuk a 900-at is.A magasságunk 12 km az óceán felett.A kinti hőmérséklet pedig,-40 C.
Mit ne mondjak,nem semmi volt! Tetszett egy magamfajtának,aki régóta érdeklődik a repülés iránt!
Tehát! Az út hossza:9500km. Várható menetidő:10 óra!!!!!
Néha,amikor elbóbiskoltam a sok élmény fárasztó hatása miatt és felébredtem, a kivetítőt néztem. Nagyon lassan ment az a repülőgép a térképen!!! Soha nem érünk oda!!! 🙂

Kisvártatva,kockásra ült seggel,de leszálláshoz készülődtünk.Nagyon vártuk már! Végre!
Kezdett egy kicsit alkonyodni,a nap ment lefelé,de azok a gyönyörű képek beívodtak az emlékezetembe.Ahogy a gép a világosszürke felhők között kanyarogva belövi magát a leszálláshoz,az egy nagyon szépséges volt!
Nagy kár,hogy nem készítettem képeket! Sőt,sok mindenről nem,mert ugyebár bemondták,hogy tilos ilyet használni a gépen! 🙁
Épségben leszálltunk és mindenki megkapta poggyászát.Elkezdtünk kifelé menni a légkondicionált reptérről az ismeretlenbe.Egy másik ország,egy másik földrész,egy másik időjárás,és amit eddig nem említettem,egy másik időzóna.
Mert ugye,a gép 15.20-kor indult Párizsból,megérkezett Cancunba 19h körül.De még aznap!!!😃
Hihetetlen,eddig még nem tapasztaltam: Úgy hívják,jetleg. /ha jól írom/
Szóval,mint akit tarkón vertek! Nem nagyon éreztem frankón magamat,azt se tudtam ki-kié-mikor?😃 😃
És még a fülünk is bedugulva!Nem nagyon hallottunk,akármit beszéltek nekünk.Sokszor mondtuk,hogy Sorry! 😃 😃
Mindegy!Amúgy okés minden! Kifelé innen a reptérről,érjünk a szállodába,mert rögtön becigizek! Rá AKAROK gyújtani!!! 😃
Végre kinnt! Hoppá! WHATAFAKK?? Nem kapok levegőt!!
Idehaza a tavalyi április nem volt valami meleg.Volt rajtunk hosszúgatya,valami vékonyabb pulcsi,/a gépen se volt egy kánikula/,szal,egy cseppet be voltunk öltözve és amikor megcsapott minket az ottani klíma,csak kapkodtuk a levegőt! "Mi a rosseb van itt?Monszun?"
Felesleges ruhákat le! Rágyújtottam!...Most már kibírom,szép az élet!
Keressük meg a transzfert,aki elvisz a szállodába minket! Szomjasak vagyunk mi fiúk!! Csajok,ti csak egyetek!😃
Megtaláltuk a Josét,aki egy táblát szorongatott,ráírva a cég neve.Azért José,mert ott a messzi Mexikóban alapból José lett mindenki nekünk,de meg se beszéltük előtte!😃

Picit később folytatom,ha van rá érdeklődés.Köszönöm,hogy olvasol!

Üdv!
Boaapci