Join the new world

Sziasztok.


Végül csak eljutottam idáig. Az első cikk ami tényleg arról szól amibe belefogtam. Kezdjünk is hozzá.

A morális kérdés: hogyan kell cselekedjek? – (a jó, a rossz és a kötelesség)

Kicsit nehéz is belefogni egy ilyen nagy témába. Elsősorban tisztázni kell mi is a morál. Itt nem a katonai morálról van szó, ami a csapatok vagy katonák harci kedvére utal.

„Az erkölcs vagy morál fogalma alatt mai köznyelvi szóhasználatunkban a magatartásunkat befolyásoló, általunk (vagy a társadalom által) helyesnek tartott, olyan szabályok összességét értjük, amelyek túlmutatnak a jog és az egyéb írott szabályok keretein.” (forrás: Wikipédia)


Ez a morál csak a cselekvéseket érinti. Kötelesség bizonyos módon cselekedni vagy nem cselekedni , az életben mindenhol kötelességeink vannak.
Morál ott van, ahol van az értéteknek valamiféle objektivitása. Vannak olyan szituációk amikor nem lelehető fel a morál, ilyenkor a jó és a rossz között nincs különbség. Ilyen például az ősember állapota vagy a paradicsomi állapot.

De mi is lehet jó és rossz? Ez a cikk az erkölcsi jóval és rosszal foglalkozik, tehát főként a társadalmi, neveltetés és saját magunk által létrehozott belső normáinkat taglalnám.

Itt most szeretném megemlíteni Leszek Kołakowski Lengyel származású filozófust akinek több könyve is megjelent. Erre a cikkre való felkészülésemben „Újabb kis előadások nagy kérdésekről” című könyvéből az „Arról ami jó, és ami igaz” fejezetet használtam fel. Mindenkinek ajánlom bármelyik könyvét, igazán rövid de mégis tartalmas írásokat olvashat mindenki akit, ha csak felületesen is, de érdekel a téma. Egy-egy kiselőadás elolvasása egy rövidebb busz utazással megtehető.

Nem fogom a teljes szöveget ide másolni, csupán általam választott részeket. Azután próbálom őket értelmezni. Leszögezem, hogy az értelmezések az Én véleményeim alapján készülnek ezért ha lehet először olvassátok el az idézett részt, majd értelmezzétek magatok és csak azután haladjatok tovább.

„Amikor azt mondom például, hogy segíteni bajba jutott felebarátunk jóravaló dolog, míg másokat gyötörni alávaló, akkor arra gondolok, hogy pontosan így állnak a dolgok: az egyik jó, a másik rossz”

Ez ugyebár egy egyszerű megközelítése az egésznek, ami egyfajta közmegegyezésen(?) alapul a társadalomban. Ilyesmire épülnek a törvényeink, ilyen dogmák alapján határozzuk meg mi magunk is a jót és a rosszat mind társadalmi mind magánéleti szinten.

„Alapjában véve semmi sem mond ellent annak a feltételezésnek, hogylétezik bennünk egy önálló megérző vagy észlelő képesség, amit a jóról és a rosszról alkotott ítéleteink fejeznek ki;”

Itt a szerző utal arra, hogy az ember nem csak empirikus és analitikus megismerésből áll. Tehát nem csak annak hisz amit lát és amit logikailag le tud vezetni. Itt főbb példák, maguk az érzelmek. Véleményem szerint itt a szerző egyfajta lelket feltételez, valami olyasmit, amit a tudósok nem feltétlen ismernek el létező valamiként, hisz bizonyítani nem lehet, hogy létezik.

„A jót és a rosszat ítéleteink többnyire épp az ellenkező szerepet játsszák: nem annyira azt mondjuk ki általuk, hogy a beszélő szempontjából ez vagy az „kellemes”, illetve „hasznos”, sokkal inkább a tisztességes emberi viselkedésre vonatkozó közmegegyezése erősítjük meg vele.”

Ebből láthatjuk, hogy a „jó” cselekedet nem közvetlenül hasznos vagy kellemes nekünk, de a szempont sosem az volt. Erre mondják, hogy igazán jó cselekedet az amit önmagáért teszünk nem valamiféle hasznot remélve abból.

„Az emberi jogok doktrínáját igen gyakran, brutálisan és aljas módon megsértik, de alapvető igazát nagyon ritkán vitatják el; ez talán annak bizonyítéka, hogy a barbárok már szégyellik barbárságukat, és legalább félig-meddig tudatában vannak barbárságuknak.”

Azt hiszem itt nem sok mindent kell magyaráznom.

„Képesek vagyunk bűntudatot érezni, és ezt a bűntudatot valóságosan megtapasztaljuk, hogy olyan törvényt szegünk meg, amelyről tudjuk, hogy igaz”

Tehát nem csak azért vagyunk képesek különbséget tenni, mert úgy neveltek, hanem mert van bennünk egy benső talán eredendő bűntudat ami kontrollál.


Mindezek után az Én kisebb véleményem. Mint mindenki, én is találkoztam már a jó és rossz kérdésével. Amikor ott vagyunk egy helyzetben és döntenünk kell nem mindig mérlegeljük, hogy ami teszünk az jó vagy rossz (sajnos). Ha csak egy kicsit is elgondolkozunk mindezen, hogy Nekünk, hogy esne bárkitől az amit mi adunk Neki, talán saját magunk előtt is tisztázni tudnánk azt, hogy mi is a helyes. Mindannyian elpróbáljuk kerülni a rosszat. Mind a rossz adását mint azt, hogy azt kapjuk. Leszögezhetjük, hogy van egy a többség által elfogadott értékrend. Lehet, hogy ezt a társadalom hozta létre ami azóta is át van itatva a vallásossággal, vagy annak értékeivel, lehet, hogy ez máshonnan ered? Decartes és sok más gondolkodó szerint az erkölcseink nem lehetnek emberi eredetűek, hanem isteniek. Hiszen mi nem vagyunk olyan tökéletesek, hogy egy ilyen rendszert létrehozzunk. De az is lehet, hogy mi magunk hozunk létre egy Énképet amihez igazodunk vagy megpróbálunk rá hasonlítani.

Ennyi voltam, kicsit talán hosszúra sikeredett de kérem olvassátok el.

További jó játékot
Üssetek a Hadügyi Közlöny szerint. Vásároljatok aranyat, szeressétek az admionokat, írjatok ticketek, termeljetek sokat, húzzátok fel a GDP-t, reklámozzátok az oldalt, hívjatok meg mindenkit.

Nekros102