A Habakuk-projekt

Day 1,911, 01:53 • Published in Hungary Hungary • by Harcos82

1943: BRIT TITKOS FEGYVER

A Habakuk-projekt

Figyelemre méltó ötlet, mely még manapság is megtévesztőén meggyőzően, ugyanakkor teljesen őrülten hangzik, s ha mást nem is, a háborús tervezés naivitását kiválóan megvilágítja.

„Nézzetek szét a népek között, mondja Habakkuk próféta (1:5), vizsgálódjatok, és csodálkozással csodálkozzatok, mert oly dolgot cselekszem a ti napjaitokban, mit el sem hinnétek, ha beszélnék!"
Geoffrey Pyke ugyan nem jól emlékezett a próféta nevére, és rosszul betűzte, ám az idézettel a fején találta a szeget. Pyke csodabogár volt: újságíró, amolyan tudós és spekuláns - olyasvalaki, akire a brit kormány már rég megtanult odafigyelni. Ám első 1942-es felvetése - mely szerint jégből építsenek egy repülőgép-hordozót - még az ő mértékével is igen egyedi volt.

Hideg vizes borogatást neki
Mivel az Azori-szigetek nem jöhettek szóba, radikális megoldásra volt szükség, ha a szövetségesek meg akarták óvni konvojaikat a szárazföldről felszálló repülőgépek hatósugarán kívül is, ahol a német tengeralattjárók „farkasfalkái" garázdálkodtak. A jég egyes felhasználási módjait pedig már korábban kikísérletezték. Nem lehetne hatalmas jégtutajokat hajókkal elvontatni, hogy például további szállítókapacitást biztosítsanak így?

Az amerikaiak és a kanadaiak már kísérleteztek is a saját jéghajójukkal a Sziklás-hegységben található Patrícia-tavon. A jármű faszerkezetét jéglapokkal rakták meg, hogy vízálló hajótestet hozzanak létre. Motorjai mellett freonnal működő hűtőegységekkel is rendelkezett a jég hűtésére. Röviden és tömören, hagyományos kinézetű hajó volt - csak éppen jégből készült. És igaz, ami igaz, miután a projektet felfüggesztették, még kibírta az albertai nyár nagyját is.

A fűrészporfaktor
Pyke mindenre gondolt. A Habakuk repülőgép-hordozó csak tág értelemben volt hajó - valójában alig több, mint egy úszó platform. Pyke elgondolása szerint nem vízből készült jeget használt volna, hanem egy saját maga által elnevezett anyagot, amit pykritnek keresztelt. Ez ugyan nem az ő találmánya volt, de korábban már ő is kacérkodott a gondolatával. Vízből és belefagyasztott fűrész-porból állt. Mivel mindkét összetevője lebegett a vízen, a pykritból készült hajó elsülyeszthetetlen lett volna. A farostok összetartanák a szerkezetet, így törésbiztos lenne, a lövedékek pedig szimplán lepattannának róla. És mivel a fa jelentősen csökkenti a hővezetést, egy hatalmas pykritdarab lassabban olvad majd, mint egy ugyanilyen nagy jéghegy. Pyke hűtőegységek beépítését is tervezte, melyek hűtőanyagot szivattyúztak volna a hajótestbe.



A HABAKUK KOCKÁZATA
A pykrittől eltekintve a Habakut szerkezete nem ígérkezett igazán különlegesnek: a terveken egy egyszerű favázzal borított dobozszerű szerkezetet látunk. A véleményezésre felkért szakbizottság nem vetette el rögtön az ötletet, ám felhívták a figyelmet a potenciális problémákra, köztük a teljesítménnyel kapcsolatos gondokra, vagy az olyan alapvető kérdésekre, hogy hol lehetne olyat helyet találni az építéshez, amely elég hideg, de nem annyira, hogy a jármű egész egyszerűen odafagyjon.

Csakis jéggel
1943 második felében azonban elapadt az érdeklődés Pyke terve iránt. „Hajója" ugyan egy hagyományos hordozónál kevesebb acélt igényelt volna, ám így is elég sokat a hűtőrendszerhez, márpedig acélból komoly hiány mutatkozott. Mindenesetre a portugál miniszterelnök, Salazar ekkor már engedélyezte a szövetségeseknek az Azori-szigetek használatát, míg az új, nagyobb hatótávolságú repülőgépek az Atlanti-óceán közepén is lecsaphattak a németekre.




LEGFONTOSABB RÉSZLETEK
A szakbizottság jelentése

A következő lehetőségeket fontoltuk meg, majd utasítottuk el a felsorolt okokból.
(a) Tiszta jégből épült hajó: Komoly veszéllyel járó kritikus törés következhet be egyetlen bombatalálat által.
A vízben és a vízen tapasztalható olvadás mértéke nem becsülhető meg pontosan, de lehet gyors és kiszámíthatatlan is, ezzel veszélybe sodorva a hajó stabilitását.
(b) Pykrit:
Egy ilyen anyagból készült, favázzal kiegészített hajó építése egyáltalán nem megvalósíthatatlan, de komoly korlátokkal kell szembenéznie. Ha a hullámokkal szemben ellenállóvá akarjuk tenni, akkor merülése el kell, hogy érje a 30 métert, márpedig a kijelölt időkorlátok ismeretében ez nem biztosítható. Ha merülése csekély, az erős hullámzás komoly veszélyt jelent majd rá, és ennek valószínűsége nagy. Következésképpen valószínűleg olyan helyszínen kell összeállítani, ahonnan a célállomás nem esik messzire, illetve amelyet kora tavasszal nem köt gúzsba a jég.

Forrás: Michael Kerrigan, „II. világháború, tervek, melyek sosem váltak valóra 1939-1945”
Amennyiben tetszett a cikkem, kérlek shoutold!

A Habakuk-projekt
http://www.erepublik.com/en/article/2210953




Tisztelettel: Harcos82