Join the new world

Komárom végjátéka...

...A délvidékről visszatért meghatalmazottak elbeszélései nyomán a helyzet egész kétségbeejtő valójában tárult fel a várőrség előtt s így a Klapka által szeptember 1-ére összehívott haditanácsnak, akarva-nem akarva, meg kellett barátkoznia a kapituláció eszméjével, melynek feltételeit az alábbiak szerint azonnal papírra is vetették. „Komárom várának haditanácsa. Feltételek, melyek mellett Komárom vára a cs. kir. csapatoknak átadható. 1. Általános amnesztia a nemzet számára. 2. Általános kegyelem nemzetiségi különbség nélkül az egész magyar sereg számára, mely már lerakta a fegyvert, vagy azt a jövőben fogja lerakni; továbbá haladéktalan hazabocsátása az eddig hadifogságba jutott magyar katonáknak. 3. A magyar kincstár által kibocsátott papírpénz értékesítése. 4. A tartózkodási hely szabad megválasztása mindenki által, úgy bel-, mint külföldön; a külföldre menők számára a szükséges útlevelek kiszolgáltatása. 5. Komárom őrségének szabad elvonulása, mely katonai dísszel történik. 6. A tiszteknek egyhavi illeték, a legénységnek 10 napi zsold, még pedig bel- és külföldön egyaránt teljes értékű pénznemben. 7. A magántulajdon megtarthatása mindenki által. 8. Ezen megadási feltételek jóváhagyott példányainak 8 nap alatti, tehát 1849. szeptember 8-ig történő kicserélése. 9. Komárom városa és lakosai számára teljes feledés és semminemű politikai üldözés, továbbá a vár kormányzósága által kibocsátott minden papírpénz beváltása. 10. Kártalanítása mindazoknak, akik a komáromi várparancsnoksággal szerződést kötöttek. Komárom, 1849. szeptember 1-én. Klapka, magyar tábornok.”

Szeptember 11-én Klapka a következő értesítést vette Haynautól: „Pétervárad vára f. hó 7-én föltétlenül megadta magát s azt a cs. kir. csapatok szállották meg. Midőn erről a vár és csapatparancsnokságot értesítem, a várparancsnokságot és Komárom őrségét ismételten felszólítom hasonló megadásra, ellenkező esetben csak magának tulajdonítsa az őrség kivétel nélkül a hosszabb, hasztalan vonakodásból és ellent állásból okvetlenül származó és jól megfontolt szomorú következményeket.

Erre Klapka a haditanács nevében következőleg válaszolt: „A vár feltétlen átadását illetőleg tegnap ideérkezett felhivásra van szerencsénk válaszolni, miszerint Komárom szilárdul el van határozva, hogy inkább utolsó emberig tartja magát, semhogy becsület teljes feladási feltételek nélkül feltétlenül megadja magát. A komáromi várban tartott haditanácsból, 1849. szeptember 12-én, Klapka, magyar tábornok.”

Szeptember 14-én Klapka újabb hadtanácsot hivott egybe, amelyen hosszabb beszéd kíséretében a szomorú helyzetet egész valójában tárta fel, azután pedig e képen szólt: „Ha nem is harcolhatunk többé hazánkért, kérni még kérhetünk érte; indítványozom tehát, hagyjuk el a szabott feltételek első négy pontját s kérelem alakjában terjesszük azokat Ausztria császárja elé, mert meg vagyok győződve, hogy feltételképpen soha, kegyelemképpen igenis elérhetjük azok teljesülését.”

Szeptember 26-án újból megkezdődtek az ellenségeskedések. Egy osztrák hadoszlop korán reggel Ó-Szőny felé nyomult előre, hogy azt elfoglalja, amit azonban Füsti őrnagy a 37. honvéd zászlóaljjal, 1/2 háromfontos üteggel és egy gyorsan odarendelt huszár osztállyal csakhamar meghiúsitott, mire az osztrák oszlop újból visszahúzódott. Ez volt a függetlenségi harcnak utolsó fegyverténye.

Az osztrák vezetőség átlátván a Komárom rendszeres ostromából keletkező óriási idő- és pénzveszteséget, végre még engedmények árán is a vár kézre kerítését határozta el. E célból Haynau, aki 26-án Ácsra érkezve, személyesen vette kezébe az ostromsereg vezetését és a tárgyalások mielőbbi ratifikálását, amely a következő feltételekkel köttetett meg.

„1. Az őrség szabad elvonulása fegyver nélkül; a tisztek kardja tulajdonuk marad. Azon tiszteknek, kik előbb a cs. kir. seregben szolgáltak, külföldre útlevél adatik, azoknak, kik ilyet nem igényelnek, szabadon hazatérhetnek, kivéve azokat, akik önként jelentkeznek. A honvéd tiszteknek, vagyis azoknak, akik előbb nem szolgáltak, a szabad tartózkodás hazájukba jövendő alkalmaztatásuk fenntartása nélkül engedtetik meg. A cs. kir. ezredek legénysége kegyelmet kap s hasonlóan mint azon egyének, kik időközben tisztekké léptek elő, szintén szabadon bocsáttatik s az itt említettek semmiféle további bírói üldözésnek kitéve nem lesznek. 2. Utlevél külföldre mindazoknak adatik, akik azt 30 napon belül igénylik. 3. A tiszteknek egy havi illeték, a legénységnek 10 napi zsold adatik osztrák bankjegyekben a cs. kir. hadi illeték szerint. 4. Az őrség által hadipénztári utalványok által elvállalt különböző kötelezettségek kiegyenlítésére 500.000 pengő forint fizettetik ki osztrák bankjegyekben. 5. A Komáromban levő nyomorékok s a kórházakban fekvő beteg harcosok ellátása. 6. Ingó és ingatlan magánvagyonát általában véve mindenki megtarthatja. 7. A fegyverletétel ideje, helye és módja utólagosan állapíttatik meg. 8. Mindennemű ellenségeskedés mindkét részről azonnal beszüntettetik. 9. A vár hadi szokás szerint s megtörtént kölcsönös ratifikáció után adatik át. Kelt a Herkály-pusztán, szeptember 27-én 1849.

Ezzel a magyar állam eddigi formájában egy időre megszűnt létezni, de csak azért, hogy az isteni gondviselés kegyelme folytán rövid idő múlva a vesztes és győztes félnek teljes egyenjogúsítása mellett támadjon fel hamvaiból.