A Madagaszkár-hadművelet

Day 1,921, 10:41 • Published in Hungary Hungary • by Harcos82


1942: JAPÁN TERV MADAGASZKÁR MEGSZÁLLÁSÁRA

A Madagaszkár-hadművelet

Az Indiai-óceán már amúgy is veszélyes hely volt a szövetséges hajók számára, de ha a japánok létrehozhatták volna saját tengeralattjáró-bázisaikat Madagaszkáron, a helyzet még súlyosabbá vált volna.

A Madagaszkár északi csúcsán fekvő Diego Suarez (mai nevén Antsiranana) már a 19. század óta működött tengerészeti támaszpontként. A gőzenergia korában tüzelőanyag-felvevő állomásként működő francia protektorátus a japán közemlékezetben élénken megmaradt, az 1905-ös orosz-japán háborúnak hála. A cári Oroszország 2. flottájának hajóraja itt állt meg utánpótlást felvenni, útban a Cusimai-szoros és saját pusztulása felé. Trafalgar óta ezt az összecsapást tekintették a legjelentősebb tengeri csatának.

Stratégiai őrhely
Japán 1942 áprilisában azért érdeklődött ennyire Madagaszkár iránt, mert innen ellenőrizni lehetett az Indiai-óceán hajóforgalmát - különösen azután, hogy a brit flotta eltisztult Ceylon vizeiről. Diego Suarezből figyelemmel kísérhették a Kelet-Afrika felől vagy felé érkező hajók útját, ahogy a Jóreménység fokán át haladó nyugat-keleti forgalmat is. Bármely tengeri hatalomnak kifizetődött volna ebben a térségben megvetni a lábát, hogy ezt a stratégiailag jelentős szigetet birtokolhassa

Tilos az átjárás
Japánnak hivatalosan nem is lett volna dolga Madagaszkár környékén. A keleti hosszúság 70. fokánál feküdt ugyanis a német és japán befolyási övezetek határvonala, míg a fenti sziget a Vichy-Franciaország gyarmata volt.
A vonatkozó tervek tehát kétszeresen is szokatlannak nevezhetők. A japán főparancsnokságnak talán nem kellett túlzottan a franciák érzései miatt aggódnia, ám Hitler dühbe gurult, amikor mindez a Tudomására jutott. A pletykák szerint azzal fenyegetőzött, hogy kölcsönad 20 hadosztályt a briteknek a Japán elleni küzdelemhez: és ezt nem teljesen szánta viccnek.

Ingadozik a Tengely
A Madagaszkár ügyében támadt feszültségek rávilágítanak a Tengely mint szövetség ingatagságára, különösen német-japán viszonylatban. Míg a nyugati szövetségeseknek is meggyűlt a bajuk a Szovjetunióval, a tengelyhatalmak sem voltak mentesek a gyanakvástól és a megosztottságtól. Hitler mindenképp fajgyűlölő volt, és okkal gondolhatjuk, hogy a japánokat sohasem tekintette egyenrangú partnereknek.
Például soha nem látta szükségét annak, hogy legfontosabb döntéseiről egyeztessen távol-keleti szövetségesével. Oroszország esküdt ellenségeként (az 1905-ös háború óta, Mandzsúria miatt) Japán nem tudott lépést tartani a német-szovjet viszony alakulásával. Az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírását megdöbbenéssel fogadta, majd elszánta magát egy hasonlóra, és 1941 áprilisában megnemtámadási egyezményt kötött a Szovjetunióval. Alig száradt meg a tinta a fenti dokumentumon, mikor júniusban Hitler megindította a Barbarossa-hadműveletet. Japán ebben az összecsapásban csak néző lehetett.
Ez a hozzáállás nem tűnik igazán ésszerűnek: aligha számított a Führernek (vagy akár Churchillnek), hogy melyik tengelyhatalom veri szét a brit hajókat a Mozambiki-csatornánál. Afelől viszont semmi kétség, hogy a térség a britek számára stratégiailag igen jelentős volt. És nemcsak az Indiai-óceánon hajózó távol-keleti flotta számára, hanem az Észak-Afrikában harcoló 8. hadsereg „hátsó" utánpótlási vonalaként is. A japán szándékokról értesülő Churchill ezért sietve megelőző támadást indított a sziget ellen. Ez volt a Páncélos-művelet. Novemberre Madagaszkár már a briteké volt.


A LEGFONTOSABB RÉSZLETEK
A Páncélos-hadművelet India szempontjából igen lényeges, mivel ha a japánok megkerülik Ceylont, és a franciák elnézik, hogy ott megvetik a lábukat, ahogy Indokína esetében is történt, akkor. az önökkel és a Távol-Kelettel összekötő kommunikáció veszélybe, kerül, ha ugyan meg nem szűnik.


A LEGFONTOSABB RÉSZLETEK
A beszélgetés során RIBBENTROP azt tudakolta, Japán vajon nem tartja-e szükségesnek MADAGASZKÁR megszállását, hogy támaszpontot biztosítson INDIAI-ÓCEÁNI stratégiájához. Azt válaszoltam, hogy erről nem tudhatok, mire RIBBENTROP kijelentette, hogy ha JAPÁN ezt szükségesnek tartja Németország teljes diplomáciai támogatást nyújt majd. Ám ha a VICHY-kormányt keresnék fel, akkor a szigetet átadnák ANGLIÁNAK és az EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK, ami sajnálatos lenne. Ezért előnyös volna, ha JAPÁN kész helyzet elé állítaná a franciákat, és ahogy TIMOR esetében is történt, megemlítené, hogy csak a háború időtartamára szállna meg a szigetet, utána pedig tiszteletben tartaná FRANCIAORSZÁG szuverén jogait.

Forrás: Michael Kerrigan, „II. világháború, tervek, melyek sosem váltak valóra 1939-1945”
Amennyiben tetszett a cikkem, shoutold!

A Madagaszkár-hadművelet
http://www.erepublik.com/en/article/2217029


Tisztelettel: Harcos82