Join the new world

Még sötét volt, mikor reggel kimentem a tanyámra, szétnézni, mik a mai teendők.
Elsőnek: a havat ellapátolni, mert az éjszaka folyamán a szélvihar fejmagasság felettinek tornyosította. Mifelénk gyakran megtörténik.
Szóval lapátoltam a havat, becsülettel, hogy a mai napi terméshez hozzáférhessek, begyűjthessem.
A napocska is felkelt közben, a Városháza felöl.

Mint a villám, valami furcsa érzés ütött belém.
Első pillanatban nem fogtam fel a helyzetet, azonban nemsokára minden megvilágosodott előttem.
A Városháza tornyán idegen zászló, az utcák is tele idegen tankokkal, katonákkal, csendőrökkel.
Egy kisebb csoport tüntetett a Városháza előtt, mert cégeik termelését az új rendszer akarta „átvenni”, aprópénzért. De a csendőrök hamarosan szétkergették őket, némi könnygáz és gumibot kíséretében.

Tartalékos veterán is vagyok, a Dózsa század oldalán szoktam edzeni, a lőtérre is naponta kijárok. Nem vesztettem el a fejemet. Az utcáról nem látszott be a tanyára, tehát az ellenség katonái sem láthatták, mit készítek odabenn, a kis műhelyben. Összehívtam néhány bajtársamat és legyártottunk egy adag robbantószert, kézifegyvert. Hoztak magukkal otthonról is muníciót, de még baszókákat is, a szénásszekérbe eldugva.

Pista családja is megérkezett nemsokára, magukkal hozva öt darab q6-os tankot, cséplőgépnek álcázva. Gyuri is átküldte a község teljes traktor parkját a ”vetéshez”. Csak utólag vette észre a megszálló sereg, hogy nem búzát, hanem lövedékeket vetnek.

Így történt, hogy nemsokára rajtaütöttünk a megszálló seregen. Míg ők előre nyomultak volna országunk területén, a kis csapatunk hátulról vágta el utánpótlási vonalukat és partizán rajtaütéssel alaposan el-ebrudaltuk őket.

A nap alig ért delelőre, a néhány életben maradt ellenséges baka feladta, megadta magát.
Nem szokásunk foglyokat ejteni, nem éri meg. Etetni is kell őket, tehát kész ráfizetés lenne. Föld, bánya, de még gyári munkához se értett egyik sem, magyarul pedig semmiképpen sem akartak.

Gyuri, aki góbé gyerek, ettől kezdett felmérgelődni. Mindent elkobzott a foglyoktól: a teljes katona felszerelésükön kívül a kajájukat, de még a ruháikat is. Csak az alsógatyáikat hagyta meg, mert nagyon sárgultak voltak.

- Takaródjatok haza, anyátok szoknyája mögé - rúgta farba a tábornokot – nehogy még egyszer az utamba kerüljetek, mert akkor nagyon megbánjátok. A föld színéről is eltörlünk benneteket, hogy még hírmondónak sem marad közületek !

A gatyások pedig futottak elfelé, hegyen-völgyön keresztül. Este fele már jelentette a határőrség, hogy túl vannak a láthatárukon is.

Mi pedig a kiskocsmában borozgattunk, jókat nevetve a történteken.

Este, a cset-en, kvíz játék.
Első kérdés: Mekkora sebességgel futamodott meg ma az ellenség ?
88
170
138
220
…
220 felett ! Nyerő !

- - - - - - - - - -

Ha tetszett, nyomjál egy Vote –ot és Sub –olj bátran ! Megéri !

Kaja, fegyver, illetve pénz vagy gold adományoddal is támogathatod a szerkesztőség működését.
Előre is köszönet érte !